Helyi adók, illetékek és a gépjárműadó tervezett változásai

Adóváltozások a környezetvédelem jegyében

A kormány által elfogadott Jedlik Ányos Program egyik célja környezetkímélő gépjárművek elterjedését ösztönző adó­környezet megteremtése. Ennek jegyé­ben a törvényjavaslat egyrészt mentesíti a visszterhes vagyonátruházási illetékfi­zetési kötelezettség alól az úgynevezett környezetkímélő gépjárművek, illetve az ilyen járművekre vonatkozó vagyoni ér­tékű jogok (tipikusan üzembentartói jog) megszerzőit, másrészt ugyanezen jár­művek tekintetében mentességet bizto­sít a gépjárműadó és a cégautóadó alól is. A törvényjavaslat értelmében mind­három itt említett mentességi szabály vonatkozásában az úgynevezett plug-in (vagy „konnektoros”) hibrid gépkocsi, a hatótávnövelt elektromos gépkocsi, to­vábbá a hidrogén-üzemanyagcellás gép­kocsi minősül környezetkímélő gépjár­műnek.

A közúti fuvarozáshoz kapcsolódó változások

Jelentős megtakarítást jelenthet egyes adóalanyok számára, hogy a törvényja­vaslat levonhatóvá teszi a helyi iparűzé­si adóból az adóévben ráfordításként, költségként elszámolt útdíj – ami magá­ban foglalja a belföldön és külföldön au­tópályák, autóutak és főutak használatá­ért fizetendő, megtett úttal arányos díjat, illetve az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő használati díjat is – 7,5%-át.

Átalakul továbbá a közúti fuvarozáshoz használt nyerges vontató utáni gépjármű­adó számítási módja. Az eddigi járműven­kénti adóztatás helyébe az úgynevezett szerelvényadóztatás lép. E rendszer lé­nyege, hogy az önállóan nem közlekedő félpótkocsi – szemben a hatályos szabá­lyozással – nem adótárgy, az után külön gépjárműadót nem kell fizetni, azonban a félpótkocsi vontatására alkalmas nyerges vontató adóalapja tartalmazza a vontató által vontatható össztömeget.

Mindezen túl megszűnik a közúti fuva­rozásban használt járművek, vagyis gép­járműadó-törvény szerinti autóbuszok, nyergesvontatók, tehergépjárművek (köz­te a pótkocsik) megszerzését terhelő – je­lenleg maximum 90 ezer forint összegű – vagyonszerzési illetékkötelezettség is.

Adminisztratív egyszerűsítés a helyi adóztatásban

Az adózói környezet javítását szolgája az iparűzési adóban két további módosítás. Ezek egyike azt rögzíti, hogy az önkor­mányzati adórendelet értelmében adófi­zetésre nem kötelezett – vagyis a rendeleti mentességre jogosult és azt igénybe vevő – adózóknak az adóévben nem kell adó­bevallást benyújtaniuk.

A másik változás a kata-alanyoknak kedvez. Számukra ugyanis a törvényja­vaslat a tételes adóalap szerinti adóztatás­ról való döntés meghozatalára (változás-bejelentés benyújtására) az eddigi 15 nap helyett 45 napot biztosítana.

További fontos adminisztratív egyszerű­sítés, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény – 2017. január 1-jével történő – módosítása lehetővé teszi a vállalkozók számára, hogy az állandó jellegű iparűzé­si adóban az adóévi bevallási kötelezett­ségüket az általános nyomtatványkitöltő program alkalmazásával az állami adó­hatósághoz is benyújthassák. E bevallást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal továbbítja a bevallásban megjelölt, illetékes önkor­mányzati adóhatóság számára.

Műemlékvédelem

A műemlék épületek állagának javítását célozza az illetéktörvény azon módosí­tása, mely szerint a vagyonszerző kérheti műemlék épület megszerzése után fizetett öröklési vagy visszterhes vagyonátruházá­si illeték visszatérítését az adóhatóságtól, ha az épületet az illetékkiszabásra történő bejelentéstől – azaz jellemzően a tulaj­donszerzés ingatlan-nyilvántartási bejegy­zése iránti kérelem benyújtásának napjától – számított 5 éven belül felújítja. A kedve­ző szabály alkalmazásához az is szüksé­ges, hogy a felújítás az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított 1 éven belül elkezdődjék.