Viselkedési modellekkel erősít a NAV - Interjú Vágujhelyi Ferenccel

A jelek szerint a NAV munkafolyamataiban ismét új elemek jelennek meg, miután a hivatal szemlélete az elmúlt években is már jócskán átalakult. Mi a megújulás lényege?

– Kétségtelen, hogy alapjaiban változott a hivatal szemlélete, és a jogkövetők támogatásának létjogosultságát abszolút pozitívan értékelik a piaci szereplők, ami az adómorál nehezen elérhető erősödését is maga után vonja. A NAV ott ellenőriz, ahol a feltárt deviancia túlmutat a jóhiszemű tévedésen. A mostani újdonságok nem szemléletbeli, hanem technológiai fejlődés eredményei, elsősorban a kockázatelemzés területén. Az adathasznosításból adódóan léphetünk egy újabb szintet. Ehhez tudni kell, hogy a NAV-on belül korábban kialakítottunk egy olyan szakterületet, amelyik kimondottan a kockázatkezeléssel és az adattudományok hasznosításával foglalkozik. Tehát olyan, a klasszikus módszereken túli megoldások kutatásába és alkalmazásába kezdtünk, amelyek a rendelkezésünkre álló, több hazai és nemzetközi adatszolgáltatásból származó adatelemzési és adathasznosítási lehetőséget aknázzák ki.

Ez konkrétan, a kockázatelemzés területén mivel bővíti a NAV eszköztárát?

– Ha a lehető legegyszerűbben akarom érzékeltetni, hogy milyen képességeket nyerünk az adatok hasznosításából, elég, ha azt mondom, hogy olyan információink származnak pusztán a hivatal birtokában lévő adatok elemzéséből, amikre maguk a cégek képviselői is felkapják a fejüket, és felteszik a kérdést, hogy ezt vagy azt vajon honnan tudja a NAV. Mondok egy konkrét példát is. Minden adózónak, beleértve a társaságokat és a magánembereket is, van úgynevezett adózói életútja. Ez értelemszerűen az adózási momentumok összességét, történetét takarja, a bevallási szokásoktól a hibákon, tévedéseken keresztül, az adóteljesítményen át, az ügyviteli metódusokig, mindent. Az ilyen életutak elemzéséből képesek vagyunk adattudományi módszerekkel viselkedési modelleket felállítani, és ezek a modellek akár előre is jelezhetnek valószínűleg bekövetkező eseményeket. Ez adott esetben azt is jelentheti, hogy előre látunk olyan devianciát, ami a klasszikus ellenőrzési módszerekkel nem mutatható ki.

Az ilyen információ megalapozhat hatósági intézkedést?

– Önmagában dehogy! A valószínűség nem egyenlő a tudással, de az ellenőrzési kiválasztást nagyban támogatja. Mindenesetre az ilyen megoldások radikálisan eltérnek attól, hogy az adózói bevallások alapján kutatjuk a kiesett, netán elcsalt adóforintokat. Ugyancsak a hagyományos, periodikus bevallásokra alapozott ellenőrzési folyamatokat írják felül, illetve egészítik ki a tranzakciószintű adatok vizsgálatán, elemzésén alapuló módszerek. Ezeknek köszönhetően az utóbbi időben hihetetlen mértékben bővült a hivatal rálátása a gazdaság folyamataira.

Mennyiben és mikor bővülhet ez a látókör a ViDA (VAT in the Digital Age) bevezetésével?

– November elején, tehát az EU Tanácsának soros magyar elnöksége idején az ECOFIN tagjai, azaz az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának miniszterei elfogadták az úgynevezett „VAT in the Digital Age” (ViDA) jogalkotási csomagot. Ez jelentős kormányzati eredmény, hiszen még a nyár elején sem mutatkozott esély a megegyezésre. Az elfogadott csomagba egyébként igen sok, Magyarországról származó ötlet került. Mivel a ViDA egyik fő célja az adócsalás és az adóelkerülés visszaszorítását szolgáló, tagállamonkénti adatszolgáltatási kötelezettségek modernizációja és harmonizációja, úgy gondolom, mielőbb le kell fektetni az elektronikus számlán alapuló digitális adatszolgáltatási követelmény keretrendszerét. Meggyőződésem, hogy az európai szintű, valós idejű, automatizált, digitális adatszolgáltatás és adatcsere ma az egyetlen lehetséges védekezés a határok nélküli, digitális gazdaság kalózai ellen. A jogkövető vállalkozások versenyképessége is csak így őrizhető meg.

A jelenleg ismert idővonal szerint még jó pár év eltelik, mire a rendszer élesbe fordul...

– Úgy gondolom, a most ismert határidők túlzottan megengedők. Én személy szerint szorgalmazni fogom a folyamatok gyorsítását minden lehetséges fórumon, mert a digitális adatok és az azokra épülő elemzések hiánya tönkre teheti Európa gazdaságát.

A magyar Online Számla, illetve eÁFA- rendszeren mennyire kell drasztikusan változtatni ahhoz, hogy majd megfeleljen az új követelményeknek?

– Magyarországot, Spanyolországot és Olaszországot kevésbé érintheti drasztikusan az alkalmazkodás az új, egységes szabályokhoz. Ezekben az országokban ugyanis már rendszerszintű a számlák, illetve a számlaadatok adózók és adóhatóság közötti, online megosztása. A többi országnak jóval több fejlesztési és jogalkotási teendővel kell számolnia.

Egyébként mik a tapasztalatok az eÁFA-ról a rendszer első évének vége felé?

– November első hetéig 15 és fél ezer bevallás érkezett az eÁFA-ban, és ennek többszöröse az olyan kontaktus, aminek a vége ugyan nem lett benyújtott bevallás, de kétségtelenül utal arra, hogy nagyon sokan ismerkednek a rendszerrel. Jól látszik, hogy az érdeklődők jelentős része az eÁFA-rendszert most még nem feltétlenül az áfabevallás beadására, hanem az adatok ellenőrzésére használja. Mindaddig, amíg még nem ez az áfabevallás kötelező csatornája, van idő kipróbálni a lehetőségeket, felfedezni a praktikus szolgáltatásokat. Továbbra is működik az eÁFA tesztrendszere, amin keresztül bárki megismerheti a rendszer működését. Ahogy ezt az idei Nemzeti Adókonzultáción is megfogalmazták a piaci szereplők képviselői, ez a fajta, türelmes bevezetés támogatja a cégek megfontolt és technikailag is levezényelhető felkészülését. Nyilvánvaló, hogy ahhoz, hogy az eÁFA, annak minden előnyével használható legyen egy cégnél, nemcsak a NAV-nál, hanem a felhasználói oldalon is szükség van fejlesztésekre.

Az eÁFA fokozatos kiteljesedésében fontos mérföldkő volt, hogy megteremtettük az év közepén a benyújtott áfabevallások önellenőrzésének, helyesbítésének, illetve javításának lehetőségét. Ekkor a gépi interfész használatához szükséges technikai felhasználók száma jelentősen megugrott, csaknem 70 százalékukat júniusban és júliusban hozták létre. 2025-ben lényegében finomhangolás várható a rendszerben, mint például az eÁFA webes felületén az összesítő nézet átalakítása, amiben döntően a felhasználói javaslatok dominálnak majd. Január 1-jén viszont egy újabb mérföldkőhöz érkezünk: már a soron kívüli bevallások teljesítése, és a jogelőd-jogutód kapcsolatok kezelése is elérhető lesz. Az első félévi fejlesztési tervek között szerepel még az A60-as, közösségi összesítő nyilatkozat teljesíthetőségének kialakítása is.

A gépek közötti kapcsolattartásban is előre lépett a hivatal, mint az kiderült a már említett Nemzeti Adókonzultáción.

– Ez lényegében egy új szabvány az automatizált gépi adatcseréhez a NAV és az adózók közötti kommunikációban. Lehetővé teszi a gép-gép kapcsolaton keresztüli űrlapbenyújtást, ami a vállalatirányítási rendszerrel működő, nagy tömegű adatot küldő, ezért gépi automatikus kommunikációt preferáló ügyfeleket támogatja. A használatához a szoftverfejlesztők törvényes képviselőinek és a bejelentő végfelhasználóknak is regisztrálniuk kell a NAV Ügyfélportál M2M-regisztráció menüpontjában. A végfelhasználók ezután a KÜNY-tárhelyükre kézbesített jelszót, azaz API-key-t beillesztik a kliensprogramjukba, és ezzel akár személyes jelenlétük nélkül, automatizáltan is képesek bármely ONYA- és ÁNYK-nyomtatványt folyamatba építetten, automatizáltan benyújtani. A kulcs az automatizmusban van, a kitöltés, a beküldés és az ellenőrzés is automatikus. A rendszer többfaktoros azonosítással működik, még maga a felhasználó sincs birtokában minden faktornak, hogy akaratlanul se lehessen csalás, adatlopás áldozata a cég.

Visszatérve az ügyfelekről szóló információk, adatok elemzéséhez, egyfajta ügyfélminősítést is szolgálnak az adattudományok?

– Pontosan. Olyannyira, hogy már dolgozunk a Komplex Ügyfélminősítési Rendszeren. A KÜR lényege, hogy több száz olyan mutatót határozunk meg, amik automatikusan frissülnek a legfrissebb adatokkal, és amelyek az adózók jellemző tulajdonságait, adózási szokásait, azok kockázatait mutatják. Mivel ez egy rugalmas keretrendszer, ezek a mutatók bármikor bővíthetők és módosíthatók.

Mire lehet ezt a rendszert felhasználni?

– A legfőbb haszna az lesz a rendszernek, hogy pontosabban tudjuk majd, hogy a deviancia rendezéséhez milyen eszközhöz érdemes nyúlni: adategyeztetéshez, támogató eljáráshoz vagy utólagos ellenőrzéshez, netán bűnügyi eszközöket kell bevonni. A NAV-on belül minden szakterület az összes mutatót elérheti és felhasználhatja az adózók értékelésére. De a rendszerezett adatok alkalmasak modellezésre, különböző irányú elemzésekre, ami a NAV kutatásait támogatja.

Ugyanakkor egy rendkívül kifinomult szolgáltatásra is képes lesz a NAV. Az adózók a rájuk vonatkozó adatokat az Ügyfélportálon lekérdezhetik és akaratuk szerint azokat megoszthatják leendő vagy szerződéses partnereikkel. Olyan adatokat, arányszámokat mutatunk „vissza” nekik, amelyekből egyrészt rövid időn belül képesek lesznek értékelni a tevékenységüket, sőt, feltárulhatnak előttük olyan problémák, amelyekről addig nem is volt tudomásuk, vagy nem azonosították azokat problémaként. Ezeken tehát segítünk változtatni azzal, hogy szembesítjük a tényekkel az adott céget. Például, azzal, ha rendszeresen késik vagy elmarad a bevallással a könyvelő. Továbbá olyan számításokkal, összehasonlításokkal szolgálhatunk, amik alapján könnyen átláthatók a gazdasági tevékenység kritikus pontjai, amelyeken érdemes javítani a hatékonyság céljából. Ráadásul az adatok közül igény szerint összeválogathatók olyan csoportok, amiket rendszeresen szeretne az adózó lekérdezni, és látni azok folyamatos frissítését.

Akár referencia biztosítására vagy partnerellenőrzésre is lesz lehetőség?

– Mondjuk egy leendő üzleti partnerrel, befektetővel remélt együttműködéshez, banki hitelbírálat gyorsításához, vagy pályázati szituációban az átláthatóság biztosításához is hozzásegíthetjük a vállalkozásokat. De az is elképzelhető, hogy ha ez a szolgáltatás megindul, akkor a céggel kapcsolatba lépő gazdasági szereplők is kérhetik, hogy bizonyos adatait ossza meg velük, hogy megbizonyosodjanak a megbízhatóságáról. Hosszú távon az is elérhető, hogy a vállalkozások jobban odafigyeljenek a precíz ügymenetre, a hibák kiküszöbölésére, ami – a transzparencia révén – fenntartja jogkövetésüket.

Hol tart ez a fejlesztés?

– A tesztelés fázisában vagyunk, illetve előttünk áll az Ügyfélportál ezirányú fejlesztése, ami nagyjából egy éven belül megvalósulhat, ha minden a tervek szerint halad.

Ugyancsak az adatelemzésekre épülő újdonságok között szerepel az úgynevezett adategyeztetési eljárás. Mire szolgál ez a NAV eszközrendszerében?

– A NAV adatvagyona egyre tekintélyesebb, és az elemzések egyre több adateltérést mutatnak. Egy tisztázatlan eltérés okán eddig kézenfekvő volt az adóellenőrzés, ami idő- és élőmunkaigényes, és nem is biztos, hogy indokolt, ha egyszerűbben is feloldható az ellentmondás. A cégek oldaláról tehát ez az eljárás 2025-től lehetőséget ad arra, hogy megismerjék és tisztázzák azokat az adateltéréseket, amiket kimutatnak a NAV elemzései. A NAV szempontjából pedig a tartalmilag helyes, és összefüggéseiben konzisztens adattömeg a cél, ami alapvető feltétele az adatvezérelt működésnek. Ha a NAV-nál az adatok jó minőségűek, akkor az adózóknak – például az eÁFA-ban – visszamutatott adatok is hibátlanok lesznek. Nyilván az adategyeztetés eredménye kétféle lehet. Ha az adateltérést sikerül tisztázni, és mindössze egy adatszolgáltatás korrekciójával orvosolható a hiba, akkor ezzel le is zárható a folyamat. Más esetben, amikor kiderül, hogy az eltérés hátterében minden jel szerint szabálytalanság áll, akkor az ellenőrzés elkerülhetetlen annak minden velejárójával.

Mennyiben tér el ez az eljárás a jogkövetési eljárástól?

– Minimum annyiban, hogy ebben nem mérlegelhető a részvétel. A NAV felhívására kötelező reagálni, és mielőbb egyeztetni a kérdéses adatot, adatokat. Aki ezt nem teszi meg 15 napon belül, annak bírságot kell fizetnie, és nagy valószínűséggel nem kerülheti el az ellenőrzést sem. A dologhoz hozzátartozik, hogy a tisztázandó adateltérés nemcsak olyan adatot érinthet, amit a megszólított cég szolgáltatott, hanem olyat is, amit szerződéses partnere küldött az adóhivatalnak. A NAV minden részletről elektronikus felületen tájékoztatja az ügyfeleket. Lényegében itt is arról van szó, hogy a jogkövetőknek ez segítség, az adóhivatalt megtéveszteni szándékozóknak pedig lelepleződés, ami szankciókkal jár.

Ugyancsak jövőre, de csak július 1-jétől várhatók a biztosítási jogviszony tisztázását célzó eljárások. Ezek mely esetekben indulnak?

– Több tízezerre tehető az olyan esetek száma, amikor a munkaadó nem jelentette, hogy munkavállalója már nem áll nála alkalmazásban. Ilyenkor a hivatalos adatok élőnek mutatják az adott biztosítási jogviszonyt, miközben az a valóságban már megszűnt. Erre utalhat az, hogy az illetőt érintően nem érkezik havi adó- és járulékbevallás. A problémás eseteket okvetlenül tisztázni kell, ezt kezdeményezzük a konkrét esetekben ezzel az eljárással. Erre ugyancsak 15 napon belül kell reagálni. Ezeknek az adatoknak a tisztasága társadalmi jelentőségű, hiszen nem mindegy, hogy hanyagságból nem zárták le a munkavállaló távozásával az adott jogviszonyt, vagy nem fizetik az illető után a társadalombiztosítási járulékot, ami neki súlyos hátrányt okoz az egészségügyi és szociális ellátásban, ideértve a későbbi nyugdíjmegállapítást is.

Névjegy

• 1994-ben fizikatanári, majd 1995-ben programozó matematikus végzettséget szerzett az ELTE-n
• 2011-től a NAV informatikai szakfőigazgatójaként 2013-tól informatikai elnökhelyetteseként dolgozott, az ő szakmai irányításával vezették be az online pénztárgépek rendszerét
• 2015 novembere óta a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke
• 2018 óta a Digitális Jólét Program Blockchain Munkacsoportjának vezetője
• 2020 szeptembere óta a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület elnöke
• 2021 júliusa óta vezeti a NAV-ot, kezdeményezésére jött létre a NAV Mesterséges Intelligencia Munkacsoport
• 2022 márciusa óta a Blockchain Koalíció elnöke
• 2022 májusa óta a Magyar Államkincstár és a NAV adatvagyonának optimalizálásáért felelős kormánybiztos, aki
• 2023 márciusa óta irányítja az Eseményalapú Adatszolgáltatási Platform projektszervezetét