AZ ADAT STRATÉGIAI EROFORRÁS AZ ADÓIGAZGATÁSBAN ÉS A VÁLLALATI MUKÖDÉSBEN EGYARÁNT - Interjú Tamásné Czinege Csillával

Hogyan jellemezné a 2026-os bevallási időszakot?

– A vállalkozások számára egy-egy bevallás beadása véleményem szerint nem kizárólag a határidők teljesítéséről szól. Az elmúlt évek digitalizációs fejlesztéseinek köszönhetően az adózás egyre inkább adatvezérelt környezetben zajlik. A NAV jelentős mennyiségű, 16 petabyte strukturált adattal rendelkezik az online számlarendszeren, a pénztárgépek, az eVÁM rendszer, valamint a különböző adatszolgáltatási csatornákon keresztül.

Ez azt jelenti, hogy a bevallások tartalma és az adóhatóság által ismert adatok közötti konzisztencia kiemelt jelentőségű. Hangsúlyos elem az adatminőség: a vállalkozások számára kulcskérdés, hogy a könyvviteli rendszereikben szereplő adatok, az áfabevallások és az online számlaadat-szolgáltatás között ne legyen eltérés. Legalább ugyanilyen fontos a foglalkoztatási adatok és a bevallási adatok egyezősége, hiszen ez a magánszemélyek oldalán ellátásokat – táppénz, nyugdíj – érint. A bevallás tehát egyfajta „adatellenőrzési pontként” is értelmezhető, ahol a vállalkozások visszajelzést kapnak saját adminisztratív és belső kontrollrendszereik működéséről. A társasági adó, az áfa, a helyi iparűzési adó és más kötelezettségek bevallása egyfajta összegzés is: megmutatja, mennyire szabályozott és transzparens a vállalat működése.

Az év első fele kiemelt jelentőségű a NAV számára is, hiszen ilyenkor 4,9 millió magánszemély, 655 ezer egyéni és 889 ezer társas vállalkozás teljesíti bevallási kötelezettségét. Ebben az időszakban küldi a NAV a gépjárműadó fizetésről szóló határozatokat is, az idei évben 3,5 millió magánszemély és vállalkozás részére.

A magánszemélyek esetében az szja-tervezetek rendszere stabilan működik,  a tavalyi évben bevezetett kérdés-felelet megoldással idén is segítjük a magánszemélyeket. A célunk változatlan: egyszerűbb, gyorsabb és átláthatóbb bevallási folyamat biztosítása minden adózói kör számára.

Az egyéni vállalkozókat milyen megoldás segíti az idei évben?

– Az átalányadózó egyéni vállalkozóknak egyre kevesebb teendőjük van: ha a 2025-ös évben a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó a NAV Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásával (ONYA) adott számot negyedévente a szociális hozzájárulásiadó- és járulék kötelezettségeiről, akkor annak adatait a NAV átemeli az éves személyijövedelemadó-bevallásba. Az ellenőrzés néhány kattintás, utána be is adható a bevallás. Átalányadózást választó egyéni vállalkozók esetében negyedévente szükséges bevallást benyújtani a társadalombiztosítási járulékról (TBJ), valamint a szociális hozzájárulási adóról (SZOCHO). Ebben is segít a webes kitöltő, ami előre kitölti az adatokat és a bevételeket is kiajánlja.

Az online számla, az elektronikus és az online pénztárgépek bevételi adatait betölti a NAV az idei évtől az szja-bevallásba az egyéni vállalkozók esetében is.

Az egyéni vállalkozóknál a bejelentéshez kapcsolódó adminisztrációs teher is csökken 2026-tól, mert a biztosítotti bejelentést helyettük már a NAV intézi hivatalból.

De nemcsak a bevallások során kapnak segítséget a legkisebb vállalkozók, hanem a bejelentkezés is megújult, amely a digitális állampolgársági program egységes dizájnját idéző felületen működik tovább. Az egyéni vállalkozók 2026. március 2-től – kéthetes átállási időszakot követően – a NAV Ügyfélportálján (ÜPO) a Vállalkozói Ügysegéddel intézhetik a tevékenységüket érintő bejelentéseiket. Az új ügysegéd egyszerűbb, gyorsabb, és könnyebben használható, a NAV-honlapról is könnyen elérhető, okostelefonra optimalizált felület. A fejlesztés során kikértük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a könyvelők véleményét, és javaslataik legfontosabb eleme, a meghatalmazotti ügyintézés már az induláskor beépült az új rendszerbe. A fejlesztések folytatódnak idén is.

Hogyan változik az adómegfelelés, a jogkövető magatartás a digitalizáció hatására?

– A digitalizáció nem pusztán technológiai fejlesztést jelent, hanem szemléletváltást is. Az online számlarendszer bevezetése óta az áfa-ellenőrzés lényegében valós idejű adatbázisra épül. Az eÁfa fejlesztések pedig abba az irányba mutatnak, hogy az áfabevallás egyre inkább automatizált, adatvezérelt folyamattá váljon, ami a vállalkozások számára kettős hatással jár. Egyrészt csökken az adminisztratív teher, hiszen kevesebb manuális adatbevitelre van szükség, másrészt nő az adatok pontosságával szembeni elvárás.

A NAV kockázatelemzői számára azonnal nyilvánvalóvá válnak az inkonzisztenciák, ezáltal csökken a hibás adatszolgáltatás „észrevétlen” fennmaradásának esélye.

A bevallások, adatszolgáltatások minősége nagymértékben függ attól, hogy egy vállalkozás milyen kontrollmechanizmusokat működtet. Azok a cégek, amelyek folyamatosan monitorozzák adózási pozíciójukat, belső auditfolyamatokat alkalmaznak, illetve rendszeresen egyeztetik az adatszolgáltatásaikat, lényegesen kisebb kockázattal működnek. A megelőzés, a szabályozott belső folyamatok és az átlátható működés tehát versenyelőnyt jelenthet.

A tavalyi évtől lehetővé vált az adateltérések gyors rendezése, ennek köszönhetően a NAV tavaly több mint 3 ezer vállalkozást és magánszemélyt figyelmeztetett az adateltérésekre olyan témákban, mint pl. a számlaadatok és az áfabevallások közti adókulcs-eltérések, az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentése és a járulékbevallások eltérése, de az alanyi adómentesség vagy az éves adóbevallási értékhatár átlépésekor is találkozhattak az érintettek adategyeztetésre felhívó üzenettel a tárhelyükön. Az eljárások általános tapasztalata, hogy az önellenőrzési pótlék megállapítására nem fordítanak kellő figyelmet a vállalkozások, ez pedig arra sarkallja a hivatalt, hogy automatizmusokat dolgozzon ki ezen a területen. Az adategyeztetés során megcélozta a NAV azokat a vállalkozásokat is, amelyek társaságiadó-bevallása és beszámolója között eltérés volt azonosítható, vagy éppen a növelő-csökkentő tételek elszámolása nem volt teljeskörű.

Látni kell, hogy az adategyeztetési eljárás a NAV adatvezérelt működésének egyik fontos eszköze. Amikor a hivatal különböző forrásokból származó adatai között eltérést észlel, első lépésként nem ellenőrzést indít, hanem lehetőséget biztosít az alapvetően jogkövető adózó számára, hogy megvizsgálja saját nyilvántartásait, szükség esetén javítsa a bevallását, vagy indokolja az eltérést. A vállalati oldalról nézve ez fontos szemléletbeli változást tükröz. A hangsúly nem a szankcionáláson, hanem az együttműködésen és a gyors korrekció biztosításának lehetőségén van. Hosszabb távon az adategyeztetés hozzájárul ahhoz, hogy az ellenőrzések célzottabbá váljanak, és a NAV az erőforrásait valóban a szándékos jogsértések feltárására koncentrálja, miközben a jogkövető adózók számára csökken az adminisztratív bizonytalanság.

Fotó: Láng-Miticzky András

Mit tükröz a NAV 2026-os ellenőrzési terve? Mely területeken lát a NAV visszatérő kockázatokat a vállalkozásoknál?

– Az egyik leggyakoribb kockázati pont, mint az előzőekben említettem, az adatok közötti eltérés. Ezek sokszor nem szándékos hibák, hanem technikai vagy folyamatbeli hiányosságok eredményei. A 2026-os ellenőrzési terv egyértelműen megerősíti, hogy az adóhatóság működése adatvezérelt pályára állt. A NAV a rendelkezésére álló valós idejű adatok, valamint a nemzetközi információcsere adatai (így a pénzügyi számlainformációk, a jövedelemadatok) összekapcsolt elemzésével célzottan választja ki ellenőrzésre az adózókat. A kockázatok azonosításán és elemzésén alapuló 2026-os ellenőrzési terv a jogkövető vállalkozások számára nagyobb kiszámíthatóságot jelent, hiszen az ellenőrzési kapacitás a valóban kockázatos működésre koncentrál. Ugyanakkor azok a cégek, amelyek bevallási adatai és a valós idejű adatszolgáltatások között tartós eltérés mutatkozik, gyorsabban a hatóság fókuszába kerülhetnek – akár már a bevallás benyújtását megelőzően. A NAV ellenőrzési stratégiája az elmúlt években megváltozott, a tisztességes vállalkozások védelme érdekében cél a kockázatelemzésen alapuló célzott kiválasztásra épülő adóellenőrzések összes eljáráson belüli arányának növelése, ami a csalárd adózókkal szembeni még fokozottabb fellépést irányozza elő.

Az áfarés csökkentése és a foglalkoztatási szabálytalanságok megelőzése továbbra is az ellenőrzések homlokterében van. A társasági adó esetében az adóalap-módosító tételek helyes alkalmazása jelent az adózók számára kihívást. A fejlesztési adókedvezmények, a veszteségelhatárolás, a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ügyletek elszámolása mind olyan terület, ahol a jogszabályi környezet összetettsége miatt fokozott figyelem szükséges. Szintén hangsúlyos kérdés a transzferár-dokumentáció. A nemzetközi vállalatcsoportok esetében az adatkonzisztencia és a megfelelő alátámasztottság kulcsfontosságú.

Hogyan segíti a NAV a vállalkozásokat a jogkövetésben?

– A NAV stratégiájában kiemelt szerepet kap a támogató szemlélet. Részletes szakmai tájékoztatók, kitöltési útmutatók és tematikus információs anyagok, kisfilmek segítik a vállalkozásokat. A honlapon elérhető gyakran ismételt kérdések és állásfoglalások célja az egységes jogértelmezés elősegítése. A telefonos és elektronikus ügyfélszolgálati csatornák az első félévben különösen nagy figyelemmel működnek. A cél az, hogy a kérdések még a bevallás-benyújtás előtt tisztázódjanak, és ezzel csökkenjen az utólagos korrekciók száma.

A bevallási rendszer véleménye szerint megfelelően segíti a vállalkozásokat a jogkövetésben?

– Az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram, közismert nevén az ÁNYK a maga idejében fontos lépés volt az elektronikus ügyintézés felé, azonban a mai, valós idejű adatkapcsolatokon alapuló adóigazgatási környezetben nem képes kellőképpen támogatni a jogkövetést.

Az ÁNYK-rendszer az adóhivatal által korábban fejlesztett, letölthető és telepíthető program, amely különböző adó- és egyéb hatósági nyomtatványok kitöltésére és elektronikus benyújtására szolgál. Technológiai alapjai a nyomtatványközpontú, lokális működésre épültek: formai és technikai ellenőrzéseket végez, jelzi a hiányzó mezőket vagy számítási hibákat, de nem lát rá a vállalkozás más adatszolgáltatásaira, és nem képes tartalmi konzisztenciát vizsgálni például az online számlaadatokkal vagy egyéb valós idejű információkkal összefüggésben. Így a visszacsatolás korlátozott: a program nem tudja megmondani, hogy a benyújtott bevallás mennyiben áll összhangban a NAV által ismert teljes adatkörrel. A modern, integrált rendszerek képesek korai jelzést adni az eltérésekről, és lehetőséget biztosítanak a gyors korrekcióra, ami a jogkövetés szempontjából lényeges. Az ÁNYK ezzel szemben alapvetően a benyújtás alaki megfelelőségét, és nem a több adatszolgáltatás által nyújtott komplex tartalmi megfelelést biztosítja. Ebben az értelemben az ÁNYK ma már nem a jogkövetés aktív támogatója, hanem inkább csak egy adminisztratív csatorna.

A jogkövetés érdemi erősítése ma az adatkapcsolatokon, az automatizált validáción és az adategyeztetési mechanizmusokon keresztül valósul meg. Ez indokolja azt a stratégiai irányt, amely a nyomtatványalapú megoldásoktól az adatvezérelt platformok felé mozdul el.

Az ÁNYK-átállás tehát elkerülhetetlen, de nem egyik napról a másikra történik. A NAV célja a kiszámítható, fokozatos bevezetés, amely elegendő felkészülési időt biztosít a vállalkozások és a szoftverfejlesztők számára. A könyvelői és vállalati rendszerek fejlesztése kulcsszerepet játszik abban, hogy az átmenet zökkenőmentes legyen. Az ÁNYK-átállás a vállalkozások számára elsősorban technológiai és működési szemléletváltást jelent. A hangsúly a nyomtatványkitöltésről az adatfolyamokra helyeződik át, ami több előnnyel jár. Egyrészt csökken az adminisztratív teher, másrészt megteremtődik a validáció és az azonnali visszacsatolás alapja. A webes és API-alapú megoldások lehetővé teszik a gyorsabb fejlesztést és a rugalmasabb alkalmazkodást a jogszabályváltozásokhoz.

Milyen jövőbeli irányok rajzolódnak ki, milyen irányba fejlődik a bevallási rendszer?

– A magánszemélyek döntő többsége az eSZJA-felületen keresztül tekinti meg és hagyja jóvá a tervezetét. Egyre kevesebben választják a papíralapú ügyintézést.

A mikro- és kisvállalkozások számára a 2025. július 1-jén debütált ENYUGTA és E-pénztárgép alkalmazás – melynek ingyenes NAV-os verzióját már közel másfélezerszer töltöttek le az alkalmazás-áruházakból és már 126 millió forint értékben állítottak ki nyugtákat – használata az online számla-adatszolgáltatással együtt a bevételi adatok teljes körű és valós idejű digitalizációja révén olyan megoldást vetít előre, amely gyakorlatilag teljes körűen kiajánlhatóvá teheti nemcsak a forgalmi adó, hanem a jövedelemadó-bevallásokat is.

Az eÁfa rendszer célja, hogy a vállalkozások számára csökkentse a manuális adatösszesítés szükségességét, és a bevallási folyamatot minél inkább strukturált, ellenőrzött adatfolyamatra építse, javítva az adatkonzisztenciát, hiszen a bevallás és az online beküldött adatok közötti eltérés már a benyújtás előtt láthatóvá válik.

Az Eseményalapú Adatszolgáltatási Platform (EMAP) bevezetése a vállalati adatszolgáltatás egyik legjelentősebb strukturális átalakulását hozza. A hangsúly nem a bevallási időszakon, hanem az üzleti eseményen van. Egy munkaviszony létesítése, bérváltozás, jogviszony megszűnése vagy más releváns gazdasági esemény rögzítése a vállalkozás saját rendszerében egyben adatszolgáltatási eseménnyé is válik. Az adat egyszer keletkezik, egyszer kerül továbbításra, és több érintett állami szerv számára is felhasználhatóvá válik.

A következő évek fejlesztései még inkább az automatizált, előre kitöltött bevallási elemek irányába mutatnak. Az adatkapcsolatok erősítése és a rendszerek integrációja lehetővé teszi, hogy a vállalkozások egyre inkább ellenőrző, jóváhagyó szerepben legyenek a bevallási folyamatban. Az adóhivatal célja egy olyan digitális ökoszisztéma kialakítása, ahol az adózás szerves része a vállalkozások napi működésének, nem pedig időszakos adminisztratív teher.

Az adat ma már stratégiai erőforrás – mind a gazdasági szereplők, mind az adóhatóság számára. Az átlátható, konzisztens és technológiailag támogatott működés a versenyképes gazdaság egyik alapfeltétele. 

Névjegy

A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, majd a Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett közgazdász, adótanácsadó és okleveles könyvvizsgáló

 A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál:

adószakmai elnökhelyettes (2022 óta), a NAV vezetőjének adószakmai ügyekért felelős szakmai helyettese, helyettes államtitkár, PM (2018–2022), adószakmai ügyekért felelős helyettes államtitkár, NGM (2016–2018) Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság, főigazgató (2011–2015)

 Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál:

Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság, igazgató (2010), Dél-alföldi Regionális Igazgatóság, igazgató (2007–2010), Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság, igazgató (1999–2006), Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság, Kiemelt Adóalanyok Ellenőrzési Osztályán revizor, majd osztályvezető (1990–1999)