A BESZÁMOLÓ TARTALMÁT NÉZVE KÜLÖN JEGYZET VOLT A COVID–19 HATÁSA - Interjú Tuboly Zoltánnal

– Ön az OTP bank számviteli és pénzügyi ügyvezető igazgatója 13 éve. Mekkora a csapata, akikkel évről évre a beszámolókon dolgoznak?

– Az igazgatóság létszáma nagyjából 400 fő, nyilván nem mindenki kifejezet­ten beszámolókészítéssel foglalkozik, ott 25-30 fős csapatról beszélünk. Az éves be­számolók összeállítását is két szervezeti egység végzi, az egyik csapatom az egyedi beszámolókon dolgozik, és van egy, ki­fejezetten a konszolidációval foglalkozó főosztály, amely a konszolidált jelentése­ket készíti el, az utóbbi munkája nyilván­valóan az egyedi beszámolókra épül. A teljes körű zárlati feladatok mind egyedi, mind konszolidált szinten havonta készül­nek, természetesen az éves zárással kap­csolatos terhek – audit, jegyzetek készí­tése – nem minden időszakban jelennek meg. Januárban, februárban az éves be­számoló elkészítésénél van egy plusz 50 százalékos terhelés a kollégákon. Március 17-én fogadta el az igazgatóság a beszá­molót, amelyet az elmúlt héten közzé is tettünk (az április 16-i közgyűléssel vál­hat véglegessé), így már az első negyed­évre készülünk. Itt érdemes megjegyezni, hogy nem kizárólag az OTP Bank beszá­molóit készítjük, hanem van egy úgyne­vezett közös szolgáltatóközpont a bankon belül, a magyarországi leányvállalatok túlnyomó részénék beszámolókészítéshez kapcsolódó munkálatait is az igazgatósá­gunk látja el.

– Milyen fő szempontoknak kell meg­felelni a beszámoló elkészítésénél, hogy egy nem számviteles érdeklődő is értse a beszámoló adatait?

– Alapszinten érteni kell a számviteli alapelveket, hogy érteni lehessen azo­kat a jegyzeteket, amelyek a beszámoló nagy részét kiteszik, a jegyzetek – azaz a szöveges, táblázatos rész – adják a be­számoló 95 százalékát. Amit kiemelnék, hogy a számviteli politika főbb elemei­vel kezdődnek a jegyzetek, ezek azok az alapelvek, amelyeket igyekszünk vi­lágosan és átláthatóan bemutatni. A be­számoló olvasói, a tulajdonosok, befekte­tők, elemzők nem minden esetben szám­viteli szakemberek. Próbáljuk elkerülni a csak technikai jellegű leírásokat, in­kább világos képletekkel, táblázatokkal és egyértelmű magyarázatokkal látjuk el a beszámolót. Ami ezenkívül még lé­nyeges, hogy kimondottan az adott gaz­dasági helyzetnek megfelelő, leíró jel­legű jegyzeteket írunk a beszámolóba. Így például 2020-ban egy aránylag hosszú Covid–19-es jegyzetet is tartalmaz a beszámoló, amelyben szerepelnek a pandémiás helyzet miatt kialakult vál­ság könnyítésére hozott intézkedések – tipikusan országonként eltérő karakte­risztikájú moratóriumok,illetve ezen in­tézkedések hatásai. A hosszabb, leíró jel­legű jegyzetekben a pénzügyi intézmé­nyek szempontjából lényeges elemeket fejtjük ki részletesen:, ilyenek például a pénzügyi kockázatkezelésnél alkalmazott módszertanok – ezen belül mindig kiemelt a pénzügyi kockázatkezelés, de meg kell említeni a likviditási kockázat kezelé­sét, illetve a kamatláb- és devizakocká­zat kezelését is. Ezen információk azok, amelyek egy számhalmazt – egy pusztán mérleg- és eredménykimutásból álló adat­sort – érthető beszámolóvá bővítenek ki.

– Az idei beszámolási időszakban ön szerint milyen szabályokra érdemes leg­inkább odafigyelni?

– Az idén nem számolhatok be IFRS-változásokról, viszont 2020-ban a vírus­helyzet miatt az értékvesztés modellek fo­lyamatos felülvizsgálatára volt szükség, úgyhogy nem nagyon bánjuk, hogy 2021- ben nincs olyan változás, amely érintené a bankcsoportot. Ami érdekes lesz, az az, hogy mi fog történni július 1., a törlesztési moratórium lejárta után: 2020 és valószí­nűleg még 2021 első fél éve is a várható veszteségek megbecsüléséről szól, az év második felében pedig még később fog­nak realizálódni ezek a veszteségek, hi­szen a moratóriumban részt vevő ügyfe­leinknek csak a fordulónapot követően lesznek fizetési kötelezettségei.

Operációs szempontból a moratórium tavaly márciusi, azonnal hatályú indu­lása rengeteg rögtön megoldandó fel­adattal párosult, ami az informatikai fejlesztések átfutási ideje miatt eleinte sok manualitással és túlórával járt. Párhu­zamosan azzal, hogy „életmódot’ kellett váltani, hiszen a back office jellegű mun­kakörökben nem volt elterjedt a home office-ból való munkavégzés. Július 1-ig, a moratórium végéig jóval több idő van a felkészülésre, mint az induláskor volt, de a törlesztések újraindulásakor biztos lesz néhány előre nem látott feladatunk.

– Hogyan befolyásolja a beszámolókészítés folyamatát a Covid–19 járvány?

– Maga a beszámolókészítés intenzív folyamat, sok adatgyűjtéssel, egyezte­téssel, adatjavítással, módosítással. Sok­kal ritkábban találkoztunk a kollégákkal, változtatnunk kellett a kommunikáción, home office-ból ez újdonság volt. Ami megegyezett a korábbi évek gyakorlatá­val, hogy a beszámolókészítést nem janu­árban kezdtük el, hanem korábban – az esetleges változások nyitóadatokon való átvezetésével. Ezt a munkát ebben a be­számolási időszakban még a gyakorlat­hoz képest is jóval korábban indítottuk, így mire januárban beérkeztek az első 2020-ra vonatkozó adatok, magának a beszámolónak a szerkezete lényegében kész volt. Persze utána még nagyon sok pontosítás történt. Ami a beszámoló tar­talmát nézve teljesen új volt, az a külön Covid–19 hatásáról szóló jegyzet. Ráné­zésre ez nem tűnik sok munkának – je­lenleg 51 jegyzet van a konszolidált be­számolóban, de ez egy új adatgyűjtéseken alapuló, historikus háttér nélküli jegyzet.

– A vírushelyzet előtt milyen gyakor­lat vonatkozott a home office-ra? A most kialakult rendszerből mit fognak megtartani, ha helyreáll a normális ke­rékvágás?

– A vírus kialakulása előtt a mi igazga­tóságunkon lényegében mindenki bent dol­gozott. Az arányokon változtatunk majd, az a fajta munkavégzés, ami a vírus előtt volt, nem fog teljes mértékben visszaállni. Nyilván jóval alacsonyabb lesz a home office aránya, mint jelenleg, úgy 15–20 százalék közé tenném. Egyelőre csak irá­nyok vannak arra nézve, hogy milyen lesz a munka világa, a home office aránya a jár­ványveszély elmúlása után. Első lépésként azt azonosítottuk, hogy milyen folyama­tok végezhetők csak bentről, melyek azok, ahol nem releváns a munkavégzés helye, illetve, hogy milyen feladatok végezhe­tők hatékonyabban irodai környezetben.

Az világosan látszik, hogy vannak olyan munkafolyamatok, amelyeket csak akkor tudnak a kollégák rendeltetésszerűen vég­rehajtani a jelenlegi digitalizációs környe­zetben, ha bent dolgoznak, például a fizi­kai bizonylatok kezelésénél.

Kreatívabb, együttgondolkodós munká­nál jóval nehezebben haladunk előre ott­honról, online megbeszélés formájában, lehet, hogy ez csak nálunk jellemző, de gördülékenyebben megy ez a műfaj sze­mélyesen.

A jelenlegi home office arány elég adap­tív, gyakorlatilag leköveti a pandémiás ve­szélyhelyzet komolyságát; a döntés a bank krízismenedzsment-bizottságának kezé­ben van, de rendre hagynak mozgásteret a szakterületi vezetőknek is.

Nehéz elképzelni, hogy mi lett volna, ha egy ilyen helyzet húsz évvel ezelőtt törté­nik, az akkori interneteléréssel, sávszéles­séggel, digitalizációs szinttel, még akkor is, ha a pénzügyi szolgáltatásoktól elvárt átfutási idők jóval hosszabbak, a tranzak­ciószámok alacsonyabbak voltak.

– Az automatizálás mennyiben érez­hető a számviteli munkában?

– Teljes mértékben, napi szinten élünk vele együtt. Napi több millió tranzakcióról kell beszélnünk, amikor a számvitel au­tomatizálása kerül szóba. A nagyszámú, homogén munkafolyamatok nagyon nagy százalékban automatizáltak. Az automati­zálás csak úgy működik jól, ha a fejlesz­tést és a számviteli szabályozást végző kol­légák közös nyelvet (is) beszélnek, egyik kulcsfeladat a számviteli igények lefordí­tása programozói feladatra. Ezt a munkát a két terület jó együttműködése segíti, il­letve egy kifejezetten számvitelszervezési csapat is közreműködik benne. Ők fo­lyamatosan felülvizsgálják a manuálisan végzett folyamatokat is, és ha van előre­vivő irány, azt robotizációs technikával, folyamatszervezéssel vagy az alaprend­szerek felé leadott specifikációval támo­gatják. Mindig vannak olyan munkafo­lyamatok, amelyeket lehet még csiszolni, kényelmesebbé tenni, a hiba lehetőségét csökkenteni a magas automatizáltsági szint ellenére. Az elmúlt 12 évben is fo­lyamatosan bővült a közös szolgáltatóba belépő magyar leányvállaltok száma, és ezek látható költségmegtakarításokat je­lentettek a bankcsoport számára. Elsősor­ban nem az automatizáltság szempontjá­ból van jelentősége, de számviteli és be­számolási aspektusból nagy kaland volt az újonnan felvásárolt társaságok akvi­zíciója, még 2018–19 -re visszanyúlóan.

Akvizíciós számvitellel kevesen talál­koznak az országban, ez egy elég izgal­mas terület. A felvásárlás során a felvásá­rolt társaság az összes eszközét és forrását piaci áron – és nem a felvásárolt társaság könyvei szerinti értéken – kell nyilvántar­tásba venni. Ennek során sok módszertani, értékelési és integrációs kérdés merül fel.

– Hogyan érintik a beszámolókészítés folyamatát a könyvvizsgálattal kapcso­latos állandó változások?

– Kiemelném, ha egy tíz évvel ezelőtti könyvvizsgálatot összehasonlítanánk egy maival, észre kell vennünk, hogy egyre nagyobb fókusz van a folyamatok vizs­gálatán, egyre inkább az informatikai rendszerek zártsága, illetve a rendszerek esetleges kontrollhiányosságai vannak a középpontban. Minél jobban tudnak tá­maszkodni az informatikai rendszerek nyújtotta adatokra, annál kisebb minta­vételezéssel kell dolgozni. Ezzel párhu­zamosan a könyvvizsgálatban is egyre több automatizált folyamat van, ez való­színűleg csökkenti az auditok monoton, nagy odafigyelést igénylő munkáját, de semmiképpen nem helyettesíti a könyv­vizsgálóval való folyamatos konzultáci­ókat. Az 537/2014 EU-rendelet alapján – amely leegyszerűsítve 10 évig maximálja egy könyvvizsgáló társaság és a meg­bízó társaság együttműködését jogsza­bályban előírt könyvvizsgálatra vonatko­zóan – a bankcsoportban könyvvizsgáló­váltás is folyamatban van (a rendelet csak a közérdeklődésre számot tartó gazdál­kodókra vonatkozik). A Covid–19 miatt itt is nehezített pályán mozogtunk. Azo­kat a főbb módszertani, értékelési, egyéb kiemelt tranzakciókat, amelyek átnyúltak a 2020. üzleti évről és érintették a 2021. üzleti évet, lényegében két könyvvizsgá­lóval kellett egyeztetni.

– Hogyan történt és mik voltak a ki­választás fontosabb állomásai?

– Még egyszer hangsúlyozva: a könyv­vizsgálóváltás nem önkéntes volt, hanem a fenti rendelet írja elő. A rendelet szabály­rendszeréből következően a jövő könyv­vizsgálóját (pontosabban a tender első he­lyezettjét) meg kellett nevezni 2019 végéig, hogy a hivatalba lépés előtti átmeneti (meg­előző) évre vonatkozó szabályokat be le­hessen tartani. Ez bizonyos szolgáltatá­sok nyújtását tiltja a bank és a potenciá­lis könyvvizsgáló között. A tender ered­ményhirdetését megelőzte egy körülbelül féléves procedúra, maga a pályázati eljárás kiküldése 2019 nyarán történt, ezt meg­előzően belső előkészítő munkák voltak.

Immár publikus, hogy a bank igazga­tósága az Ernst & Young Kft.-t javasolja a közgyűlésnek mint új könyvvizsgálót. Szintén a rendelet alapján a következő négy évben a leköszönő auditor – a Deloitte – nem választható a társaság könyvvizsgá­lójának. Ezúton is köszönöm nekik a több évtizedes áldozatos és kooperatív munkát.

– Milyen szabályozási kihívások elé néznek a következő időszakban?

– Inkább technikai jellegű kihívás, hogy a következő két évet tekintve az Európai Egységes Elektronikus Formátum (Euro­pean Single Electronic Format, a további­akban: ESEF ) kívánalmainak kell meg­felelni, ami praktikusan azt jelenti, hogy metainformációval kell ellátni a beszá­molókat. Azaz minden egyes számszaki adatot úgy kell megjelölni, hogy az meg­felelő számítógépes program által is olvas­hatóvá váljon. Az ESEF-szabványoknak megfelelő beszámoló elkészítése a 2021. január 1-jével kezdődő üzleti évre lesz először kötelező. Ez 2021-re vonatko­zóan kisebb terjedelmű feladatot jelent, mert csak a beszámoló szűk részét kell átdolgozni ebbe formátumba (mérleg, eredménykimutatás, cash flow kimuta­tás), de 2022-től már a teljes beszámolót el kell látni a megfelelő elektronikus je­lölőkkel.

NÉVJEGY

50 éves, házas, három fiú édesapja.

Zalaegerszegen érettségizett, majd az ELTE Természettudományi Karán matematika–számítástechnika diplomát szerzett 1995-ben. Mérlegképes könyvelő.

1997–2002 között az Advisesoft Zrt. vezető fejlesztője.

2002–2008 között az UniCredit Leasing Csoport főkönyvelője, majd pénzügyi-számviteli és kontrollingvezetője.

2008-tól az OTP Csoport, ezen belül a Merkantil Car pénzügyi vezetője (CFO), majd 2008 októberétől az OTP Bank számviteli és pénzügyi igazgatóságának ügyvezető igazgatója.