A könyvvizsgáló cégek belső minőség-ellenőrzési rendszerében szükséges változtatások

A 2015-ben végrehajtott jogszabály-mó­dosítások következtében egy korábbi ügyfelem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak lett minősítve. Könyv­vizsgáló cégem eddig is rendelkezett belső minőség-ellenőrzési szabályzattal. Szükséges-e, és ha igen, akkor mely te­rületeken van szükség a belső minőség-ellenőrzési szabályzat módosítására a módosított jogszabályi előírásoknak való megfeleléshez?

A könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek tevékenységének belső minőségbiztosí­tási rendszerére vonatkozó előírások tör­vényi szinten is szabályozásra kerültek a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: kamarai törvény) 2016. június 4-i módo­sításának hatálybalépésétől.

A kamarai törvény módosítása követ­keztében szükségessé vált a Nemzetközi Könyvvizsgálati és Minőség-ellenőrzési Standardok követelményeinek való meg­felelést előíró, Magyar Nemzeti Könyv­vizsgálati Standard (a továbbiakban: MNKS) módosítása is, amely 2016. július 21-én lépett hatályba, és alkalmazására a kihirdetését – 2016. július 27-ét – követően kezdődő üzleti évtől kerül sor.

A könyvvizsgáló cégek belső minőség-ellenőrzési rendszerével, annak kialakítá­sával és fenntartásával kapcsolatban már korábban is voltak irányadó rendelkezé­sek, melyeket az ISQC 1 „Minőség-ellen­őrzés a pénzügyi kimutatások könyvvizs­gálatával és átvilágításával, valamint az egyéb bizonyosságot nyújtó és kapcso­lódó szolgáltatási megbízások végrehaj­tásával foglalkozó társaságok esetében” és az ISA 220 „A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának minőség-ellenőrzé­se” nemzetközi standardok rögzítettek. A könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgáló cég belső szervezetével összefüggésben az átdolgozott MNKS 9–19. pontjai tar­talmaznak előírásokat.

Az új szabályozás alapján a könyv­vizsgálóknak, könyvvizsgáló cégeknek – a kamarai törvénnyel és a kamarai szabályokkal összhangban –, olyan sza­bályzatokat és eljárásokat kell kialakíta­ni, amelyek kiterjednek a könyvvizsgá­ló függetlenségére és pártatlanságára, a könyvvizsgálatban résztvevő személyek­re, ezen személyek szaktudására, tapasz­talatára, betanítására, javadalmazására, felügyeletére és értékelésére, a könyv­vizsgálati feladatok kiszervezésének módjára, a könyvvizsgálói tevékenység elvégzésére, figyelemmel kísérésre, a hi­ányosságok kezelésére, valamint a doku­mentálásra.

A standard olyan rendszerek, erő­források és eljárások alkalmazását írja elő, amelyek elősegítik a könyvvizsgá­lati munka folyamatosságát és szabá­lyosságát. Rendelkezik továbbá azon intézkedések és ellenintézkedések alkal­mazásáról, amelyek a függetlenséget fe­nyegető veszélyek megelőzésére, feltá­rására, megszüntetésére és kezelésére, valamint a könyvvizsgálói tevékenység integritását veszélyeztető események ke­zelésére és nyilvántartására irányulnak.

Előtérbe került tehát a minőség és a mi­nőségi munka végzése, amelyet a meg­felelően kialakított, évente felülvizsgált, a szervezet minden szintjét magába fogla­ló, belső minőség-ellenőrzési rendszerrel képesek biztosítani a könyvvizsgálók.

[A kamarai törvény 4. § (5) bekezdés b) pontja, valamint a MNKS, az ISQC1és az ISA 220]