„Az IFRS-átállás a valósabb összemérést segíti” Interjú Kovács Leventével

Milyennek értékeli a kormányzat és a bankszektor kapcsolatát?

Azt, hogy a gazdasági válságra vá­laszul hangsúlyos kormányzati intézke­désekre van szükség, a bankszektor so­hasem vitatta. Ugyanakkor leszögeztük: a szektorral szemben foganatosított in­tézkedések, az Európában rekordszintű, a gazdaság más ágazataihoz képest arány­talanul magas bankadó, a kedvezményes végtörlesztés, a devizahitelek elszámolása stb. olyan mértékű elvonást jelent, amely mellett a bankszektor nem láthatja el azt a közvetítő szerepét, ami megalapozhat­ja a gazdasági növekedést. Széchenyi Ist­ván ezt úgy fogalmazta meg: „A hitel híja szinte minden mozgást elakaszt.” Tavaly ugyanakkor már mérséklődött a bankadó mértéke, a hitelezés beindítására pedig a kormányzat mellett a Magyar Nemzeti Bank is erőfeszítéseket tett, a Növekedé­si hitelprogram például növelte a vállal­kozók hitelfelvételi bizalmát. A mostani piaci helyzetben – a rekordalacsony ka­matok mellett erősödő banki versenyben – minden vállalkozás és lakossági ügyfél azt érezheti, fontos a bankjának. A kormány­zatot a tárgyalásokon legtöbbször képvi­selő Nemzetgazdasági Minisztérium és a bankrendszer között ma már ismét rend­szeresek az egyeztetések, javaslatainkat, véleményünket számos esetben beépítik partnereink a szabályozásba. A cél közös, hiszen a bankrendszer csak sikeres gaz­daság mellett, jól prosperáló, folyamato­san fejlesztő vállalatok, az egyre könnyebb megélhetési lehetőségek mellett többre vágyó polgárok mellett lehet sikeres.

A pénzintézetek zöme eddig párhu­zamosan volt kénytelen magyar és IFRS-jelentéseket készíteni. Könnyebbséget jelent az, hogy a jövőben csak egyfajta számvitel szerint kell a jelentéseiket ké­szíteni?

Egyértelműen pozitív eredménynek tartjuk, hogy a bankszektor számára az IFRS lesz hivatalosan is az alkalmazandó számviteli szabvány Magyarországon. Ezt évek óta szorgalmazta a Bankszövetség is, mert eddig a tőzsdén lévő társaságokat ki­véve nem volt elfogadott az IFRS, holott Európa számos országában legalább op­cionálisan megengedett számviteli nyelv. Átfogó és jelentős feladattal jár minden egyes banknál az áttérést végrehajtani, de egyértelműen ez a jó irány, a bankszek­tort érintő európai egységes szabályozá­si környezet is az IFRS-szabványra épít, és a cél az IFRS-ek minél kiterjedtebb al­kalmazása a tagállamok szintjén. Az egy­ségesen, azonos elvekre épülő beszámo­lás a pozíciók, az adatok valósabb össze­mérést segíti a tulajdonosok, a hitelezők, a befektetők és az elemzők számára nem­zetközi összehasonlításban, és a bank szá­mára is könnyebbséget jelent, hogy a ha­zai speciális előírásokat felváltja az IFRS-módszertan.

Okozott-e gondot, hogy a hitelinté­zetekre és a takarékszövetkezetekre ere­detileg eltérő bevezetési időpontok vo­natkoztak?

2016-ban megváltozott az elsőre ki­hirdetett szabály úgy, hogy a hitelintéze­tek számára az IFRS-ek egyedi szinten való kötelező bevezetésének a határide­je egységesen 2018. január 1-re tolódott a korábbi 2017. január 1-je helyett az­zal, hogy lehetőséget adtak egyéni dön­tés szerint már 2017. január 1-jétől áttér­ni. Így a hitelintézeti intézményeken belül nem a takarékszövetkezeti vagy a bank­ként működőkre vonatkozóan van kü­lönbség az áttérés időpontjában, hanem jogszabály szerint általánosan egy év­vel hosszabb idő maradt a felkészülésre. Az IFRS-áttérésre való felkészülési folya­mat alatt a gyakorlati tapasztalatok alap­ján több módosító indítvány született, és ennek eredményeként 2016-ban folyama­tosan formálódott a kapcsolódó jogsza­bályi környezet – beleértve az adószabá­lyok kiigazítását –, ez pedig indokolttá tet­te a hosszabb felkészülési idő biztosítását.

A bankok jelentéseinek ellenőrzé­se tekintetében kiemelt szerepe lesz az MNB-nek. Van egyeztetés a bankok és a felügyelet között az IFRS-bevezetés kapcsán?

Az IFRS-áttérés feltételeiről már 2013- ban megindult a közös gondolkodás a sza­bályozók és a várhatóan erre kijelölt piaci szereplők, illetve azok képviselői között, és ebben az MNB és a Bankszövetség is részt vett – mi természetesen a tagbank­jainkkal is egyeztettünk a felmerülő kér­désekben. Miután döntés született arról, hogy a bankszektor számára kötelező lesz az IFRS alkalmazása, és nem egységes lesz a bevezetés határnapja, a Bankszövetsé­gen belül külön, MNB-vel közös szakértői csoport alakult a jegybanknak jelentendő adatszolgáltatásokról. Ennek eredménye­ként megszülettek azok a közös mérleg-és eredménykimutatás-adatokat bemutató jelentések/táblák, amelyeket minden hi­telintézet egyformán ki tud tölteni 2017- től, legyen az akár hazai számviteli szabá­lyokon még egy évig maradó, illetve akár IFRS-t alkalmazó hitelintézet. Természetesen új, külön az IFRS-módszertanra épített jelentések is születtek, amelyeket a 2018- ban áttérőknek csak 2018-tól kell elkészí­teni. 2017 a tanulási időszak lesz mind a hitelintézetek, mind az MNB oldalán, és számítunk arra, hogy együttműködve min­den felmerülő kérdést közösen meg tu­dunk majd oldani.

Az új könyvvizsgálói szabályozás egyik legkomolyabb kihívása a könyv­vizsgálók kötelező rotációja. Okozhat-e ez gondot a nagy bankcsoportoknál? El­térő lehet a rotációs időpont az egyes tagországokban, „kifogyhat” a könyv­vizsgálásra alkalmas partnercégek köre, mert mondjuk a Big4 több cége is együtt dolgozik a bankkal stb.

A közösség tagállamainak, így Ma­gyarországnak is, 2016 közepétől meg kell felelnie az EU könyvvizsgálati irány­elvében lefektetett szabályoknak. Jelez­tük a jogszabálytervezettel kapcsolatban a szabályozók felé mi is az aggályainkat. Így azt is, hogy az irányadó uniós irány­elvnél (537/2014/EU) rövidebb – 10 év he­lyett eredetileg 5 évben, majd 8-ban meg­határozott – periódus és az emellett szigo­rodó könyvvizsgálati szabályok az érintett gazdálkodóknál versenyhátrányt okoznak. Az Európai Unió tagállamainak többségé­ben az irányelv szerinti 10 éves idősza­kot vezetik be (ezt a jogszabályt előké­szítő Nemzetgazdasági Minisztérium elő­terjesztése is kiemelte). Emiatt pedig nem lesz biztosítható a nemzetközi cégcso­portok esetén, hogy egy adott – ugyan­csak nemzetközi hálózattal rendelkező – könyvvizsgáló társaság végezze el a cso­port éves könyvvizsgálatát úgy, ahogy ez gyakorlat volt. Az eltérő, csoporton belüli könyvvizsgáló társaságok miatt a vizsgálat során felmerülő egy-egy, főként kockáza­ti megítéléshez kapcsolódó kérdésnek a rendezése, a különböző vélemények üt­köztetése lényegesen hosszabb ideig tart majd a jelenleginél. A könyvvizsgáló tár­saságok által alkalmazott vizsgálati mód­szerek, dokumentációs követelmények könyvvizsgáló társaságonként eltérnek, és a csoporton belüli összehangolás feles­legesen generál többletterhet majd mind adminisztrációban, mind költségvonatko­zásban. A szigorú rotálási periódus mel­letti garanciális szabályok – újraválasztá­si tilalom, átalakulás könyvvizsgálatához kapcsolódó függetlenségi követelmények – további gondot jelentenek, és korlátoz­zák majd a megfelelő minőségű, a hazai piacon elérhető könyvvizsgáló társasá­gok közti forgást, ami a pénzügyi ágazat­ba tartozóknál (hitelintézetek, biztosítók) a speciális szabályozási ismeretek elvárá­sa miatt különösen hangsúlyos. Kritikus a jogszabály időzítése itthon, és nem el­hanyagolható körülmény, hogy a közér­deklődésre számot tartó gazdálkodók je­lentős körénél a könyvvizsgálóváltás éve egybeeshet a nemzetközi számviteli szab­ványokra (IFRS) való kötelező áttéréssel, s emiatt a könyvvizsgálat külön kihívást és kockázatot hordoz.

***

NÉVJEGY

DR. KOVÁCS LEVENTE

Tanulmányait a Kossuth Lajos Tudomány­egyetem matematika–fizika szakán végezte, majd a Közgazdaságtudományi Egyetemen MBA-képesítést, azt követően a Miskolci Egye­temen pénzügyi PhD-képesítést szerzett, majd ugyanitt habilitált.

Pályafutását a CIB Bankban kezdte, ahol osztályvezető volt, majd a HypoVereinsbank termékfejlesztési igazgatója lett. Utána vállalati marketing-ügyvezető igazgató volt a Budapest Banknál.

2002–2006 között a GIRO Elszámolásforgalmi Zrt. fejlesztési, majd üzleti ügyvezető igazgatója volt.

2006 és 2011 között a KDB Bank vezérigaz­gató-helyettese.

2011. június 1. óta a Magyar Bankszövetség főtitkára.

A Miskolci Egyetem Gazdasági Kapcsolatok Tanszékének vezetője.

2012-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült.