Az OECD néhány hete publikált, a felnőtt lakosságot 29 különböző országban vizsgáló kutatása alapján bár a magyar emberek a vizsgált országok élmezőnyébe tartoznak a pénzügyi lexikális tudás tekintetében, ugyanakkor amikor a gyakorlati tapasztalatokra terelődik a kérdés, akkor a magyarok alaposan betliztek.
Az OECD néhány hete publikált, a felnőtt lakosságot 29 különböző országban vizsgáló kutatása alapján bár a magyar emberek a vizsgált országok élmezőnyébe tartoznak a pénzügyi lexikális tudás tekintetében, ugyanakkor amikor a gyakorlati tapasztalatokra terelődik a kérdés, akkor a magyarok alaposan betliztek. A hét kérdésből álló felmérésből a válaszadó magyarok mindössze 15 százaléka tudott hibátlan választ adni, az egyszerű kamatoskamat-számításra válaszoló honfitársaink 24 százaléka tudta a helyes választ. Eközben a norvégok 58, a hollandok 56 százaléka válaszolt helyesen.
De nem csak a matekpéldákkal van baj. A magyar háztartásoknak mindössze 25 százaléka készít családi költségvetést, ami a legalacsonyabb a felmért 17 európai ország között – az átlag 57 százalék, de Lettországban 90, Franciaországban 85 százalék a családi büdzsé elterjedtsége. A tervezés hiánya pedig a megfontoltság ellen hat, ráadásul alaposan megnehezíti a váratlan helyzetek kezelését.
Sokak szerint komoly gond, hogy nincs megfelelő példa a gyerekek előtt, a pénzügyi kultúra komoly lemaradásban van nemzetközi összevetésben hazánkban. Ennek fényében számít kiemelkedőnek az a tény, hogy március második hetében immár 3. alkalommal került megrendezésre a bankszövetségi kezdeményezésre 29 európai országban megtartandó European Money Week rendezvénysorozathoz kapcsolódó magyar program, a Pénz7. Az idén több mint 1100 általános és középiskolában több mint 160 ezer tanuló – minden 3. iskolába járó diák – vett részt pénzügyekkel foglalkozó tanórán.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) projektvezetésével az idei Pénz7 megvalósulását a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány és a Junior Achievement Magyarország Alapítvány segítették. A témahét programja idén vállalkozói ismeretekkel egészült ki.
A Pénz7 eseményeihez kapcsolódva került megrendezésre Miskolcon „A pénzügyi kultúra aktuális kérdései, különös tekintettel a banki szolgáltatásokra” címet viselő tudományos konferencia, amely szakmai kapcsolódást és párbeszédet teremtett az egyetemi oktatók, hallgatók és a hitelintézeti szektor szakemberei között.
A konferencián Prof. Dr. Pál Tibor, a Miskolci Egyetem Pénzügy és Számvitel Intézetének igazgatója hangsúlyozta: kulcskérdésnek kell tekinteni a lakosság pénzügyi tudatosságának erősítését. A fentiek miatt a pénzügyi kultúra a gazdaságtudományi kar egyik új kutatási területe lesz, ehhez kapcsolódva az intézet egy a GIRO Zrt.-vel és a BISZ Zrt.-vel együttműködési megállapodás előkészítésén dolgozik.
Pál Tibor azt is bejelentette, hogy a II. félévben Magyarországon elsőként a Miskolci Egyetemen vezetik be a pénzügyi kultúra tantárgyat. Ennek mintegy előhirnökeként mutatta be dr. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára, a Miskolci Egyetem tanszékvezetője a Terták Elemérrel közösen írt „Financial Literacy/Pénzügyi kultúra – Közép-európai szemszögből” című új szakkönyvét. A hiánypótló, a pénzügyi kultúra kialakulását és fejlődését több oldalról bemutató kiadvány egyebek mellett arra a következtetésre jut, hogy míg más területeken az emberek ismeretanyagát, egy-egy ágazatban való jártásságát kíváncsiságuk, az újhoz való vonzódásuk autodidakta módon képes volt fejleszteni, addig a pénzügyi kultúra terjesztésének feladata szinte kezdetektől a területen dolgozó intézmények – pénzváltók, bankok, kártyacégek stb. – feladata lett. Ezen intézményeknek azért volt szükségük arra, hogy növeljék a lakosság pénzügyekkel kapcsolatos ismereteit, hogy „eladhatóvá” váljanak az általuk kifejlesztett pénzügyi termékek – el kellett magyarázni az embereknek, hogy melyik terméket (pl. bankbetét, hitel stb.) mire és hogyan használhatják. A szerzők következtetése egyértelmű: a pénzhez való viszony félrecsúszását egyértelműen annak a szerepnek a félig-meddig tudatos elhallgatásának tudhatjuk be, hogy a bankszektor alapvetően közvetítő intézmény, amely – bár a működéséhez szükséges tőkekövetelmény magas – döntően nem a saját tőkéjéből, hanem a betéteseinek a pénzéből hitelez.
A konferencián dr. Tebelik Izabella, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője bejelentette: a tárca irányításával elkezdődött a pénzügyi tudatosság fejlesztésére vonatkozó kormánystratégia kialakítása. A hétéves időtávban gondolkodó stratégia főbb céljai között van a lakosság pénzügyi attitűdjének fejlesztése, a pénzügyi ismeretek iránti igény, érdeklődés fokozása, valamint az ehhez kapcsolódó programok szinergikus összefogása.