Összefogás a pénzügyi tudatosságért

/ Szakma 2017. márciusi lapszám
Összefogás a pénzügyi tudatosságért

Az OECD néhány hete publikált, a felnőtt lakosságot 29 különböző országban vizs­gáló kutatása alapján bár a magyar em­berek a vizsgált országok élmezőnyébe tartoznak a pénzügyi lexikális tudás te­kintetében, ugyanakkor amikor a gyakor­lati tapasztalatokra terelődik a kérdés, ak­kor a magyarok alaposan betliztek.

Az OECD néhány hete publikált, a felnőtt lakosságot 29 különböző országban vizs­gáló kutatása alapján bár a magyar em­berek a vizsgált országok élmezőnyébe tartoznak a pénzügyi lexikális tudás te­kintetében, ugyanakkor amikor a gyakor­lati tapasztalatokra terelődik a kérdés, ak­kor a magyarok alaposan betliztek. A hét kérdésből álló felmérésből a válaszadó magyarok mindössze 15 százaléka tudott hibátlan választ adni, az egyszerű kama­toskamat-számításra válaszoló honfitársa­ink 24 százaléka tudta a helyes választ. Eközben a norvégok 58, a hollandok 56 százaléka válaszolt helyesen.

De nem csak a matekpéldákkal van baj. A magyar háztartásoknak mind­össze 25 százaléka készít családi költ­ségvetést, ami a legalacsonyabb a fel­mért 17 európai ország között – az átlag 57 százalék, de Lettországban 90, Fran­ciaországban 85 százalék a családi bü­dzsé elterjedtsége. A tervezés hiánya pe­dig a megfontoltság ellen hat, ráadásul alaposan megnehezíti a váratlan helyze­tek kezelését.

Sokak szerint komoly gond, hogy nincs megfelelő példa a gyerekek előtt, a pénzügyi kultúra komoly lemaradás­ban van nemzetközi összevetésben ha­zánkban. Ennek fényében számít kiemel­kedőnek az a tény, hogy március máso­dik hetében immár 3. alkalommal került megrendezésre a bankszövetségi kezde­ményezésre 29 európai országban meg­tartandó European Money Week ren­dezvénysorozathoz kapcsolódó magyar program, a Pénz7. Az idén több mint 1100 általános és középiskolában több mint 160 ezer tanuló – minden 3. isko­lába járó diák – vett részt pénzügyekkel foglalkozó tanórán.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) projektvezetésével az idei Pénz7 megvalósulását a Nemzetgazdasági Mi­nisztérium (NGM), a Magyar Bankszö­vetség, a Pénziránytű Alapítvány és a Junior Achievement Magyarország Ala­pítvány segítették. A témahét programja idén vállalkozói ismeretekkel egészült ki.

A Pénz7 eseményeihez kapcsolód­va került megrendezésre Miskolcon „A pénzügyi kultúra aktuális kérdései, különös tekintettel a banki szolgáltatá­sokra” címet viselő tudományos konfe­rencia, amely szakmai kapcsolódást és párbeszédet teremtett az egyetemi ok­tatók, hallgatók és a hitelintézeti szektor szakemberei között.

A konferencián Prof. Dr. Pál Tibor, a Miskolci Egyetem Pénzügy és Számvi­tel Intézetének igazgatója hangsúlyoz­ta: kulcskérdésnek kell tekinteni a lakos­ság pénzügyi tudatosságának erősítését. A fentiek miatt a pénzügyi kultúra a gaz­daságtudományi kar egyik új kutatási te­rülete lesz, ehhez kapcsolódva az inté­zet egy a GIRO Zrt.-vel és a BISZ Zrt.-vel együttműködési megállapodás előkészí­tésén dolgozik.

Pál Tibor azt is bejelentette, hogy a II. félévben Magyarországon elsőként a Miskolci Egyetemen vezetik be a pénz­ügyi kultúra tantárgyat. Ennek mintegy előhirnökeként mutatta be dr. Kovács Le­vente, a Magyar Bankszövetség főtitká­ra, a Miskolci Egyetem tanszékvezetője a Terták Elemérrel közösen írt „Financial Literacy/Pénzügyi kultúra – Közép-eu­rópai szemszögből” című új szakköny­vét. A hiánypótló, a pénzügyi kultúra ki­alakulását és fejlődését több oldalról be­mutató kiadvány egyebek mellett arra a következtetésre jut, hogy míg más te­rületeken az emberek ismeretanyagát, egy-egy ágazatban való jártásságát kí­váncsiságuk, az újhoz való vonzódásuk autodidakta módon képes volt fejleszte­ni, addig a pénzügyi kultúra terjesztésé­nek feladata szinte kezdetektől a terüle­ten dolgozó intézmények – pénzváltók, bankok, kártyacégek stb. – feladata lett. Ezen intézményeknek azért volt szüksé­gük arra, hogy növeljék a lakosság pénz­ügyekkel kapcsolatos ismereteit, hogy „eladhatóvá” váljanak az általuk kifej­lesztett pénzügyi termékek – el kellett magyarázni az embereknek, hogy me­lyik terméket (pl. bankbetét, hitel stb.) mire és hogyan használhatják. A szer­zők következtetése egyértelmű: a pénz­hez való viszony félrecsúszását egyér­telműen annak a szerepnek a félig-med­dig tudatos elhallgatásának tudhatjuk be, hogy a bankszektor alapvetően közvetí­tő intézmény, amely – bár a működésé­hez szükséges tőkekövetelmény magas – döntően nem a saját tőkéjéből, hanem a betéteseinek a pénzéből hitelez.

A konferencián dr. Tebelik Izabella, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosz­tályvezetője bejelentette: a tárca irányí­tásával elkezdődött a pénzügyi tudatos­ság fejlesztésére vonatkozó kormánystra­tégia kialakítása. A hétéves időtávban gondolkodó stratégia főbb céljai kö­zött van a lakosság pénzügyi attitűdjé­nek fejlesztése, a pénzügyi ismeretek iránti igény, érdeklődés fokozása, vala­mint az ehhez kapcsolódó programok szinergikus összefogása.