Új vitarendezési mechanizmus a kettős adóztatásban
Az Európai Unió Tanácsa 2017. május 23- án megállapodott a kettős adóztatással kapcsolatos viták rendezésére szolgáló új európai uniós rendszerről. A javaslattal a Tanács célja az, hogy javítsa a tagállamok közötti azon viták rendezésére igénybe vett mechanizmusokat, amelyek a kettős adóztatás elkerülését célzó megállapodások értelmezéséből erednek. A javaslat a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló 90/436/EGK egyezményre épül. Az irányelvtervezet értelmében a vitarendezési mechanizmusoknak kötelező jellegűnek és erejűnek kell lenniük, egyértelmű eljárási határidőket kell meghatározni, és nem zárulhatnak eredménytelenül.
A szöveg lehetővé teszi az adófizetők számára, hogy kölcsönös egyeztetési eljárást kezdeményezzenek, amelynek keretében a tagállamoknak két éven belül megállapodásra kell jutniuk. Eredménytelenség esetén választottbírósági eljárás indul a jogvita adott határidőn belüli rendezése érdekében. Erre a célra három–öt független választottbíróból és az egyes tagállamok legfeljebb két képviselőjéből álló tanácsadó testületet kell létrehozni. A testület (tanácsadó bizottság) véleményt ad ki a kettős adóztatásnak a vitás ügyben való megszüntetéséről, amely kötelező erővel bír az érintett tagállamra nézve, hacsak a felek nem állapodnak meg alternatív megoldásban.
A Tanács kompromisszumra jutott az irányelv tárgyát képező jogviták típusáról, a választottbírók függetlenségi kritériumairól és az állandó bizottság létrehozásának lehetőségéről. A Tanács tág hatályról állapodott meg, de meghagyta a lehetőséget arra, hogy az alól eseti alapon ki lehessen zárni olyan jogvitákat, amelyek nem kettős adóztatással kapcsolatosak. A választottbírók nem lehetnek adótanácsadással foglalkozó vállalatok alkalmazottai, és korábban sem foglalkozhattak hivatásszerűen adótanácsadással. Hacsak erről más megállapodás nem születik, a testület elnöki tisztét egy bírónak kell betöltenie. Tagállami hozzájárulás esetén a Tanács a vitarendezéssel kapcsolatos ügyek lebonyolítására állandó struktúra létrehozásának a lehetőségét teremtené meg.
A Tanács azt követően fogadja majd el az irányelvet, hogy az Európai Parlament arról véleményt nyilvánított. A tagállamoknak 2019. június 30-ig kell átültetniük az irányelvet a nemzeti jogszabályokba és rendelkezésekbe. Az irányelvet az e dátumot követően benyújtott, a 2018. január 1-jével vagy azt követően kezdődő adóévre vonatkozó vitás kérdésekhez kapcsolódó panaszok esetében kell majd alkalmazni. A tagállamok azonban hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy az irányelvet korábbi adóévekkel kapcsolatos panaszokra szintén alkalmazzák. A kettős adóztatással kapcsolatos európai uniós vitarendezési mechanizmusokról szóló irányelvtervezet angol nyelven érhető el a http://data.consilium. europa.eu/doc/document/ST-9420-2017- INIT/en/pdf honlapon.
Módosulnak a kibocsátási tájékoztatók
A Tanács 2017. május 16-án új szabályokat fogadott el az értékpapír-kibocsátások és -felajánlások esetében elkészítendő tájékoztatóra vonatkozóan. Az új szabályok célja, hogy csökkentsék a tulajdon-, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátását nehezítő egyik legfontosabb szabályozási akadályt. A 2003/71/EK irányelvet felváltó rendelet a tájékoztatók közzétételével kapcsolatos adminisztratív kötelezettségek egyszerűsítésére törekszik, oly módon, hogy továbbra is biztosítva legyen a befektetők megfelelő tájékoztatása.
Az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/ EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló rendelettervezet magyar nyelven is elérhető a http://data.consilium.europa. eu/doc/document/PE-63-2016-INIT/hu/ pdf honlapon. A rendelkezések többsége a hatálybalépést követő 24 hónap elteltével lesz alkalmazandó.
A pénzpiaci alapok szabályozása
2017. május 16-án a Tanács rendeletet fogadott el a rövid távú finanszírozási piac zökkenőmentes működésének biztosítása céljából. A rendelet a pénzpiaci alapok működési feltételeinek meghatározásán keresztül jelentős mértékben hozzájárul majd az ágazat felügyeletének és szabályozásának a javításához.
A rendelet által megállapított szabályok és közös standardok célja:
a stabilitás biztosítása a pénzpiaci alapok szerkezetében,
annak szavatolása, hogy a pénzpiaci alapok jó hitelminőségű, megfelelően diverzifikált eszközökbe fektessenek,
a pénzpiaci alapok likviditásának fokozása, hogy teljesíteni tudják a hirtelen érkező visszaváltási kérelmeket.
A pénzpiaci alapokról szóló rendelettervezet magyar nyelven is elérhető a http:// data.consilium.europa.eu/doc/document/ PE-59-2016-INIT/hu/pdf honlapon. A rendeletben foglalt legtöbb szabály alkalmazását 12 hónappal a hatálybalépést követően kell megkezdeni.