Sipos Petra / Szakma 2017. márciusi lapszám
Tanácsi álláspont a hibrid struktúrából adódó diszkrepanciákról
A Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2017. február 21-i ülésén elfogadta a harmadik országok adórendszereivel való, „hibrid struktúrából adódó diszkrepanciák” megszüntetését célzó szabályokra vonatkozó álláspontját.
Az irányelvtervezet az Európai Bizottság által 2016 októberében előterjesztett, a nagyvállalatok által folytatott adókikerülés megelőzését szolgáló társasági adózási javaslatcsomag része. Az irányelvtervezet megalkotása a legfrissebb azoknak az intézkedéseknek a sorában, amelyek az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos cselekvési tervének az uniós jogban történő koherens végrehajtását célozzák.
Azt hivatott megelőzni, hogy a vállalatok a két vagy több adójogrendszer közötti eltéréseket kihasználva csökkentsék teljes adókötelezettségüket. Az ilyen megoldásokkal ugyanis az uniós társaságiadó-alanyok jelentős adóalap-eróziót érhetnek el.
Az irányelv hozzájárul majd a társaságiadóalap-erózióval és a nyereségátcsoportosítással kapcsolatos, 2015. évi OECD-ajánlások végrehajtásához.
A javaslat a harmadik országokkal összefüggésben kezeli a hibrid struktúrából adódó diszkrepanciákat, mivel az Európai Unión belüli diszkrepanciákra már megoldást nyújt a 2016 júliusában elfogadott adókikerülés elleni irányelv. A mostani javaslat ennek megfelelően kiegészíti és módosítja az említett irányelvet.
Az Európai Tanácsnak a következő kérdésekben sikerült kompromisszumra jutnia:
a hibrid instrumentumnak minősülő szavatolótőke-elemek tekintetében a bankszektor számára kivételt állapítanak meg a szabályok alól. A kivétel időben korlátozott lesz, és az Európai Bizottság felkérést kap majd arra, hogy jelentésben értékelje a következményeket;
a pénzügyi kereskedők tekintetében az OECD által alkalmazott megközelítéssel összhangban körülhatárolt megközelítést követnek majd;
a 2016. júliusi irányelv esetében a végrehajtást illetően megjelöltnél egy évvel hosszabb határidőt állapítanak meg: az irányelv végrehajtásának határideje 2020. január 1., egy külön meghatározott rendelkezés vonatkozásában pedig 2022. január 1.
A tanács azt követően fogadja el az irányelvet, hogy az Európai Parlament véleményt nyilvánított. Az irányelv elfogadásához az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangú döntés szükséges a tanácsban.
A tagállamoknak 2019. december 31-ig kell átültetniük az irányelvet nemzeti jogszabályaikba és rendelkezéseikbe.
A 2016/1164 irányelvnek a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákból adódó diszkrepanciák tekintetében történő módosításáról szóló 2017. februári tanácsi irányelvtervezet magyar nyelven is elérhető a http://data.consilium.europa.eu/ doc/document/ST-6595-2017-INIT/hu/pdf honlapon keresztül.
Fogyasztói részvétel a pénzügyi szolgáltatások szabályozásában
A tanács és az Európai Parlament képviselői 2017. február 14-én megállapodásra jutottak a fogyasztóknak a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó szakpolitikai döntéshozatalba való bevonását ösztönző programról. Két nem kormányzati szervezet – a Finance Watch és a Better Finance – pénzügyi támogatásban részesül majd azon tevékenységeik folytatásához, amelyek ösztönzik a fogyasztók és más végfelhasználók bevonását a döntéshozatalba. A pénzügyi szolgáltatások fogyasztói a felhasználók széles körét jelentik, így idetartoznak például a megtakarítással rendelkező magánszemélyek, a lakossági befektetők, a biztosítási kötvénnyel rendelkezők, a nyugdíjalapok tagjai és a hitelfelvevők. A program ezenfelül hozzá fog járulni a fogyasztók tájékoztatásához a pénzügyi ágazat szabályozását érintő kérdésekről.
„A szabályozókhoz hasonlóan a fogyasztók is képesek megítélni egy-egy pénzügyi termék vagy szolgáltatás megfelelőségét, és tevékenyen közreműködhetnek a szakpolitikai döntéshozatalban” – közölte Edward Scicluna máltai pénzügyminiszter, a tanács elnöke. „Ez az uniós szintű támogatási program az ilyen jellegű fogyasztói részvétel erősítésére törekszik.”
Az új programhoz egy 2011. évi kísérleti projekt szolgált alapul, amelynek az volt a célja, hogy a 2007–2008-as pénzügyi válságot követően helyreállítsa a fogyasztók pénzügyi ágazat iránti bizalmát.
A program a hatályba lépésétől a 2020. december 31-ig tartó időszakra jön létre, 6 millió eurós pénzügyi keretösszeggel.
Miután a megállapodást a tanács nevében történő jóváhagyás céljából benyújtják az uniós nagyköveteknek, az Európai Parlament és a Tanács felkérést kap majd arra, hogy további vita nélkül fogadják el a javasolt rendeletet.