EU HÍREK

/ szakma 2017. februári lapszám

Átlátható feltételes adómegállapítások

2017. január 1-jén kezdetét vette a ha­tárokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokról szóló automati­kus információcsere. Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos üdvözöl­te azoknak az új szabályoknak a hatály­balépését, amelyek alapján a tagállamok értesülnek a multinacionális vállalkozá­sok javára más uniós országokban kiadott feltételes adómegállapításokról. A tagálla­mok központi, valamennyi uniós ország által hozzáférhető adattár útján folytat­nak automatikus információcserét az új, határon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokról.

A nemzeti adóhatóságok hathavonta küldik el jelentésüket az adattárba a ki­adott feltételes adómegállapításokról. A többi tagállam a lista alapján egy-egy megállapítás tekintetében a kibocsátó tag­államtól részletesebb tájékoztatást is kér­het. Az első információcserére legkésőbb 2017. szeptember 1-jén kerül sor.

2018. január 1-jéig a tagállamoknak meg kell küldeniük a 2012 eleje óta kiadott ha­tárokon átnyúló adómegállapításokra vo­natkozó hasonló információikat is.

A közvetlen adózás területén megvaló­suló igazgatási együttműködésről továb­bi információk érhetők el angol nyelven a http://ec.europa.eu/taxation_customs/ business/tax-cooperation-control/administrative-cooperation/enhanced-administrative-cooperation-field-direct-taxation_en honlapon keresztül.

Szolgáltatásalapú uniós gazdaság

Az Európai Bizottság 2017. január 10-én az Európai Unió egységes piacán törté­nő szolgáltatásnyújtást elősegítő jogsza­bálycsomagot terjesztett elő. A javasolt intézkedések célja, hogy megkönnyítsék a szolgáltatóknak az adminisztratív elő­írások teljesítését, és segítsenek a tagál­lamoknak azonosítani a belföldön dol­gozó vagy határokon átívelő szakmai tevékenységet folytató szakemberekre vonatkozóan előírt, indokolatlanul nagy terhet jelentő, illetve idejétmúlt jogsza­bályi követelményeket. A már hatályban lévő uniós szolgáltatási jogszabályok mó­dosítása helyett az Európai Bizottság az előírások érvényre juttatásának javítására helyezi a hangsúlyt.

Az Európai Bizottság négy konkrét kez­deményezése:

1. Új európai elektronikus szolgáltatási kártya bevezetése. Az egyszerűsített elektronikus eljárás megkönnyíti az üzleti szolgáltatásokat nyújtó gazdasági szerep­lőknek, valamint az építőipari szolgálta­tóknak, hogy eleget tegyenek a külföldi szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan elő­írt adminisztratív kötelezettségeiknek. A kártya segítségével a szolgáltatók egy­szerűbben, egyablakos rendszerben tud­ják majd ügyeiket intézni a saját orszá­gukban, saját nyelvükön. A szolgáltató saját országának illetékes szerve ellen­őrizni fogja a szükséges adatokat, majd azokat továbbítja a másik tagországnak. A fogadó tagállam illetékes hatóságai döntenek arról, engedélyezik-e a kérel­mezőnek, hogy szolgáltatásokat nyújtson az ország területén.

2. A szakmai szolgáltatásokra vonat­kozó nemzeti szabályok arányosságá­nak értékelése. Mintegy 50 millió ember – az európai munkavállalók 22 százalé­ka – szakképesítéshez kötött szakmában dolgozik, vagy amelynek tekintetében vé­dett foglalkozásmegnevezés használatos. Az uniós jog értelmében a tagállamoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a szakmai szol­gáltatásokra vonatkozóan bevezetni terve­zett nemzeti előírások valóban indokol­tak és kiegyensúlyozottak-e. Az Európai Bizottság azoknak a rendelkezéseknek az egyszerűsítésére és tisztázására törekszik, amelyek meghatározzák, milyen átfogó és átlátható arányossági vizsgálatokat kell a tagállamoknak elvégezniük a vonatko­zó nemzeti szabályok meghozatala vagy módosítása előtt.

3. Iránymutatás a szakmák szabályozá­sával kapcsolatos tagállami reformokhoz. Az iránymutatás az építészek, mérnökök, ügyvédek, könyvelők, szabadalmi ügy­nökök, ingatlanközvetítők és idegenveze­tők által kínált szakmai szolgáltatásoknak a szabályozása terén végrehajtandó nem­zeti reformokra vonatkozik, amelyektől a legnagyobb mértékű növekedés és mun­kahelyteremtés remélhető. Az Európai Bi­zottság felkéri a tagállamokat, hogy érté­keljék ki: a szakmákra vonatkozó köve­telmények alkalmasak-e a nemzeti szintű közpolitikai célok elérésére.

4. A szolgáltatásokkal kapcsolatos nemzeti jogszabálytervezetekre vonatko­zó értesítési mechanizmus javítása. A tag­államok már a jelenlegi uniós szabályok értelmében is kötelesek értesíteni az Európai Bizottságot a szolgáltatásokra vo­natkozó nemzeti jogszabálytervezeteikről. Ez lehetővé teszi az EU végrehaj­tó szervének és a tagországoknak, hogy idejében jelezzék, ha megítélésük szerint a tervezett nemzeti jogszabály nincs össz­hangban az uniós joggal. Az Európai Bi­zottság által javasolt rendelkezések lerö­vidítik, valamint hatékonyabbá és átlátha­tóbbá teszik az eljárást.