Átlátható feltételes adómegállapítások
2017. január 1-jén kezdetét vette a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokról szóló automatikus információcsere. Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos üdvözölte azoknak az új szabályoknak a hatálybalépését, amelyek alapján a tagállamok értesülnek a multinacionális vállalkozások javára más uniós országokban kiadott feltételes adómegállapításokról. A tagállamok központi, valamennyi uniós ország által hozzáférhető adattár útján folytatnak automatikus információcserét az új, határon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokról.
A nemzeti adóhatóságok hathavonta küldik el jelentésüket az adattárba a kiadott feltételes adómegállapításokról. A többi tagállam a lista alapján egy-egy megállapítás tekintetében a kibocsátó tagállamtól részletesebb tájékoztatást is kérhet. Az első információcserére legkésőbb 2017. szeptember 1-jén kerül sor.
2018. január 1-jéig a tagállamoknak meg kell küldeniük a 2012 eleje óta kiadott határokon átnyúló adómegállapításokra vonatkozó hasonló információikat is.
A közvetlen adózás területén megvalósuló igazgatási együttműködésről további információk érhetők el angol nyelven a http://ec.europa.eu/taxation_customs/ business/tax-cooperation-control/administrative-cooperation/enhanced-administrative-cooperation-field-direct-taxation_en honlapon keresztül.
Szolgáltatásalapú uniós gazdaság
Az Európai Bizottság 2017. január 10-én az Európai Unió egységes piacán történő szolgáltatásnyújtást elősegítő jogszabálycsomagot terjesztett elő. A javasolt intézkedések célja, hogy megkönnyítsék a szolgáltatóknak az adminisztratív előírások teljesítését, és segítsenek a tagállamoknak azonosítani a belföldön dolgozó vagy határokon átívelő szakmai tevékenységet folytató szakemberekre vonatkozóan előírt, indokolatlanul nagy terhet jelentő, illetve idejétmúlt jogszabályi követelményeket. A már hatályban lévő uniós szolgáltatási jogszabályok módosítása helyett az Európai Bizottság az előírások érvényre juttatásának javítására helyezi a hangsúlyt.
Az Európai Bizottság négy konkrét kezdeményezése:
1. Új európai elektronikus szolgáltatási kártya bevezetése. Az egyszerűsített elektronikus eljárás megkönnyíti az üzleti szolgáltatásokat nyújtó gazdasági szereplőknek, valamint az építőipari szolgáltatóknak, hogy eleget tegyenek a külföldi szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan előírt adminisztratív kötelezettségeiknek. A kártya segítségével a szolgáltatók egyszerűbben, egyablakos rendszerben tudják majd ügyeiket intézni a saját országukban, saját nyelvükön. A szolgáltató saját országának illetékes szerve ellenőrizni fogja a szükséges adatokat, majd azokat továbbítja a másik tagországnak. A fogadó tagállam illetékes hatóságai döntenek arról, engedélyezik-e a kérelmezőnek, hogy szolgáltatásokat nyújtson az ország területén.
2. A szakmai szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti szabályok arányosságának értékelése. Mintegy 50 millió ember – az európai munkavállalók 22 százaléka – szakképesítéshez kötött szakmában dolgozik, vagy amelynek tekintetében védett foglalkozásmegnevezés használatos. Az uniós jog értelmében a tagállamoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a szakmai szolgáltatásokra vonatkozóan bevezetni tervezett nemzeti előírások valóban indokoltak és kiegyensúlyozottak-e. Az Európai Bizottság azoknak a rendelkezéseknek az egyszerűsítésére és tisztázására törekszik, amelyek meghatározzák, milyen átfogó és átlátható arányossági vizsgálatokat kell a tagállamoknak elvégezniük a vonatkozó nemzeti szabályok meghozatala vagy módosítása előtt.
3. Iránymutatás a szakmák szabályozásával kapcsolatos tagállami reformokhoz. Az iránymutatás az építészek, mérnökök, ügyvédek, könyvelők, szabadalmi ügynökök, ingatlanközvetítők és idegenvezetők által kínált szakmai szolgáltatásoknak a szabályozása terén végrehajtandó nemzeti reformokra vonatkozik, amelyektől a legnagyobb mértékű növekedés és munkahelyteremtés remélhető. Az Európai Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy értékeljék ki: a szakmákra vonatkozó követelmények alkalmasak-e a nemzeti szintű közpolitikai célok elérésére.
4. A szolgáltatásokkal kapcsolatos nemzeti jogszabálytervezetekre vonatkozó értesítési mechanizmus javítása. A tagállamok már a jelenlegi uniós szabályok értelmében is kötelesek értesíteni az Európai Bizottságot a szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti jogszabálytervezeteikről. Ez lehetővé teszi az EU végrehajtó szervének és a tagországoknak, hogy idejében jelezzék, ha megítélésük szerint a tervezett nemzeti jogszabály nincs összhangban az uniós joggal. Az Európai Bizottság által javasolt rendelkezések lerövidítik, valamint hatékonyabbá és átláthatóbbá teszik az eljárást.