A PwC regionális konferenciája az áfacsalásokról

/ Szakma 2016. július-augusztusi lapszám

A PricewaterhouseCoopers (PwC) a tavaly őszi budapesti rendezvényt követően, 2016. június 23-án Bukarestben tartotta a 2. CEE VAT Antifraud regionális nemzetközi konferenciájt. A rendezvény célja, hogy elősegítse a gazdasági szféra és a kormányzati szervek közötti párbeszédet az áfacsalások elleni küzdelemben, nemcsak az országhatárokon belül, hanem az országok között is.

A közép-kelet-európai régió országai, Lengyelország, Románia, Csehország, Szlovákia és Magyarország felelős minisztériumainak és adóhatóságainak képviselői és a PwC ál­talános forgalmi adóért felelős cégtársaival közösen tartott eseményen a szakemberek megosztották tapasztalataikat és vélemé­nyüket az eddigi és a várható további in­tézkedésekről az adott ország áfacsalások elleni küzdelmével kapcsolatban, előadá­sok és kerekasztal-beszélgetések formájá­ban. Magyarországot a Nemzetgazdasá­gi Minisztérium részéről Pankucsi Zoltán adóügyekért felelős helyettes államtitkár képviselte. Az előadók soraiban helyet ka­pott többek között a Világbank és a Gene­ral Electric képviselője is.

Az általános forgalmi adónemre elköve­tett csalások költségvetési kiesését 2015- ben a Európai Bizottság 170 milliárd eu­róra, míg ezen belül az országhatárokon átnyúló ügyletek során eltűnő áfa összegét 50 milliárd euróra becsülte. Az említett öt régiós országban a PwC becslése szerint a kiesett áfabevétel meghaladta a 28 milliárd eurót. A beszedett és a ténylegesen beszed­hető áfa összege közötti különbséget az öt régiós ország közül Csehországban becsü­lik a legalacsonyabbra (19,6%), míg Romá­niában a legmagasabbra (39,6%). Magyar­ország vonatkozásában 20,5 százalékosra tehető a különbség, ami a javuló tenden­cia ellenére is 2,6 milliárd euró kiesést je­lent az állami költségvetésből. A rendez­vényen elhangzottak megerősítették, hogy az áfacsalások elleni fellépés egyik leghaté­konyabb eszköze lehetne egy EU-szintű új áfaszabályrendszer kialakítása. Erre vonat­kozóan az ÁFA Cselekvési Terv is megfo­galmaz irányokat, mint az országhatárokon átnyúló ügyletek áfakezelésének megvál­toztatása, az adóhatóságok hatékonyabb felépítése, az EU-s és nem EU-s adóható­ságok közötti együttműködések erősítése.

Azonban a konferencia egyértelműen rá­mutatott arra is, hogy az egyes tagországok nem várhatnak ölbe tett kézzel arra, hogy az EU majd megoldja az áfacsalások prob­lémáját. Az áfacsalások a jelenben okoz­nak gondot, és a régiós EU-tagországoknak nincs idejük arra várni, hogy az 1993-ban, átmeneti jelleggel bevezetett áfairányelvet az EU mikor fogja valóban érdemben meg­változtatni. Valamennyi érintett régiós or­szágban történtek és történnek lépések az áfacsalások visszaszorítása érdekében. Azonban az is tisztán látszik, hogy nincs az áfacsalások ellen egyetlen univerzális meg­oldás. Különböző típusú áfacsalásokkal találkozhatunk és ezek ellen különböző eszközök bevezetése és alkalmazása szük­séges a csalások visszaszorítása érdekében.

A régiós országok közül többen is a for­dított áfa alkalmazásának kiterjesztésétől vagy akár általánossá tételétől várják a megoldást, azonban az Európai Bizottság ezt nem tartja minden esetben jó iránynak (példa erre Magyarország kérésének el­utasítása a cukor vonatkozásában), és az ÁFA Cselekvési Terv is amellett tette le a voksát, hogy a fordított áfa uniós szinten nem jelentene megoldást, csak átterelné az áfacsalásokat a szomszédos országokba, il­letve a kiskereskedelmi szektorba.

Más régiós tagállamok mellett Magyaror­szág is támogatja a fordított adózás széle­sebb körű alkalmazását, de emellett élen jár az áfacsalások ellen bevezetett más intéz­kedések alkalmazása terén is. Példa erre az online pénztárgépek kötelező használata, az EKÁER rendszer bevezetése, egyes ter­mékek áfakulcsának csökkentése. Az, hogy Magyarországon az áfacsalások visszaszo­rítása érdekében az utóbbi években tett in­tézkedések felkeltették a régiós országok figyelmét is, a feltett kérdésekből egyértel­műen lemérhető volt. Az is egyértelművé vált, hogy az országok közötti szorosabb együttműködés nemcsak hatékonyabb el­lenőrzést tenne lehetővé az adóhatóságok számára, hanem könnyebbé válna a több országban is működő gazdasági vállalko­zások számára, hogy a rendszereiket ne országspecifikusan kelljen kiépíteni, hanem akár több országban is elfogadható, azonos rendszert tudjanak működtetni, kisebb költ­séggel és kisebb megfelelőségi kockázattal. A következő konferenciára Pozsonyban ez év őszén kerül sor.