MEGVÁLTOZNAK A BANKOLÁSI SZOKÁSAINK - INTERJÚ GION GÁBORRAL

– Mit gondol, frissen kinevezett pénz­ügyekért felelős államtitkárként mi­lyen kihívásokkal néz szembe a közeljövőben?

– A pénzügyek és különösen a pénz­ügyi szolgáltatások terén kiemelten fon­tos a bizalom. Sajnálatos módon a lakos­sági devizahitelezés, valamint a nem kel­lően átlátható egyoldalú szerződésmódo­sítások korábbi gyakorlata sokat rontott a bankok megítélésén, és ezt nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni, és különösen nem szabályozói eszközökkel.

Mindezektől függetlenül a pénzügyi szolgáltatások terén folyamatos szabá­lyozási kényszer is jelentkezik, jellem­zően az EU által determináltan. Emel­lett a fintech cégek megjelenése is olyan kérdéseket vet fel, amelyeket a jogalko­tónak is kezelnie kell. Ha ezt az új irányt – tágabb értelemben – a pénzügyek meg­újulási folyamataként nézzük, akkor új szoftverek, folyamatok, termékek, de akár üzleti modellek megjelenésére érdemes számítanunk a jövőben mint a digitális gazdaság alapjaira. A szakirodalom és az egyes intézmények is más-más fogalmat használnak, de abban a legtöbben egyet­értenek, hogy az új pénzügyi technoló­giák megváltoztatják a bankolási szoká­sainkat: egyfajta paradigmaváltás előtt állunk: „Moving from banks to bank­ing.” Egyes iparágak szabályozása szük­ségszerű és persze sok munka is, ugyan­akkor figyelemmel kell lennünk arra is, hogy a pozitív irányú változásokat a tör­vényhozással ne gátoljuk.

– Mit jelent Magyarországon a fintech cégek és szolgáltatások megjelenése és elterjedése?

– Amit mindenhol máshol: új, a fo­gyasztók számára kedvezőbb szolgál­tatások megjelenését. Befolyásolhatja a PSD2 is, az irányelv, amely megváltoz­tatja az eddig használt és ismert bankolási folyamatot és szokásainkat. Én azt látom, hogy a kisebb cégeket olykor a nagyobb bankok felvásárolják, adott esetben ma­guk is alapítanak új cégeket. Nagyobb ki­hívás az, amikor nagy technológiai vál­lalatok lépnek erre a piacra, mert szá­mukra az adott pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó tevékenységet olyan szinten kell szabályozni, ahogyan a pénzügyi szolgáltatókét. Az új, hatékonyabb meg­oldás mindig növeli a versenyt. A lehet­séges veszélyek szintén kihívást jelente­nek, mint a kibertámadások vagy a fel­hőszolgáltatások kapcsán az adatvéde­lem kérdése. A fintech technológiák is­merete és használata a jövőben nagy va­lószínűséggel a mindennapjaink részévé válik. A lakosság ösztönzése szüksé­ges, hogy tudatosan, megfontoltan ve­gyék igénybe a pénzügyi szolgáltatáso­kat, ehhez a pénzügyi ismeretek bőví­tése indokolt, amelynek részét kell ké­pezniük a pénzügyi innovációkra vonat­kozó ismereteknek is.

– Mit gondol, a hazai bankszektor hogyan éli meg ezeket a változásokat?

– A fintech cégek térnyerését az euró­pai uniós szabályozási keretek is egyre in­kább elősegítik. Emellett a Magyar Nem­zeti Bank is útjára indít egy Innovációs Pénzügyi Tesztkörnyezetet kifejezetten abból a célból, hogy bizonyos feltételek­nek megfelelő cégek az újításaikat a szo­ros felügyeletük mellett valós fogyasztó­kon is tesztelhessék.

A hazai bankszektor mindezen fej­leményekre láthatóan kezelendő kihí­vásként tekint, ugyanakkor nem osztom azt a nézetet, amely szerint a fintech cé­gek háttérbe szorítanák a hagyományos pénzügyi intézményeket. Sokkal inkább arról van szó, hogy a bankoknak óhatat­lanul át kell alakítaniuk üzleti modellje­iket, az ügyfeleikkel való kapcsolattar­tást, adott esetben ezen fintech cégek be­vonásával, ahogy említettem, hasonló cé­gek alapításával.

– Júliustól megvalósul az azonnali fize­tések rendszere. Mit gondol, milyen vál­tozásokat hoz ez a kedvező intézkedés?

– Az azonnali fizetési szolgáltatás be­vezetése jelentős mérföldkövet jelent a pénzforgalmi infrastruktúra modernizá­lásában. A folyamatban lévő fejlesztések ráadásul nemcsak arról szólnak, hogy az elektronikusan kezdeményezett átutalá­sokat a kedvezményezett fizetési szám­láján öt másodpercen belül jóváírják, ha­nem lehetőség lesz arra, hogy az ügyfe­lek a fizetési megbízásukhoz a számla­szám helyett másodlagos azonosítókat, például telefonszámot adjanak meg, de arra is, hogy a kedvezményezett, tipi­kusan egy bolti pénztár fizetési kérelem formájában kezdeményezze az átutalást. Meggyőződésem szerint ezen új és mo­dern infrastruktúra alkalmas eszköz le­het az elektronikus fizetési megoldások­nak a jelenleginél jóval szélesebb körű elterjedéséhez, így hozzájárulhat a kész­pénzforgalom fokozatos visszaszorulásá­hoz, amely mindannyiunk közös érdeke.

– Mi a baj a készpénzzel?

– Elsősorban az, hogy drága. Az előál­lítása, a szállítása, a logisztikája. Nagy­ságrendileg 6000 milliárd forint van ma Magyarországon forgalomban, ami Európában mindenhol sokkal alacso­nyabb tétel. Ennek nagyjából 400–450 milliárd forintba kerül a nyomtatása, őr­zése és szállítása. Ha arányokról beszé­lünk, akkor GDP-arányosan a magyar készpénzállomány mintegy 14 százalék, míg az európai országokban olyan 7-8 szá­zalék körüli. Van hova növelnünk tehát a készpénzkímélő megoldásokat.

– Milyen eszközök vannak erre?

– Azt gondolom, többféle, de semmi­képp nem a szankcionálás, ezen a terü­leten még sok a teendőnk. Úgy vélem, hogy sokat segít majd a júliustól beve­zetésre kerülő azonnali fizetési rendszer. Ez az embereknek hatalmas szabadságot és kényelmet ad, amelyek ma minden­képpen fontos kulcsszavak. Gondoljunk csak arra, hogy évről évre nő az interne­tes vásárlások aránya a karácsonyi nagy­bevásárlás idején. Azért, mert kényelmes.

– A pénzügyi tudatosságban sokat fejlődött Magyarország. Hol lát hiá­nyosságokat, min kellene változtatni?

– Életünk során folyamatosan hozunk pénzügyi döntéseket, és szinte minden döntésünknek van direkt vagy indirekt módon pénzügyi hatása. Az új és egyre összetettebb pénzügyi termékek, cso­magok megjelenése, kínálata folyama­tos, ezért elengedhetetlen, hogy az ezek­kel kapcsolatban felmerülő kockázato­kat is azonosítani tudjuk. Ahhoz, hogy ezen kockázatok felismerésére képesek legyünk, ismeretekre van szükségünk. Ezen ismeretek megszerzését, a pénz­ügyi tudatosság erősítését nagyon fon­tos feladatunknak tartjuk. Leghatéko­nyabban ezt a feladatot a gyerekek, a fia­talok képzésével lehet megoldani, hiszen a gyerekkorban bevésődő készség, tudás jóval mélyebb, ösztönösebb, mint a ké­sőbbiekben megszerzett ismeretek. Eh­hez azonban több szereplő összehangolt működése szükséges, és az együttmű­ködésen alapuló tevékenységeken min­dig van mit javítani. Ahogyan – mint mondtam – azon is, hogy mennyi kész­pénz van forgalomban.

– A csoportos adózás bevezetése a bankszektor számára kedvező. Mi a vé­leménye a bevezetéséről, és mit gondol, hogyan reagál majd a piac?

– A csoportos társaságiadó-alanyiság létrehozásának lehetősége egy, a vál­lalkozások által régóta várt módosítás. Első alkalommal – rendhagyó módon – 2019. január 1-je és január 15-e között lehetett benyújtani a csoportos társasá­giadó-alany létrehozása iránti kérelmet. Az állami adó- és vámhatósághoz mint­egy kétszáz kérelem érkezett január 15-ig, amelyek elbírálása folyamatban van.

A bankszektor számára ennek az adó­zási formának a bevezetése valóban ked­vező, és biztosan többen élnek is majd ez­zel a lehetőséggel.

– A Deloitte-nál töltött 15 év után milyen érzés a másik, szabályozói, kor­mányzati oldalon ülni?

– Először ilyen nagymértékű változásra nem számítottam, bár én a változást na­gyon szeretem. Jó érzés, mert egészen más ebben a szerepben tevékenykedni, de persze a vezetői tapasztalataimat itt is jól tudom kamatoztatni.