KÜLÖNLEGES EREDMÉNYEK - Interjú Orbán Gáborral

– Az idei év minden vállalat számára a koronavírussal való megküzdésről szólt. A Richter számára ez még in­kább igaz lehet? Hol tartanak az ezt célzó gyógyszerfejlesztések?

– A Richter a koronavírus elleni küz­delemből több olyan kutatás-fejlesztési projekttel is kiveszi a részét, amelyek célja, hogy terápiás megoldást bizto­sítsanak koronavírus-fertőzés esetére.

Október elején jelentettük be, hogy öt hónap megfeszített munka eredmé­nyeként sikeresen megoldottuk a kö­zépsúlyos stádiumban lévő koronavíru­sos betegek kezelésére a jelenleg legha­tékonyabbnak bizonyuló remdesivir ha­tóanyag szintézisét, melyet sikeresen le is gyártottunk. A magyarországi klini­kai vizsgálatokra átadott készítmények­kel már több száz beteget kezeltek. To­vábbi reményt ad a hamarosan klini­kai fejlesztési fázisba lépő bioszimiláris tocilizumabmolekulánk, amelyet jelen­leg reumatológiai indikációban alkal­maznak, de egyre komolyabban vető­dik fel az alkalmazása Covid-betegek kezelésére is. Említést érdemel egy úgy­nevezett ACE2-fúziós fehérje, egy ere­deti biotechnológiai gyógyszer fejlesz­tése, amelyben konzorciumi partnerként veszünk részt.

– Hogyan küzdöttek meg a járvány­helyzettel, milyen vállalati intézkedé­seket vezettek be?

– A pandémia első percétől fogva két fő célt tartunk szem előtt. Az egyik, hogy az üzletmenetünk folytonosságát és ezzel együtt a lakosság biztonságos gyógyszerellátását fenntartsuk. A má­sik pedig, hogy a kollégáink egészségét meg tudjuk óvni. Az első céllal kapcso­latban büszkén mondhatjuk el, hogy az év során minden igényt maradéktala­nul ki tudtunk szolgálni, még a legne­hezebbnek mondható március végi idő­szakban is, amikor a lakosság részéről egy felhalmozási célú felvásárlási pá­nikot tapasztaltunk. Soha annyi gyógy­szert nem gyártottunk, mint az idén, és a készletszintjeink sem voltak ilyen maga­sak, így felkészültünk bármilyen esetle­ges törésre az ellátási láncban. Úgy gon­dolom, hogy a kollégáink munkavégzé­séhez is sikerült biztonságos körülmé­nyeket teremtenünk. Erre csak részben adott megoldást a home office lehetősé­gének kiterjesztése, hiszen számos terü­letünkön a személyes jelenlét nélkülöz­hetetlen. Éppen emiatt a vállalat telep­helyein távolságtartást szolgáló szabá­lyokkal, fokozott higiéniai előírásokkal és extra takarításokkal, valamint kon­taktkutatás és célzott tesztelés megszer­vezésével védekezünk a járvány terje­dése ellen.

– A válsághelyzet ellenére erős har­madik negyedéves számokat közölt a Richter, mind a bevétel, mind az ered­mény szintjén a várakozásokat jelen­tősen felülmúló növekedésről számol­tak be. Említene néhány eredményt? Mire számítanak éves szinten, és mi­nek köszönhetők ezek a sikerek?

– Üzletvitelünk az idén annak elle­nére kiegyensúlyozott maradt, hogy a járvány az orvos-beteg találkozókat és a promóciós tevékenységünket egyaránt korlátozta, amely a receptfelírások visszaesését hozta. Abban, hogy ennek el­lenére sikeresen tudtunk reagálni a vál­ság kihívásaira és ilyen körülmények kö­zött is helytállunk, fontos szerepet ját­szik a Richtert jellemző pénzügyi stabi­litás, az erős vállalati kultúra és a ver­tikálisan integrált üzleti modell, amely függetlenséget biztosít a külföldi forrá­soktól, és amely nélkülözhetetlen a ha­zai betegek stabil gyógyszerellátásához.

Az év első 9 hónapjában mintegy 13 százalékos árbevétel-növekedést értünk el, adózott eredményünk pedig közel 35 százalékkal emelkedett. Eredményeink között ki kell emelni, hogy stratégiánk végrehajtásában is jó úton haladtunk előre, növekedésünkben kiemelt szere­pet játszottak a magas hozzáadott értékű termékeink. A nyereségesség rekord­szintjét originális antipszichotikumunk, a Vraylar USA-piacon elért sikere biz­tosította. A készítmény amerikai for­galma 74 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Emellett szépen teljesített az első saját fejlesz­tésű bioszimiláris termékünk, a csont­ritkulás kezelésére szolgáló Terrosa az európai és japán piacokon, a járvány hatására pedig emelkedést tapasztal­tunk az orális fogamzásgátlóink ke­resletében is.

– Elnyerte a 2017-es Innovációs Nagydíjat az originális készítményük, amelyet Magyarországon a Richter kutatói fedeztek fel és a világ számos piacán forgalomba került. Kihasz­nálták-e ennek az előnyeit, és milyen eredményeket érdemes megemlíteni?

A cariprazine hatóanyagú, Ameri­kában Vraylar márkanév alatt forgal­mazott készítmény a leggyorsabban nö­vekvő orális antipszichotikum az Egye­sült Államokban. A 2019-es forgalmi adatok alapján bekerült a világ 200 leg­keresettebb gyógyszere közé. A Vraylar árbevétele 12 egymást követő hónap so­rán az idén már átlépte az egymilliárd dollárt az USA-ban, így hivatalosan is blockbuster termékké vált. Ez egyedül­álló eredmény egy kelet-európai székhe­lyű gyógyszeripari vállalat által felfede­zett gyógyszermolekula esetében.

Ebben fontos szerepe van annak, hogy 2019-ben az FDA jóváhagyta a készít­mény kiterjesztett alkalmazási előiratát a bipoláris depresszió kezelésére, így a 2015-ben törzskönyvezett indikációkkal, azaz a skizofrénia és az I. típusú bipolá­ris betegséghez társuló mániás vagy ke­vert epizódok kezelésével együtt új lehe­tőséget biztosítottunk az orvosoknak arra, hogy egyetlen készítményt alkalmazza­nak az I. típusú bipoláris betegség vala­mennyi tünetére. Amerikai partnerünk­kel, az Abbvie-vel közösen elkötelezet­tek vagyunk a cariprazine további fej­lesztése iránt. Jelenleg Fázis 3 klinikai vizsgálatokat végzünk major depresszió indikációban.

A cariprazine jelentőségét szakmai elismerések sora is jelzi. Az Európában Reagila márkanév alatt forgalomba kerülő gyógyszer az említett Innovációs Nagy­díj mellett 2019 őszén elnyerte a Sprin­ger Medizin szakmai kiadvány Galenus von Pergamon Díját a szakellátás kategó­riában mint az év egyik kiemelkedő in­novációja. Az idén pedig a Magyar Kí­sérletes és Klinikai Farmakológiai Tár­saságtól vehettük át érte „Az Év Gyógy­szere 2019” címet, amellyel az egyes be­tegségek gyógyításában jelentős áttörést hozó készítményeket ismerik el.

– Visszatérve az első kérdésre: orszá­gos szinten mit gondol a vállalkozásokat segítő akciókról, melyek főként az adó­zási könnyítéseket célozták? A Richert hogyan érintik vagy érintik-e egyálta­lán ezek a könnyítések?

– A kormányzat számos olyan intéz­kedést jelentett be, amelyek segítenek a hazai vállalkozásoknak a járvány mi­atti nehézségeket átvészelni. A Richter számára ezek közül a leghasznosabb­nak azok bizonyultak, amelyek a kuta­tás-fejlesztési munkahelyvédelmet cé­lozták. Ilyen a k+f-ben dolgozók bértá­mogatása, és itt kell megemlíteni azokat a pályázati forrásokat is, amelyek szin­tén a segítségünkre voltak abban, hogy a magas hozzáadott értékű munkahelye­ket megtarthassuk, sőt tovább bővíthes­sük azok számát, valamint fejlesszük az infrastruktúrát.

– Milyen adóztatási politikát tart jó­nak? Európai vagy világszintű kitekin­tésben mit lát, hogyan szerepelnek a ma­gyar gazdasági intézkedések? Milyen hatásokra számítanak a Richternél?

– A Richter mint innovációorientált vállalat számára a hazai adózási környe­zet európai, sőt,világszintű összehasonlí­tásban is rendkívül kedvező. Számunkra kiemelkedő jelentősége van a közvetlen k+f költségek adóalapból való kétszeres leírhatóságának, vagy a termékjogok után kapott jogdíjbevételek 50 százalékának az adóalap-csökkentő tételként való el­számolhatóságának. Ezek nagyon erős ösztönzőt jelentenek a kutatás-fejlesztési tevékenységünk szempontjából. Termé­szetesen meg kell említeni a nemzetközi­leg is versenyképes társaságiadó-kulcsot is. A helyi adózás talán a magyarországi adózás egyetlen versenyhátrányt okozó eleme, de a k+f és a kapott jogdíjra vo­natkozó kedvezmények a helyi adózás­ban is érvényesíthetők.

– Mit gondol, mire lehet számítani a koronavírus-járványt illetően? Mikorra várható megnyugtató lezárása a hely­zetnek? Mikorra várható nagy tömeg­ben elérhető vakcina?

– Az elmúlt időszakban több vakcinafejlesztésről lehetet kedvező híreket hal­lani. A nagy kérdés itt az, hogy ezek en­gedélyezése után hogyan lehet a megfe­lelő szintű átoltottságig eljutni. Ehhez sok akadályon keresztül vezet az út. Az első a gyártókapacitás, a technológiai transz­fer, ami egy már bizonyított készítmény nagy tételben történő gyártásához szük­séges. Ezt követően maga az oltás vet fel számos kérdést. A fejlesztésben legelöl járó vakcinák többségével két alkalom­mal kell majd oltani. Ezt követően fel­merül, hogy mennyi ideig és milyen ha­tásosan véd, vagy mikor kell megismé­telni. És persze az is sarkalatos kérdés, hogy minél szélesebb populációhoz el­jusson az oltás, hiszen az immunitásban csak így érhető el egy olyan kritikus tö­meg, amellyel a járvány terjedése megfé­kezhető. Ezt súlyosbítja több készítmény esetében az ultra alacsony hőmérsékle­ten történő szállítmányozás követelmé­nye, ami különösen a szegényebb orszá­gokban jelent akadályt. A növekvő oltás­ellenességet látva nagyon nagy jelentő­sége lesz a hatóságokba vetett bizalom­nak és a szakmai hitelesség fennmara­dásának.

NÉVJEGY
41 éves
Házas, feleségével három gyermeket nevelnek
Diplomáját a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem pénzügy szakirányán szerezte 2003-ban
Karrierjét az MNB és az EKB közgazdászaként kezdte, később az Aegon Befektetési Alapkezelő portfóliómenedzsereként és kötvényüzletág-vezetőjeként dolgozott
A Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős állam­titkára volt 2013-tól két és fél éven keresztül
A Richter stratégiai igazgatója 2016 szeptemberétől, majd 2017 janu­árjától általános vezérigazgató-helyettes, 2017 novemberétől a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója