Kiemelkedően nő a magyar digitális kiskereskedelmi forgalom - INTERJÚ POMÁZI GYULÁVAL

 – A kiskereskedelmi forgalom már 52 hó­napja kiegyensúlyozottan nő, és a 2017. októberi előzetes adatok szerint 6,3 szá­zalékkal bővült éves alapon. Milyenek a következő évi kilátások?

– A gazdasági teljesítményünk javulá­sa, valamint a kormány kezdeményezésé­re megkötött munkaerőpiacot érintő meg­állapodás pozitív hatása megjelenik a fo­gyasztói magatartásban is. A háztartások jövedelme és vásárlóereje növekedésének köszönhetően a kiskereskedelmi forgalom már több mint négy éve folyamatosan bő­vül. Amíg 2006-ban közel 7,1 ezermilliárd forint volt a kiskereskedelem eladási for­galma, 2016-ra 9,65 ezermilliárd forintra emelkedett. Várakozásunk szerint – ame­lyet a Központi Statisztikai Hivatal elemzé­sei is alátámasztanak –, a növekedési ten­dencia a jövőben tovább fokozódik. A kor­mány a továbbiakban is mindent megtesz annak érdekében, hogy a kiskereskedelem, az e-kereskedelem tovább fejlődjön, a ház­tartások biztonságban érezhessék megél­hetésüket, és nagyobb mértékben tudják növelni fogyasztásaikat.

– Más országokéhoz viszonyítva ho­gyan teljesít a magyar kiskereskedelem?

– A rendelkezésünkre álló elemzések alapján 2016-ban a kiskereskedelmi forga­lom volumene naptárhatástól megtisztít­va 17 százalékkal nőtt Magyarországon a 2010-es évhez viszonyítva, ezzel hazánk a régiós középmezőnyben foglal helyet. A forgalom volumenének növekedése éves alapon valószínűleg 2017 októberében is meghaladta az Európai Unió átlagát. Min­denképpen fontos kiemelni, hogy a digi­tális kereskedelmi forgalmat alapul véve Magyarország az Európai Bizottság által közzétett adatok jelenlegi állása szerint a kiemelkedő 9. helyen áll uniós szinten.

– Mi az oka annak, hogy a kereskede­lem forgalmának növekedéséhez képest jóval erősebb fejlődési ütem figyelhető meg a digitális kereskedelemben?

– A magyar online kiskereskedelmi for­galom az elmúlt években kiegyensúlyozott növekedés mellett elérte a 300,5 milliárd forintot, amely 28 százalékos növekedést jelent a 2015-ös év eredményéhez képest. Úgy vélem, az úgynevezett multichannel vagy omnichannel értékesítési modell el­terjedésének nagy szerepe van a digitális kereskedelem növekedésében. A hagyomá­nyos kereskedők egyre szélesebb köre kez­di el használni az internet adta lehetősége­ket. Eleinte mint új hirdetési felületet, majd mint értékesítési csatornát veszik igénybe az online eszközöket, de egyre gyakrab­ban hoznak létre az e-kereskedők tudato­san szervezett, új disztribúciós üzleti mo­delleket megvalósító vásárlói közösségeket és hálózatokat. Azaz a kereskedők egyre szélesebb köre válik a digitális kereskede­lemben is aktívvá. Szintén az online keres­kedelem térnyerését segíti elő a Magyaror­szágon is hagyománnyá váló, Amerikából indult nagy leárazásokat hozó nap, a Black Friday, azaz a Fekete Péntek.

– Milyen hatásai figyelhetőek meg az egyre divatosabbá váló Black Friday-nek?

– Korábban az éves e-kereskedelmi for­galom ötöde, 2016-ban pedig már közel a harmada bonyolódott le a november–decemberi időszakban. Az eNET Internet­kutató és Tanácsadó Kft. 2016. decembe­ri kutatása szerint közel 2,1 millió felnőtt internetező vásárolt ezen a napon, és az internetezők 30 százaléka már tudatosan készül erre a napra. November végén a Black Friday általában harmincszoros nö­vekedést produkál egy átlagos novembe­ri naphoz képest. A közelmúltban lezajlott Black Friday-re vonatkozóan az előzetes in­formációk alapján – az eNET felmérése sze­rint – 2017-ben már meghaladhatja a 3,3 milliót azoknak a száma, akik előrelátha­tóan igénybe vették a Black Friday kereté­ben kínált akciókat, és a potenciális vásár­lók átlagosan körülbelül 36 ezer forint ér­tékben szándékoznak költeni e napon. Ez az átlagos költés akár 120 milliárd forintos forgalmat is generálhatott.

– A digitális kereskedelem jelentősége tehát folyamatosan növekszik, jelentős hatást gyakorolva a vállalkozások üzlet­vitelére és stratégiájára. Ha már a nemzet­közi irányokat vizsgáljuk, hogyan reagál a kormány az elmúlt évek külföldi online kereskedelmi trendjeinek változására?

– Figyelemmel kísérjük a nemzetközi trendeket, mivel azok nagymértékben be­folyásolják a hazai haladási irányokat is. A forgalom robbanásszerű növekedése, a fej­lesztési irányokhoz történő jobb alkalmaz­kodás, a kihívások feltárása miatt 2016 feb­ruárjában széles körű szakmai egyeztetés­re került sor a tárcák, valamint a kereskedői érdekképviseleti szervek, társadalmi szer­vezetek bevonásával. Ez alapján készült el 2016 második félévére a digitális kereske­delem fejlesztési koncepciója, majd 2017 áprilisában elfogadásra került a digitális ke­reskedelemfejlesztési stratégia is. E stratégia céljai közé tartozik a digitális kereskedelem erősítése és akadálymentesítése, illetőleg a digitális kereskedelemmel foglalkozó hazai vállalkozások belföldi és nemzetközi ver­senyképességének növelése.
– A hazai internetes kereskedők teljesít­ményi szintjének további emelése érdeké­ben milyen intézkedések vannak tervben?

– Az online kiskereskedelmi forgalom pesszimista becslések alapján 2021-re a kétszeresére, optimista becslések sze­rint pedig akár 2,6-szeresére is emelked­het. Ehhez a fejlődéshez a vállalkozások­nak is gyorsan szükséges alkalmazkodniuk. Ugyan jelenleg nem állnak rendelkezésre olyan források, amelyek kifejezetten a digi­tális kereskedők működését és előrelépését támogatnák, a jövőben szükségesnek látjuk egy olyan pályázati konstrukció kialakítá­sát, amely a digitális kereskedelmet folyta­tó kereskedők által lenne igénybe vehető, különös tekintettel az online kiskereskede­lem nemzetgazdaságban betöltött szere­pére és a kimagasló volumennövekedésre. Emellett kiemelendőek a kereskedők digitá­lis kompetenciájának, tudásszintjének javí­tásával kapcsolatos terveink, így többek kö­zött előirányozzuk a kereskedelmi szakirá­nyú szakképesítések digitális tartalmakkal, e-kereskedelmi ismeretekkel történő kibő­vítését, kereskedelmi kihívásokat kezelő is­meretanyagok, oktatási (video)anyagok ki­dolgozását, azok ingyenesen elérhetővé tételét is. Mindez nagymértékben hozzá­járulhat az online értékesítéssel foglalkozó kereskedők jogszerű működéséhez, jogkö­vetésük elősegítéséhez.

– A sajtóban korábban megjelent egy cikk a Nemzeti Digitális Kereskedő Há­lózat létrehozásával kapcsolatosan. Mi is pontosan e koncepció célja?

– A Nemzeti Digitális Kereskedő Hálózat létrehozásával kapcsolatban alapvető cél, hogy egy olyan virtuális térben szerveződő platform jöjjön létre, amely a hozzá önkén­tes alapon csatlakozó kereskedők számá­ra gyakorlati segítséget tud adni a digitális kereskedelmi tevékenység teljes folyama­tában. A hálózat ingyenesen vagy csekély összegű díj fejében segítené a legmoder­nebb digitális technológiák alkalmazását úgy, hogy közben a legaktuálisabb üzleti, adózási, működtetési, jogszabályi támoga­tást biztosítja tagjai számára. Ennek kere­tei közt védjegyhasználatot biztosít, jogi és üzletmenetbeli, üzletfejlesztési tanácsadást ad, illetve üzleti, működési know-how-t, üzletiszoftver-használati jogok elérését könnyíti meg. Ezáltal ezen hálózat tagjai könnyebben tudnának megfelelni a min­denkori jogszabályi elvárásoknak, adózá­si, gazdálkodási szabályoknak is. Így kisebb kockázattal működhetnének, kevesebb le­het például a fogyasztóvédelmi probléma egy-egy webes kereskedő esetén. A hálózat mindezek mellett monitoringfeladatot is el­látna, ennek keretében rendszeresen mér­né a nemzetközi, uniós és belföldi digitális kereskedelem legfontosabb mérőszámait, a rá vonatkozó statisztikákat, ezen informá­ciókat pedig honlapján mindenki számára elérhetővé tenné.

– Mit tanácsolna egy induló elektroni­kus kereskedelmi vállalkozásnak? Milyen online megoldásokat alkalmazzon annak érdekében, hogy sikeres legyen?

– Napjainkban az online kiskereskedelmi óriások pontosan ismerik a vásárlóik szo­kásait, így ahhoz, hogy egy adott cég az online értékesítés terén versenyképes tud­jon maradni, vonzó vásárlási élményt tud­jon nyújtani, ismernie kell a fogyasztó di­gitális DNS-ét, azaz tisztában kell lennie a fogyasztói preferenciákkal. Ez kulcsszere­pet játszik az egyedi értékajánlatok nyúj­tásában. Szintén meghatározó a közösségi médiában való aktív jelenlét, hiszen ezen csatornák olyan fórumot jelentenek, ahol egyre több felhasználó hozza nyilvánosság­ra, hogy mi iránt érdeklődik vagy mik a vá­sárlási szokásai. Egyre nagyobb jelentősé­ge van a közös, élményalapú, ajánlásokra épülő vásárlói csoportoknak, online térben megjelenő vevői és értékesítési hálózatok­nak. A testre szabott egyéni igényeket ma­ximálisan kezelni képes kiszolgálás egyre inkább prioritássá válik a vállalkozások szá­mára. Az a cég tehet szert kiemelkedő ha­szonra, amely képes az effajta digitális át­alakulásra az e-kereskedelemben is.