„Érezzük a szemléletváltást az ellenőrzések terén is” Interjú dr. Molnár Edittel, a Mol Nyrt. Költségvetési kapcsolatok vezetőjével

Adózói oldalról hogyan értékelik, me­lyek a legmeghatározóbb, koncepcioná­lis változások az adószabályozás terüle­tén?

A hazai jogalkotásban – helyesen – meg­erősödtek azok az adóstratégiai irányok, amelyek a versenyképesség fokozását tűzték ki célul, az adórendszer átalakí­tásának eszközével is. Ennek keretében fogalmazódtak meg intézkedések a gaz­daság fehérítése, az adóadminisztráció egyszerűsítése és mind teljesebb körű elektronizálása, az ügyfélbarát, szolgálta­tó adóhatóság megteremtése érdekében.

A gazdaság fehérítése, a visszaélések megakadályozása a jogkövető vállalko­zásoknak is alapvető érdeke. A jogköve­tők számának növekedése, és az adózói kör kiszélesítése eredményeként befolyó adóbevételek teszik lehetővé a jogköve­tők terheinek csökkentését.

Láthatók-e ennek jelei, tapintható-e az előny a jogkövetők számára?

Alapvetően még a „befektetés” idősza­kaként éljük meg a jelent, hiszen renge­teg többlet kötelezettséggel jár megfelelni mindazon előírásnak, amelynek teljesíté­sével lehetővé válik az adópolitikai cél el­érése. Akár az on-line kasszák, akár az EKÁER, akár a 2017. júliustól bevezetés­re kerülő számlázó programok on-line adatküldési rendszere, akár az új Jövedé­ki adótörvény (Jöt.) bevezetésével kiala­kítandó új elektronikus adatszolgáltatási rendszer, jelentős többletköltséget ered­ményez az érintett vállalkozások számá­ra. Másik oldalról azonban már látszik ennek pozitív hatása is: vélhetően a meg­növekedett költségvetési mozgástér miatt már születnek olyan rendelkezések, ame­lyek enyhítik a jogkövetők terheit. Ilyen az adózói minősítéshez fűződő kedvez­mények, a beruházások mind erőtelje­sebb támogatása, de így értékelhető an­nak lehetővé tétele is, hogy az IFRS-ekre áttérő vállalkozások a társasági adózás szempontjából ne kényszerüljenek pár­huzamos nyilvántartás vezetésére.

A NAV által meghirdetett szemléletvál­tás érzékelhető-e már adózói oldalon a mindennapokban?

Határozottan. Bár azt azért előre kell bo­csátani, hogy a kiemelt adózó kör eddig is élvezett bizonyos, a kiemelt státusszal járó előnyöket. A KAVIG által bevezetett „referensi rendszer” közvetlen és haté­kony segítséget jelentett és jelent a napi megoldandó operatív adózási feladatok­ban, illetve az általuk létrehívott „Adózói Klub” az ügyfélbarát adóhatóság előhír­nöke volt. Nem lehetett panaszunk az általunk kezdeményezett egyeztetésekre vonatkozó adóhatósági nyitottságra sem. Azt tapasztaljuk, hogy a szemléletváltás következtében az illetékes igazgatóságok is hangsúlyosabban törekednek az adó­zóval történő párbeszédre, a partnerség megteremtésére. Határozott elmozdu­lást észlelünk az ellenőrzések terén is. Mind gyakrabban tapasztaljuk, hogy az adóhatóság a vizsgált évet „időben köze­lebb hozza” a vizsgálat idejéhez, és azt is, hogy valódi szándék mutatkozik arra, hogy a hatóság számára ne a bírság kisza­bása legyen az elsődleges, hanem a hibák javítását célzó figyelemfelhívás. Viszont az ellenőrzések időtartama változatla­nul hosszúra nyúlik, ami jelentős és elő­re nem tervezhető erőforrásokat köt le az adózónál. Sok esetben előfordul, hogy fe­lesleges, az adóhatóságnak is rendelkezé­sére álló adatok vonatkozásában kérnek adatszolgáltatásokat, nyilatkozatokat más adózónál történő vizsgálatok esetében. Érdemes lenne megfontolni, hogy az adó­hatóság közölje az adózóval az ellenőrzé­si tervét, hogy az adózó felkészülhessen az erőforrásai fokozott terhelésére. Az új szemléletmódnak az önkormányzati adó­hatóságokra is ki kellene terjednie – pl. ne fordulhasson elő, hogy egy önkormányzat egy ellenőrzés keretében öt év bevallásait vizsgálhassa, egyszerre 5-6 revizor bevo­násával. Ebben nagy segítséget jelentene a megfelelő jogi szabályozás, az új Adó­zás rendjéről szóló törvény.

Milyen kockázatokat lát az adóváltozá­sokból eredően vállalkozói oldalon?

Változatlanul problémának érezzük a változások gyakoriságát, mennyiségét, bizonyos esetekben a nem megfelelő ki­dolgozottságát, az ennek következtében felmerülő értelmezési nehézségeket, bi­zonytalanságokat, valamint a beveze­tésre rendelkezésre álló idő rövidségét. Pl. az EKÁER bevezetése a költségve­tés szempontjából sikertörténet, ugyan­akkor részünkről rengeteg nehézség és kockázat forrása, tekintve a gyorsított bevezetést, amit jól jellemez, hogy az adóhatósági és az adózói oldali rend­szerfejlesztések párhuzamosan történ­tek. Hasonlóan küzdelmes időszaknak nézünk elébe az újrakodifikált Jövedé­ki törvény és végrehajtási rendeletének gyakorlatba ültetésével.

Milyen tapasztalatai voltak az új jöve­déki adótörvény előkészítése során, fi­gyelembe vették a szakmai szervezetek véleményét a törvényt előkészítő kor­mányzati szervek?

Ugyan az újrakodifikáció meghirdetése­kor deklarálták a szakmai szövetségek aktív bevonásának szándékát, azonban ennek gyakorlati megvalósítása során sok akadályt kellett leküzdeni. Az új törvény koncepcionális kérdéseit és néhány spe­ciális kérdést, mint például a jövedéki biztosítékokra vonatkozót sikerült részle­teiben is áttekinteni a szakmai szövetsé­gekben, ugyanakkor a teljes jogszabály tervezetek véleményezésére kevés idő állt rendelkezésre. Ez megnehezítette a gya­korlati következmények, felvetődő prob­lémák és kockázatok megfelelő feltárá­sát, elemzését. Sajnos a rövid határidejű hatálybaléptetés miatt nincs elegendő idő az új szabályok értelmezésére, az új jöve­déki folyamatok kialakítására és a rend­szerek felkészítésére, figyelembe véve azt is, hogy amíg a hatósági fejlesztések nem zárulnak le, a vállalkozói oldal sem tudja elkezdeni saját rendszereinek átalakítá­sát. Fontos lenne, hogy az adóhatóság a jogszabályok kihirdetését követően rövid időn belül reagálni tudjon az adózók kér­déseire, akár általános tájékoztatók kiadá­sának, akár egyedi állásfoglalások formá­jában. Amíg fentiek vonatkozásában nem történik megfelelő előrelépés, az adózók akaratukon kívül jelentős kockázatokat futnak az adózási tevékenységük során.

Milyen változásokra hívná fel a figyel­met az őszi adócsomagban megjelenő tervezett változásokkal kapcsolatban, illetve nemzetközi kitekintésben?

A változások közül néhányat kiemelve, nagyon fontosnak tartjuk, hogy a jogal­kotó kezelni kívánja a kapcsolt vállalko­zásokra vonatkozó összevont iparűzési adóalap megállapításának problematiká­ját, finomítani kívánja az IFRS-ek szerinti beszámolásra áttérő adózókra vonatkozó adózási szabályokat és a beruházásokra vonatkozóan újabb kedvezményes adó­zási lehetőségeket fogalmaz meg. Nagy könnyebbség, hogy az új Jöt. hatályba lépésének időpontját 2017. január 1-jéről 3 hónappal kitolja.

Nemzetközi kitekintésben aktuálisan arra érdemes felhívni a figyelmet, hogy az Eu­rópai Bizottság október 25-én bejelentet­te arra vonatkozó terveit, hogy átalakítsa a vállalatok nyereség adóztatását az egy­séges uniós piacon. Ezzel egy következő fázisába lépett az adózási átláthatóság, valamint az adókijátszás és adóelkerülés elleni küzdelem fokozása érdekében ki­alakított uniós cselekvési program meg­valósítása.

***

Molnár Edit

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát 1985-ben, majd 1988-ban tette le a jogi szak­vizsgát.

2000-ben adótanácsadó végzettsé­get szerzett.

1985-től a Chinoin, 1988-tól az Áfor jogtanácsosa.

1992-től a Mol Rt.-nél töltött be kü­lönböző vezetői pozíciókat. 2004- től a Mol Nyrt. Költségvetési kap­csolatok vezetője.

Ezzel párhuzamosan 2014-től a Mol Szolgáltató Központ adózási vezetője.