Egyszerűsítés az adózásban, biztonság a költségvetésben - INTERJÚ VARGA MIHÁLLYAL

– Lehet, hogy nem a legideálisabb a jú­nius eleje az interjúkészítésre. Jön a nyár, az iskolaszünet, a pihenés és a szabadság…

– Éppen ellenkezőleg: a Pénzügymi­nisztériumban ez az időszak a legizgal­masabb. Most készül a jövő évi költ­ségvetés, és a 2019-es adóváltozásokról szóló törvény tervezetén is dolgozunk. Mindkettőt még júniusban benyújtjuk az Országgyűlésnek, amelyeket a parla­menti képviselők az elmúlt évekhez ha­sonlóan a tavaszi ülésszakban tárgyalhat­nak és el is fogadhatnak. A kiszámítható­ság fontos, mert a gazdaság szereplői, a családok, a lakosság és az állami intéz­mények így időben fel tudnak készülni a változásokra. A költségvetési törvény­javaslat annyiban mindenképp speciá­lisabb, mint az adóváltozásokról szóló, hogy egy független testületnek, a Költ­ségvetési Tanácsnak véleményeznie kell azt a parlamenti benyújtás előtt. A „biz­tonságos növekedés költségvetéseként” aposztofált törvényjavaslatról a Költség­vetési Tanács egyhangúan megállapítot­ta, hogy a tervezett 4,1 százalékos gaz­dasági bővülés és a GDP arányában ki­tűzött 1,8 százalékos hiánycél elérhető, a különféle bevételi és kiadási előirányza­tok pedig összhangban vannak a várható költségvetési és gazdasági folyamatokkal.

– Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy a magyar emberek több­sége úgy gondolja, hogy a 2010-ben megkezdett utat kell folytatni. A 2018- as országgyűlési választások eredmé­nyeként a kormány a kétharmados al­kotmányos többség alapján áll, de min­dig a háromharmadot szolgálja majd. A mindennapok szintjén ez a szemlélet ér­vényesül a költségvetési törvény terve­zetében is?

– A kormány a jövő évi költségvetéssel azt szeretné elérni, hogy sikeres gazda­ságpolitikája ne csak a hazai és nemzet­közi szervezetek elemzéseiben, hanem a mindennapokban is érezhető legyen. Ezt a különféle statisztikai adatok (nö­vekvő foglalkoztatottság, emelkedő bé­rek, értékálló nyugdíjak) mellett az is igazolja, hogy több pénz marad a csa­ládoknál és a vállalkozásoknál. A szü­lők nyolc év alatt nagyjából 1900 milli­árd forinthoz jutnak a gyermek után járó adó- és járulékkedvezményekkel. A leg­nagyobb összeggel, közel 320 milliárd forinttal idén számolhat a legális munkát végző 1,1 millió érintett magánszemély, de ez az összeg jövőre tovább emelke­dik. Ugyanis 2016-ban megindult az a program, amely négy év alatt, egyenlő részletekben duplájára emeli a két gyer­meket nevelő szülőket megillető kedvez­ményt. Az érintettek havi húszezer fo­rint helyett 2019-ben már negyvenezer forintra lesznek jogosultak. Ám nemcsak a gyermekvállalást, hanem a gyermek­nevelést is minden eszközzel támogatni kívánja a kormány. A gyermekes édes­anyák munka világába való visszatérését segíti, hogy bővülnek a klasszikus böl­csődei, illetve a minibölcsődék, a csa­ládi és a munkahelyi bölcsődék férőhe­lyei. Ma Magyarországon a bölcsődétől az iskoláig minden gyermek színvona­las étkeztetésben részesülhet, továb­bá minden rászoruló gyermek legalább napi egyszer meleg ételhez juthat már az összes iskolai szünidőben is, ehhez a szükséges források jövőre is rendelke­zésre állnak.

– Mire számíthatnak a nyugdíja­sok? Egy a napokban megjelent nem­zetközi tanulmány szerint az OECD-or­szágokban átlagosan jelenleg 100 aktív dolgozó tart el 28 időskorút, ám 2050- re 53-at kell majd. A tanulmány szerzői szerint például Spanyolországban 11,5 évvel kellene megemelni a nyugdíjkor­határt, Dél-Koreában olyan gyors a la­kosság elöregedése, hogy ott már 15,5 évnyi emelésre lenne szükség. Ezekre a problémákra van válasz a költségvetés­ben?

– A kormány nyugdíjpolitikája a nyug­díjrendszer fenntarthatóságán, az ellá­tások értékállóságának megőrzésén, a nyugdíjasok megbecsülésén és az idős­köri öngondoskodás lehetőségének biz­tosításán alapszik. A nyugdíjak 2011 és 2017 között átlagosan 26 százalékkal emelkedtek, míg vásárlóerejük 10 szá­zalékkal javult. Ezen túlmenően tavaly Magyarország történetében először akár 12 ezer forintos nyugdíjprémium is meg­illette az arra jogosultakat a 3,5 száza­lék feletti gazdasági növekedés eredmé­nyeként. Idén tavasszal szintén lehetővé vált, hogy minden nyugdíjas és nyugdíj­szerű ellátásban részesülő egyszeri, 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt kaphas­son – immár harmadik alkalommal. A nők családban betöltött szerepének elis­merését célozza, hogy aki 40 év jogo­sultsági idővel rendelkezik – életkortól függetlenül – nyugdíjba mehessen. Jövő­re ugyancsak a tervezett infláció mérté­kének megfelelő, vagyis 2,7 százalékos nyugdíjemelés várható, miközben a gaz­daság teljesítményével összhangban az év végén nyugdíjprémium kifizetésére is lehetőség nyílik.

– Az adószakmának felbecsülhetet­len értékkel bír az, hogy fél évvel a ha­tálybalépés előtt megismerhetők a jövő évi változások. A tudás, a kiszámítható­ság és az előre tervezés nagy érték ezen a piacon, épp ezért ilyenkor a könyve­lők, adótanácsadók ezrei várják a terve­zet megjelenését. Mikortól érhető el a pénzügyminisztérium törvényjavaslata?

– A Pénzügyminisztérium június 19-én nyújtja be az Országgyűlésnek az adó­változásokat tartalmazó törvényjavasla­tot, de valószínű, mire az olvasókhoz ke­rül a lap, addigra minden eleme ismert lesz – az adószakma lelkes képviselőinek biztosan. Jelenleg még a tervezés, a szakmai és a kormányzati szervekkel történő egyeztetés zajlik.

– A SZAKma folyóirat június 20-án jelenik meg, ami valóban a benyújtás utánra esik, de muszáj feltennem az or­szág minden lakóját érintő kérdést: lesz benne adócsökkentés?

– A jövő évi adóváltozások fókuszá­ban az egyszerűsítés és a versenyképes­ség növelése áll. Adócsökkentés biztos, hogy lesz jövőre. Nemcsak a kétgyere­kes családok vihetnek haza többet, ha­nem a munkáltatók által fizetett közte­her is újabb két százalékponttal csök­kenhet. Foglalkoztatási és költségvetési szempontból a legkedvezőbb, ha a mér­séklés a munkáltatókat terhelő szoci­ális hozzájárulási adó oldalán valósul meg. A konszenzuson alapuló VKF-megállapodás szerint négy év múlva akár 11,5 százalék is lehet a szociális hozzá­járulási adó mértéke. A munkát terhelő adóék a bérmegállapodás teljes végrehaj­tása mellett a visegrádi országok átlagos szintjére csökkenhet.

– Visszatérve a most benyújtandó adóváltozásokra, az egyszerűsítés pon­tosan mit jelent? Érinti a vállalkozásokat is? A gazdálkodók adóadminisztrációra fordított ideje ugyanis még mindig na­gyon magas.

– Az egyszerűsítés a kormány adó­stratégiájának egyik legfontosabb pillére, de az átalakítás nem megy egyik pilla­natról a másikra, és csak úgy lehet sike­res, teljes körű és elfogadott, ha bevonjuk az adószakmát is. A cél az, hogy adók száma radikálisan csökkenjen, de emel­lett szükséges a kedvezményrendszer, illetve a részletszabályok racionalizálá­sa is. Ha a parlamenti képviselők meg­szavazzák az adóváltozásokat, akkor jö­vőre egy bonyolult adófajtával kevesebb lesz. Piaci igények, vállalkozói és szak­értői jelzések alapján az egyik legbo­nyolultabb közteherfajta felülvizsgálatá­val kezdtünk, amelynek az eredménye az lett, hogy megszüntetjük az egész­ségügyi hozzájárulást, közismertebb ne­vén az ehót. Megkönnyítjük a kifizetők, munkáltatók dolgát: 2019-től már nem kell a különféle jövedelmeket mérlegelni és két különböző törvényt bogarászni ah­hoz, hogy kiderüljön, melyik adószámlá­ra és milyen szabályok szerint kell fizetni; egy egységes törvény lesz, amiből könnyen és egyértelműen kiderül, hogy mi­lyen közteherrel kell számolni.

– Az adók számának csökkentésével maga az adórendszer lehet, hogy egy­szerűbb lesz, de attól az adminisztrá­ció még nem csökken. Nem lenne kön­nyebb a vállalkozók bevallási nyom­tatványainak hosszát mondjuk a felére csökkenteni?

– Minden adó növeli az adminisztrá­ciós költségeket (adózói és hatósági ol­dalról egyaránt), így javasolt minden cse­kély bevételt hozó, a működési költséget nem fedező adó felülvizsgálata. A töb­bi adónemnél az a feladat, hogy össze­vonásukkal, szabályaik harmonizálásá­val lehessen egyszerűsíteni a rendsze­ren. Egy-egy adófajta megszüntetésével adott esetben az arról szóló bevallás is csak adótörténelmi érdekesség marad, nem pedig egy határidőre benyújtan­dó nyomtatvány. Másrészről viszont az adórendszer egyszerűsítésével párhuza­mosan azon dolgozunk, hogy a Nemze­ti Adó- és Vámhivatal a hozzá beérkező adatok felhasználásával a vállalkozások­nak a lehető legtöbb bevallását kiajánlja. Az egyik legnagyobb adófajtáról, a jöve­déki adóról szóló bevallást választottuk ki elsőként. Idén már hatodik alkalommal küldte el a vámhivatal a jövedéki adó­bevallás-tervezetét mintegy hétszáz vál­lalkozónak. A rendszer a visszajelzések szerint nagy segítséget jelent az érintet­teknek.

– Ugyan az Európai Bizottság tanul­mánya szerint fele akkora volt 2015- ben az adóelkerülés Magyarországon, mint a régió országaiban, ezzel együtt az adórés mértéke 13,7 százalék, vagy­is ennyi közteher nem folyik be a költ­ségvetésbe. Sajtóhírek szerint a NAV el­lenőrzései 2016-ben még 1000 milliárd forint bevasalt adóhiányt és büntetést eredményeztek, tavaly viszont már csak 415 milliárd forintot. Továbbra is a NAV szolgáltató arculatának erősítése a cél?

– A kormány jelszava továbbra is az az adózásban, hogy senki nem húzhat­ja ki magát a közterhek megfizetésének kötelezettsége alól. Ezt a kormányzat a meglévő adók hatékony beszedésével, a gazdaság fehérítésével éri el. Számos, a csalárd adózók kiszűrésére bevezetett magyar intézkedés példaértékűvé vált az EU-ban, így például az online pénz­tárgép és az elektronikus közúti árufor­galom ellenőrző rendszer (EKÁER). De a legegyszerűbb újítás, az adótraffipax iránt is számos uniós tagállam érdeklő­dik, pedig csak arról van szó, hogy a hi­vatal előre bejelenti, hogy hová megy nyugtaadás-ellenőrzésre, amely egyes helyeken megtöbbszörözi a bevételeket – legalábbis a pénztárgépbe beütötte­ket. A hivatal egyre többet tud az adó­zókról, ezért egyre szűkül az adócsalók mozgástere és látványosan nő a jogköve­tő adózók száma. A jövőben az informa­tikai rendszerek kihasználtságát – többek között a hatékonyabb adatfelhasználással – még érdemes fokozni. A kockázatelem­zők július 1-jétől még nagyobb adatállo­mányból tudják kiszűrni az adócsalókat, ugyanis akkor indul az online számlázás éles üzeme és az italautomaták forgalmá­ra is rálát a NAV. Ezekkel az intézkedé­sekkel, valamint a jogkövető adózók elis­merésével beérhetjük az Elbától nyugatra fekvő államokat. Az eltitkolt adó mérté­ke akár két éven belül 10 százalék alá csökkenhet.

– Visszatérve az első kérdésre: pénz­ügyminiszterként a kora nyár tehát a költségvetésről és a jövő évi adóválto­zásokról szól, de elkezdődik a foci-vi­lágbajnokság…

– A vb a sportág legnagyobb ünnepe, focikedvelőként magam is mindig nagyon várom. Pénzügyminiszterként ugyanakkor a GDP növekedésének lehetőségét is lá­tom a vb-ben, ilyenkor abban is bízom, hogy a fogyasztás növekedése a pénztár­gépek adataiból is kiolvasható lesz…