„AZ ADÓHATÓSÁG FELELŐSSÉGE AZ ADÓZTATÁS MEGKÖNNYÍTÉSE” - INTERJÚ SINKÁNÉ DR. CSENDES ÁGNESSEL

– Hogyan alkalmazkodott az adóhatóság a digitalizáció és az információs techno­lógia fejlődéséhez?

– Az adóhivatal mindig is úttörő szere­pet vállalt a magyar közigazgatási szervek között az e-szolgáltatások terén. Az e-ügy­intézés elindítása az adóhatóságnál több mint húszéves múltra tekint vissza, az első „kezdetleges” elektronikus áfabevallást 1997-ben nyújtotta be néhány adózó. Tíz évet kellett várni a kötelező elektronikus­bevallás-benyújtási kötelezettségre a gaz­dasági szereplők körében. Ma már Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) előtti ügyek valamennyi ügyfél számára többségében elektronikusan intézhetők, kezdeményez­hetők. A teljes iratforgalom tavalyi meg­oszlása azt mutatja, hogy az ügyfelekkel az esetek 80 százalékában elektronikus úton zajlik a kapcsolattartás. Az elmúlt öt évben robbanásszerű fejlődés indult be a kommunikációs kapcsolatok, az alkalma­zott technológiák és az ezek által támoga­tott új jogintézmények bevezetésével. Az „okos adóztatást” kell megalapoznunk a hatékonyság szem előtt tartásával.

– Milyen adatforrásokból származik a NAV adatvagyona, és mekkora ez az adatállomány?

– Az adózók adókötelezettségeinek nyilvántartásaiból; törzsadatokból, fo­lyószámla-információkból, más szervek vagy más adózók adókötelezettségeiből. A közigazgatáson belül a NAV rendelke­zik a legjelentősebb adatvagyonnal, mely­ben mennyiségi ugrást jelentett az online pénztárgépek bevezetése. Azt megelőzően becsülten tíz év alatt érkezett annyi adat, mint 2013 és 2014 között egyéves peri­ódus alatt. Jelentősen növelte az adattö­meget az eSZJA bevezetése és bővítése is, az elmúlt év végén az eBEV és az On­line Számla rendszerekben tárolt adatok­kal az összes adatmennyiség meghaladta a 4,2 petabyte-ot.

– Mióta és mire használja az adóha­tóság a különféle adatforrásokból ren­delkezésére álló adatokat?

– Az adatok hasznosítása azok nyilván­tartása, rendelkezésre állása óta folya­matos. Az új stratégiai célok, az elmúlt évek jogszabályi környezetének változá­sai azonban szükségessé teszik a NAV adatvagyon-gazdálkodási stratégiájának ismételt felmérését. Ez teszi lehetővé azt, hogy a feladatellátáshoz szükséges ada­tok a megfelelő minőségben, mennyiség­ben, időben, helyen és költséggel álljanak rendelkezésre.

A felhasználás célhoz kötötten, jog­szabályi keretek között három jól elkülö­níthető területen valósul meg. Az állami adó- és vámhatóság, mint az adókötele­zettségek teljesítését ellenőrző szerv, hasz­nálja az adatokat hatósági tevékenységéhez kockázatelemzési, kiválasztási és ellenőr­zési célra. Az ellenőrzési cél volt egyéb­ként az első jól körülhatárolható terület, ahol a különböző adatforrásból származó adatokat együttesen elemezve, értékelve kezdte hasznosítani a szervezet. A harma­dik és időben a legkésőbb kialakult, egy­ben a legdinamikusabban fejlődő terület az adózók számára nyújtott szolgáltatások köre: az ügyintézési lehetőségek megkön­nyítése, a lekérdezési lehetőségek biztosí­tása vagy a nyilvántartott adatokból adó­bevallási tervezet kiajánlása.

– Milyen lehetőségeket látnak a valós idejű adatok felhasználásában? Vegyük például a tavaly bevezetett online számla­adat-szolgáltatásból származó adatokat.

– Az elmúlt években bevezetett új jog­intézmények, mint az OPG, EKÁER, On­line Számla rendszer alapvetően új techno­lógiai megoldásokon alapulnak, és mind­egyik rendszer valós idejű adatokkal dol­gozik. Az újszerűség nemcsak a technoló­giai megoldásokban rejlik, hanem abban, hogy az adóhatóság feladatellátásában teljesen új távlatokat nyitott. Mindhárom rendszer bevezetésekor adópolitikai cél­kitűzés volt a feketegazdaság fehérítése, aminek eredményességét a számadatok kellően igazolják. A kiállított számlákról történő valós idejű, strukturált formában történő adatszolgáltatás lehetővé teszi az adatok gyors elemzését és azok felhasz­nálásával az ellenőrzés munkájának támo­gatását, az adócsalások mielőbbi feltárá­sát. A különféle visszaélésre utaló beval­lást nyújtó gazdálkodók adatainak felhasz­nálásával az ismétlődő, azonos elkövetési kategóriába tartozó esetek közös jellem­zőinek meghatározása alapján ellenőrzési, szűrési paraméterek kialakítása történik. Ezek alapján már a bevallás benyújtásá­nak időpontjában ellenőrizni lehet a beval­lások adatainak alapvető összefüggési hi­báit, és ki lehet szűrni a visszaélésre utaló jellemzőkkel bíró gazdálkodókat.

Szükséges az online számlaadatok alap­ján azon matematikai modellek felállítása, amelyek felhasználásával olyan korrelá­ciós modelleket lehet kidolgozni, amelyek a számlaadatok alapján azok beérkezésé­nek folyamatában már a mintázatuk alap­ján képesek szűrni azokat a számlákat és gazdasági eseményeket, amelyek a vis­szaélések jellemzőivel bírnak.

Az online számlaadat-szolgáltatás el­sődleges eredményeként jelentős men­nyiségű jó minőségű azonnali adat érke­zik az adóhatóság rendszerébe. A gyors és pontos kockázatelemzés támogatja az adóhatóság célzottabb kiválasztását és a jelen idejű ellenőrzéseket erősítő tevékeny­ségét, ezáltal a feketegazdaság elleni küz­delem újabb hatékony eszköze áll az adó­hatóság rendelkezésére. A gyors kockázat­elemzés gyorsabb beavatkozást tesz lehe­tővé, időben kiemelve az adókikerülő vál­lalkozásokat, ezáltal segítve a jogkövető vállalkozások versenyképességét.

– Az adózók számára milyen kézzel­fogható előnyökkel jár, hogy valós idejű adatokkal dolgoznak?

– Az adóhatóság rendelkezésére álló adatok korszerű technológiákkal való hasz­nosítása a célzott ellenőrzési kiválasztás mellett megnyitja a lehetőséget a hivatal szolgáltatásainak bővítésére. Jogos elvá­rás az ügyfelek részéről, hogy a digitális adatrobbanás következtében rendelkezé­sünkre álló nagyszámú adatot valamilyen hasznosítható formában visszamutassuk számukra. Ennek első legkomplexebb for­mája az eSZJA rendszer, amely az éves kötelezettség teljesítését segíti. Az online számlaadat-szolgáltatás valós idejű rend­szere megteremtheti az általánosforgalmi adó-bevallások akár havi rendszerességgel történő kiajánlásának későbbi lehetőségét. Ezek a megoldások nemzetközi viszony­latban is előremutatók. A valósidejűség mellett azonban meg kell említeni az ada­tok megfelelő minőségének és strukturált­ságának kritériumát is. Megalapozott be­vallásokat csakis jó minőségű adatokra lehet építeni. Az Online Számla rend­szer tekintetében az adatszolgáltatáshoz szükséges adatstruktúra – melyet immár minden számlázóprogramnak biztosítania kell – lehetővé teszi, hogy az adóhatóság rendszeréből lekérdezett számlaadatok a könyvelési rendszerekbe egyszerűbben beemelhetők legyenek. Az egységes adat­struktúra segíti a vállalkozást a partneri adatok áttekintésében, valamint a köny­velési, könyvvizsgálati tevékenységben.

– Ha az előbb elmondott új lehetősé­gek egy folyamat részét képezik, akkor várhatóan terveznek további lépéseket is. Mire számíthatnak az adózók?

– A NAV 2019-ben tovább halad a digitalizáció és az elektronikus alkalma­zások bővítésének útján. Már most lát­ható, hogy az Online Számla rendszer számos lehetőséget rejt. Idei újításunk az online adat- és változásbejelentési, vala­mint a bevallási kötelezettség teljesíté­sére szolgáló webes alkalmazás, az úgy­nevezett Online Nyomtatványkitöltő Al­kalmazás fokozatos bevezetése. A NAV többéves terve, hogy olyan adatbejelentési és bevallási felületet biztosítson az adó­zók számára, amely azok kitöltése köz­ben felhasznál korábban bejelentett, nyil­vántartott adatokat is. A feldolgozás azon­nal megtörténik, és az adózó rögtön ellen­őrizheti a NAV nyilvántartásában módo­sult adatait. Az első fázis fejlesztése so­rán létrejött rendszer még csak bizonyos kritériumoknak megfelelő nyomtatványok kihelyezésére alkalmas, a fejlesztés to­vábbi lépései arra irányulnak, hogy ezek száma bővüljön. Prioritásként az adat- és változásbejelentő nyomtatványok elkészí­tését, kiváltását határoztuk meg. Ez az a terület, amely nagyon sok ügyfelet érint, és rendkívül sok a hibás tartalmú űrlap. Tavaly közel ötszázezer hibás adatlap ér­kezett, amelyek kijavítása mind ügyfél, mind hatósági oldalon időráfordítást és költséget okoz. Az adóhatóság által előre feltöltött adatok kiajánlásával ez a szám várhatóan jelentősen csökkeni fog. Az új rendszernek képesnek kell lennie arra is, hogy a bevallások minél szélesebb köré­ben az online kitöltést és a bevallásterve­zetek kiajánlását komplex módon, egy­séges keretek között támogassa. Megol­dandó feladat, hogy a NAV, amennyire lehet, elszakadjon az „űrlapalapú” kitöl­téstől, kellőképpen el tudja képzelni, hogy az adózót milyen jellegű működés és képi kinézet segíti a legjobban az adatbejelen­tés, bevalláskitöltés során.

– Úgy tűnik, a NAV egy folyamatosan fejlődő és fejlesztő, talán más hatóságok számára is jó példával szolgáló hivatal. Mi motiválja erre önöket?

– Feladatainkat olyan környezetben kell végeznünk, amely állandóan válto­zik, szabályozási és technológiai tekin­tetben is. Ez arra késztet, hogy magunk is változzunk, változtassunk, merjünk és akarjunk kilépni a komfortzónánk­ból. Ha ezt meg tudjuk tenni, akkor ké­pesek leszünk a pozitív ügyfélélmény kiváltására.