Az adószabályozásért és számvitelért felelős, kicsivel több mint egy hónapja kinevezett helyettes államtitkárt kérdeztük az első tapasztalatokról, az új irányokról és a változásokról.
Milyen szakmai életút, tapasztalat szükséges ahhoz, hogy valaki eljusson idáig?
Az adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkári pozíció megnevezése tulajdonképpen magában foglalja azokat a szakterületeket, melyek ismerete elengedhetetlen ennek a pozíciónak a betöltéséhez. Én abban a szerencsés helyzetben voltam a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetemen, hogy számvitel szakirányosként erős számviteli képzésben vehettem részt, és emellett adózással foglalkozó tantárgyakat is hallgathattam. Az egyetem alatt így körvonalazódott már, hogy a diploma megszerzése után adózással, azon belül is társasági adózással szeretnék foglalkozni, hiszen ennek a területnek van a legtöbb kapcsolódása a számvitelhez.
Az egyetem befejezése után a PwC adóosztályán kezdtem el dolgozni társasági adó területen, ahol ezenfelül nemzetközi adózással, egyéb közvetlen adókkal és számvitellel is foglalkoztam. Az adóátvilágítások és a könyvvizsgálati folyamat támogatása révén gyakorlatilag az összes adónemre volt rálátásom; a számviteli érdeklődés mellett pedig időközben kialakult az IFRS-ek iránti érdeklődés is, melyeket számos IFRS-átállási projekt során tudtam kamatoztatni. Az adótanácsadói szakmában eltöltött 12 év alatt számos esetben volt lehetőségem a szabályozó hatóságokkal együttműködni, így a mostani szabályozási feladatok sem állnak távol tőlem.
Ugyan még két hónap sem telt el a kinevezése óta, de személycsere után a kérdés megkerülhetetlen: Mi fog változni? Az adózók mire számíthatnak?
A klasszikus célok változatlanok, vagyis az adópolitika elsődleges célja az elmúlt években kialakított keretrendszer fenntartása mellett a munkát terhelő adók és a vállalkozások adó- és adminisztrációs terhének további csökkentése. Ezen túlmenően az adórendszer súlypontja továbbra is a fogyasztási, forgalmi típusú, valamint a környezet- és egészségvédelmi célú adókra helyeződik át. Ám az adószabályozás nem ragadhat le a 20. században, kellenek új, innovatív, a technológia előnyeit kiaknázó megoldások is. Vagyis a klasszikus célok elérése érdekében újszerű megoldásokkal kívánjuk elérni az adóbeszedés hatékonyságának javítását, ami úgy növelné az államháztartás bevételeit, hogy a jogkövető adózók adóterhelése nem nőne. Ennek jegyében az elmúlt időszakban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számos online, valós idejű ellenőrzési lehetőséget kapott, illetve fog kapni a jövőben. Ide sorolható a nemzetközi hírnévre szert tevő online pénztárgép és EKÁER mellett pl. az étel- és italautomaták NAV-hoz való bekötése is 2017-től. De ide sorolhatnám a számlázóprogramok későbbi online bekötését is. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a valós idejű adatszolgáltatás és az erre épülő vizsgálatok térnyerése akkor jár igazán kézzelfogható előnyökkel az adózók számára, ha ezzel párhuzamosan a korábbi éveket érintő vizsgálatok súlya fokozatosan csökken, és az adózók mentesülnek számos későbbi adatszolgáltatási és egyéb adminisztrációs kötelezettség alól. Az előbb említett innovatív megoldások ezeket a célokat is maradéktalanul támogatják.
A változtatási igény mindig viaskodik a jogbiztonsággal, de az adószabályoknak muszáj lekövetniük a piaci viszonyokat, új szokásokat, vagy éppen a digitalizáció kínálta új lehetőségeket. A szabálymódosítás minden esetben egy kompromisszum eredménye kell, hogy legyen, ezért a jogalkotásba az érintett feleket – mind hatósági, mind piaci oldalról – lehetőség szerint bevonjuk. Várhatóan a gazdasági tárca lesz a mérleg nyelve, hisz főszabály szerint a NAV szigorúbb ellenőrzést, nagyobb kontrollt, az érintett vállalkozói kör pedig lazítást szeretne. Azonban az utóbbi időben még ezek a szerepek vagy inkább sztereotípiák is változóban vannak. Ki gondolta volna tíz-húsz évvel korábban, hogy lesz olyan piaci szereplő, amely kéri a kötelező pénztárgéphasználatot, vagy azt, hogy a nagyobb piacokon a vállalkozók gyakoribb adóhivatali ellenőrzést akarnak? De arra is számtalan példa volt, amikor az ügyfélbarát NAV kéri a szabályozás könnyítését…
Ügyfélbarát NAV?! Azért még mindig elég fura ez a kifejezés.
Pedig nem csak egy frázis. A költségvetési bevételek 94 százalékát biztosító NAV hatósági, ellenőrzési oldala közismert. Viszont azt kevesen tudják, hogy a közigazgatásban az egyik legnagyobb ügyfélforgalmat a NAV bonyolítja. 2015-ben az ügyfélszolgálatait mintegy 2,7 millió ügyfél kereste fel. Számtalan közelmúltbeli intézkedés segíti azt, hogy az ügyfélbarát NAV ne csak egy sajtóban jól hangzó kifejezés legyen. Ne felejtsük el, hogy az idei év volt az utolsó, amikor több mint 4 millió magánszemélynek kellett bíbelődnie az szja-bevallás kitöltésével. 2017- től majd minden érintettet az adóhivatal munkatársai megszabadítanak e nagy felkészültséget igénylő adminisztrációs kötelezettségtől. Jövőre ugyanis már a NAV készíti el legtöbbünk szja-bevallását.
Akkor senkinek sem kell rettegnie az adóhivataltól?
Rettegnie senkinek nem kell. Az természetesen továbbra is elvárás, hogy mindenki betartsa az adózási szabályokat, és úgy tűnik, hogy épp ezeknek az innovatív, gyors reagálású intézkedéseknek köszönhetően érdemes is, hiszen a NAV kockázatelemzői az online rendszereknek köszönhetően azonnal kiszűrik az adóelkerülőket. Brüsszel többek között ezeknek az intézkedéseknek a sikerességét is visszaigazolta a napokban közzétett jelentésében. Az Európai Bizottság tanulmánya szerint a magyarországi becsült áfaadórés mértéke a 2013. évi 22,24 százalékról 17,95 százalékra csökkent 2014-ben. Az eredményre büszkék lehetünk: Magyarország a harmadik legnagyobb javulást érte el az EU-ban. A több mint négy százalékpontos javulásban kétségkívül az egyik legnagyobb szerepet az online pénztárgépek játszották úgy, hogy csak 2014 utolsó négy hónapjában (szeptember 1-jétől) kellett kötelezően a vállalkozóknak online kasszát használniuk. A jelentés egyben azt is igazolja, hogy nem a büntetés az adóhivatali ellenőrzések célja, hanem az, hogy a fekete-szürke zónában ténykedőket átterelje az egyre jelentősebb többséggel bíró tisztességes adófizetők táborába.
Nálunk ugyan javult az adórés, de Brüsszel számításai szerint az uniós tagállamok 159,5 milliárd euró áfabevételtől estek el 2014-ben. Elemzők szerint az államkasszákból hiányzó összeg idén ráadásul még magasabb lesz, így kissé sziszifuszinak tűnik a küzdelem. Egyáltalán van esély az adócsalókkal, adóelkerülőkkel szemben?
2017-től a nemcsak a hazai adóelkerülőink tisztességes útra terelését célozzuk meg, hanem megpróbáljuk a digitális óriáscégeket is meggyőzni, hogy éppúgy, mint az EU minden adózója, tegyenek eleget közteherviselési kötelezettségüknek. Szeptember 10-én az Európai Unió pénzügyminisztereinek (Ecofin) pozsonyi találkozóján vitatták meg azt a magyar javaslatot, amely gyakorlatilag megteremti a lehetőségét annak, hogy a reklámtevékenységet végző világcégektől a tagállamot megillető adót be lehessen szedni. A gazdasági tárca javaslata szerint a bankok visszatartanának minden, regisztrált digitális vállalatnak irányuló kifizetésből egy bizonyos százalékot, és azt továbbutalnák a saját adóhatóságuknak. Az adóhatóság az érintett digitális cégeket meghatározott adókötelezettség elmulasztása esetén regisztrálná. A levont összeg mintegy fedezetként szolgálna a meg nem fizetett adó után. Ez a javaslat az eljárásjogi kereteket teremti meg, de kell hozzá egy anyagi jogi láb is, amely megteremti a digitális világcégek adófizetési kötelezettségét.
A végére maradt a mindenkit foglalkoztató kérdés. Ha javult az adómorál és rendre emelkednek az államkassza bevételi számsorai, akkor nem lesz adócsökkentés?
Január 1-jétől a baromfihús, a tojás és a friss tej általános forgalmi adója öt százalékra esik, amivel – együttesen – nagyjából 35 milliárd forintról mond le jövőre az állam; további 20 milliárd forint adócsökkentés pedig abból jön össze, hogy 2017-ben 18 százalékra mérséklődik az internetszolgáltatás és az éttermi étkezés áfája. A kétgyermekes szülőket megillető havi enyhítés újabb ötezer forinttal, harmincezer forintra emelkedik. Több mint 350 ezer családnál együttesen 15 milliárd forint marad 2017-ben. Jelenleg a tárcánál vizsgáljuk egy újabb, a lakásépítések növekedését támogató adókedvezmény bevezetésének a lehetőségét, valamint a tavaszi munkaerő-mobilitási intézkedéscsomag kiszélesítését is.
Izer Norbert
VÉGZETTSÉG
2004 – okleveles közgazdász, Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem
2007 – adótanácsadó
2010 – nemzetközi adózási képzés, Leideni Egyetem
SZAKMAI TAPASZTALAT:
2003–2004 – éves beszámolók elemzése, Budapesti Értéktőzsde Rt.
2004–2016 – adótanácsadás, PwC Magyarország Kft.
2016 – adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium