A XXI. századnak megfelelő adószabályozást készítünk Interjú Izer Norbert adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkárral

/ Szakma 2016. szeptemberi lapszám
A XXI. századnak megfelelő adószabályozást készítünk Interjú Izer Norbert adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkárral

Az adószabályozásért és számvitelért felelős, kicsivel több mint egy hónapja kinevezett helyettes államtitkárt kérdeztük az első tapasz­talatokról, az új irányokról és a változásokról.

Milyen szakmai életút, tapasztalat szük­séges ahhoz, hogy valaki eljusson idáig?

Az adószabályozásért és számvitelért fe­lelős helyettes államtitkári pozíció megne­vezése tulajdonképpen magában foglalja azokat a szakterületeket, melyek ismere­te elengedhetetlen ennek a pozíciónak a betöltéséhez. Én abban a szerencsés hely­zetben voltam a Budapesti Közgazdasá­gi és Államigazgatási Egyetemen, hogy számvitel szakirányosként erős számviteli képzésben vehettem részt, és emellett adózással foglalkozó tantárgyakat is hall­gathattam. Az egyetem alatt így körvona­lazódott már, hogy a diploma megszerzé­se után adózással, azon belül is társasági adózással szeretnék foglalkozni, hiszen ennek a területnek van a legtöbb kapcso­lódása a számvitelhez.

Az egyetem befejezése után a PwC adóosztályán kezdtem el dolgozni társa­sági adó területen, ahol ezenfelül nemzet­közi adózással, egyéb közvetlen adókkal és számvitellel is foglalkoztam. Az adóát­világítások és a könyvvizsgálati folyamat támogatása révén gyakorlatilag az összes adónemre volt rálátásom; a számviteli ér­deklődés mellett pedig időközben kiala­kult az IFRS-ek iránti érdeklődés is, me­lyeket számos IFRS-átállási projekt során tudtam kamatoztatni. Az adótanácsadói szakmában eltöltött 12 év alatt számos esetben volt lehetőségem a szabályozó hatóságokkal együttműködni, így a mos­tani szabályozási feladatok sem állnak tá­vol tőlem.

Ugyan még két hónap sem telt el a kine­vezése óta, de személycsere után a kér­dés megkerülhetetlen: Mi fog változni? Az adózók mire számíthatnak?

A klasszikus célok változatlanok, vagyis az adópolitika elsődleges célja az elmúlt években kialakított keretrendszer fenntar­tása mellett a munkát terhelő adók és a vállalkozások adó- és adminisztrációs ter­hének további csökkentése. Ezen túlme­nően az adórendszer súlypontja továbbra is a fogyasztási, forgalmi típusú, valamint a környezet- és egészségvédelmi célú adókra helyeződik át. Ám az adószabá­lyozás nem ragadhat le a 20. században, kellenek új, innovatív, a technológia elő­nyeit kiaknázó megoldások is. Vagyis a klasszikus célok elérése érdekében újsze­rű megoldásokkal kívánjuk elérni az adó­beszedés hatékonyságának javítását, ami úgy növelné az államháztartás bevételeit, hogy a jogkövető adózók adóterhelése nem nőne. Ennek jegyében az elmúlt idő­szakban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számos online, valós idejű ellenőrzési le­hetőséget kapott, illetve fog kapni a jövő­ben. Ide sorolható a nemzetközi hírnév­re szert tevő online pénztárgép és EKÁER mellett pl. az étel- és italautomaták NAV-hoz való bekötése is 2017-től. De ide so­rolhatnám a számlázóprogramok későbbi online bekötését is. Fontosnak tartom ki­emelni, hogy a valós idejű adatszolgálta­tás és az erre épülő vizsgálatok térnyerése akkor jár igazán kézzelfogható előnyökkel az adózók számára, ha ezzel párhuzamo­san a korábbi éveket érintő vizsgálatok súlya fokozatosan csökken, és az adózók mentesülnek számos későbbi adatszol­gáltatási és egyéb adminisztrációs kötele­zettség alól. Az előbb említett innovatív megoldások ezeket a célokat is maradék­talanul támogatják.

A változtatási igény mindig viaskodik a jogbiztonsággal, de az adószabályoknak muszáj lekövetniük a piaci viszonyokat, új szokásokat, vagy éppen a digitalizáció kínálta új lehetőségeket. A szabálymódo­sítás minden esetben egy kompromis­szum eredménye kell, hogy legyen, ezért a jogalkotásba az érintett feleket – mind hatósági, mind piaci oldalról – lehetőség szerint bevonjuk. Várhatóan a gazdasá­gi tárca lesz a mérleg nyelve, hisz fősza­bály szerint a NAV szigorúbb ellenőrzést, nagyobb kontrollt, az érintett vállalkozói kör pedig lazítást szeretne. Azonban az utóbbi időben még ezek a szerepek vagy inkább sztereotípiák is változóban van­nak. Ki gondolta volna tíz-húsz évvel ko­rábban, hogy lesz olyan piaci szereplő, amely kéri a kötelező pénztárgéphaszná­latot, vagy azt, hogy a nagyobb piacokon a vállalkozók gyakoribb adóhivatali ellen­őrzést akarnak? De arra is számtalan pél­da volt, amikor az ügyfélbarát NAV kéri a szabályozás könnyítését…

Ügyfélbarát NAV?! Azért még mindig elég fura ez a kifejezés.

Pedig nem csak egy frázis. A költségveté­si bevételek 94 százalékát biztosító NAV hatósági, ellenőrzési oldala közismert. Viszont azt kevesen tudják, hogy a köz­igazgatásban az egyik legnagyobb ügyfél­forgalmat a NAV bonyolítja. 2015-ben az ügyfélszolgálatait mintegy 2,7 millió ügy­fél kereste fel. Számtalan közelmúltbeli intézkedés segíti azt, hogy az ügyfélba­rát NAV ne csak egy sajtóban jól hangzó kifejezés legyen. Ne felejtsük el, hogy az idei év volt az utolsó, amikor több mint 4 millió magánszemélynek kellett bíbe­lődnie az szja-bevallás kitöltésével. 2017- től majd minden érintettet az adóhivatal munkatársai megszabadítanak e nagy fel­készültséget igénylő adminisztrációs kö­telezettségtől. Jövőre ugyanis már a NAV készíti el legtöbbünk szja-bevallását.

Akkor senkinek sem kell rettegnie az adóhivataltól?

Rettegnie senkinek nem kell. Az termé­szetesen továbbra is elvárás, hogy min­denki betartsa az adózási szabályokat, és úgy tűnik, hogy épp ezeknek az inno­vatív, gyors reagálású intézkedéseknek köszönhetően érdemes is, hiszen a NAV kockázatelemzői az online rendszereknek köszönhetően azonnal kiszűrik az adóel­kerülőket. Brüsszel többek között ezeknek az intézkedéseknek a sikerességét is vis­szaigazolta a napokban közzétett jelenté­sében. Az Európai Bizottság tanulmánya szerint a magyarországi becsült áfaadórés mértéke a 2013. évi 22,24 százalékról 17,95 százalékra csökkent 2014-ben. Az eredményre büszkék lehetünk: Magyaror­szág a harmadik legnagyobb javulást érte el az EU-ban. A több mint négy száza­lékpontos javulásban kétségkívül az egyik legnagyobb szerepet az online pénztárgé­pek játszották úgy, hogy csak 2014 utol­só négy hónapjában (szeptember 1-jétől) kellett kötelezően a vállalkozóknak online kasszát használniuk. A jelentés egyben azt is igazolja, hogy nem a büntetés az adóhivatali ellenőrzések célja, hanem az, hogy a fekete-szürke zónában ténykedő­ket átterelje az egyre jelentősebb többség­gel bíró tisztességes adófizetők táborába.

Nálunk ugyan javult az adórés, de Brüs­szel számításai szerint az uniós tagálla­mok 159,5 milliárd euró áfabevételtől estek el 2014-ben. Elemzők szerint az államkasszákból hiányzó összeg idén rá­adásul még magasabb lesz, így kissé szi­szifuszinak tűnik a küzdelem. Egyáltalán van esély az adócsalókkal, adóelkerülők­kel szemben?

2017-től a nemcsak a hazai adóelkerü­lőink tisztességes útra terelését célozzuk meg, hanem megpróbáljuk a digitális óriáscégeket is meggyőzni, hogy éppúgy, mint az EU minden adózója, tegyenek eleget közteherviselési kötelezettségük­nek. Szeptember 10-én az Európai Unió pénzügyminisztereinek (Ecofin) pozsonyi találkozóján vitatták meg azt a magyar ja­vaslatot, amely gyakorlatilag megteremti a lehetőségét annak, hogy a reklámtevé­kenységet végző világcégektől a tagállamot megillető adót be lehessen szedni. A gaz­dasági tárca javaslata szerint a bankok vis­szatartanának minden, regisztrált digitális vállalatnak irányuló kifizetésből egy bi­zonyos százalékot, és azt továbbutalnák a saját adóhatóságuknak. Az adóhatóság az érintett digitális cégeket meghatározott adókötelezettség elmulasztása esetén re­gisztrálná. A levont összeg mintegy fede­zetként szolgálna a meg nem fizetett adó után. Ez a javaslat az eljárásjogi kereteket teremti meg, de kell hozzá egy anyagi jogi láb is, amely megteremti a digitális világ­cégek adófizetési kötelezettségét.

A végére maradt a mindenkit foglalkoz­tató kérdés. Ha javult az adómorál és rendre emelkednek az államkassza be­vételi számsorai, akkor nem lesz adó­csökkentés?

Január 1-jétől a baromfihús, a tojás és a friss tej általános forgalmi adója öt száza­lékra esik, amivel – együttesen – nagyjá­ból 35 milliárd forintról mond le jövőre az állam; további 20 milliárd forint adó­csökkentés pedig abból jön össze, hogy 2017-ben 18 százalékra mérséklődik az internetszolgáltatás és az éttermi étkezés áfája. A kétgyermekes szülőket megillető havi enyhítés újabb ötezer forinttal, har­mincezer forintra emelkedik. Több mint 350 ezer családnál együttesen 15 milliárd forint marad 2017-ben. Jelenleg a tárcá­nál vizsgáljuk egy újabb, a lakásépítések növekedését támogató adókedvezmény bevezetésének a lehetőségét, valamint a tavaszi munkaerő-mobilitási intézkedés­csomag kiszélesítését is.

 

Izer Norbert

VÉGZETTSÉG

2004 – okleveles közgazdász, Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem

2007 – adótanácsadó

2010 – nemzetközi adózási képzés, Leideni Egyetem

SZAKMAI TAPASZTALAT:

2003–2004 – éves beszámolók elemzése, Budapesti Értéktőzsde Rt.

2004–2016 – adótanácsadás, PwC Magyarország Kft.

2016 – adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium