A háború volt a legrosszabb forgatókönyv, ennek ellenére a pénzügyőrök mindent megtesznek annak érdekében, hogy az államhatáron rend és nyugalom legyen – interjú Bakai Kristóf Péter pénzügyőr dandártábornokkal, a NAV vámszakmai szakfőigazgatójával.
– 2021. január 1-jével az Egyesült Királyság elhagyta az EU-t. Mit jelentett ez a magyar vámigazgatás szemszögéből?
– A brexit nem érte készületlenül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vámhatóságát. 2020. február 1.–december 31. között a brexit tekintetében átmeneti időszakot éltünk meg, amelynek során még uniós tagállamként kezeltük a szigetországot, azonban lehetőségünk volt felkészülni arra, hogy 2021. január 1-jétől az Egyesült Királyság harmadik ország lesz. Nyilván ez minden uniós vámhatóságnál más változásokat eredményezett: például a francia vámigazgatásnál jelentős létszámemeléseket hozott, és mi is áttekintettük, hogy mi az a prognosztizálható forgalomnövekedés, amivel számolnunk kell. Elsősorban az ügyfeleink felkészítését célozta ez az időszak. Szerettük volna a rendelkezésünkre álló összes kommunikációs felületen tájékoztatni az érintett ügyfeleket, a lakosságot és a gazdálkodókat arról, hogy a továbbiakban már nem alkalmazhatják az Egyesült Királysággal kapcsolatban az egységes piac egyszerű eljárásait és a négy szabadság elvét, hanem az harmadik országnak minősül és innentől kezdve vámalakiságokhoz kötött lesz az unió és az Egyesült Királyság közötti forgalom. A felkészülés évének végére megszületett az a szabadkereskedelmi megállapodás, amely lehetővé tette azt, hogy ne kelljen vámokat fizetni az Egyesült Királyságból az Európai Unió területére érkező áruk után. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy nem kell a vámalakiságoknak megfelelni és azt sem, hogy ne kellene az importhoz kötődően áfát fizetni. Úgy gondolom, hogy a magyar vámhatóság felkészült a kihívásra, ezt az is bizonyítja, hogy a tavalyi évben az Egyesült Királysághoz köthető mintegy 280 ezer vám-árunyilatkozatot gond és késedelem nélkül tudtuk feldolgozni. Érdekességként megemlíteném, hogy 2021-ben a NAV által vámkezelt külkereskedelmi forgalom 15 százaléka az Egyesült Királysághoz volt köthető.
– Milyen hatással volt a 2021-ben életbe lépett e-kereskedelmi áfaszabályozás a szakterületre?
– Azt gondolom, mindannyiunk számára nyilvánvaló volt az, hogy az e-kereskedelemben közvetlenül harmadik országokból az Európai Unió területére magánszemélyeknek címzett küldemények vám- és áfamentessége olyan előnyöket biztosít ezen harmadik országos kereskedőknek, amelyek a másik oldalon versenyhátrányt okoznak az Európai Unióban letelepedett és itt adózó gazdálkodóknak. Mivel az e-kereskedelem volumene az elmúlt években – részben éppen a koronavírus-járványhoz köthetően – jelentősen növekedett, ezért elkerülhetetlen volt a harmadik országos gazdálkodók versenyelőnyének csökkentése és az európai uniós piac védelme. Ezt kell látnunk abban a szabályozásban, amely a 22 euró alatti kis értékű küldemények áfamentességét megszünteti. Az erre irányuló szabályozás 2021. július 1-jétől lépett életbe. Nyilvánvaló módon hosszas előkészület előzte ezt meg, hiszen egyértelmű volt az EU döntéshozói számára is, hogy ezekhez a kis értékű küldeményekhez ugyanolyan adattartalmú vámáru-nyilatkozatot megkövetelni, mint a szokásos külkereskedelmi forgalomhoz, nem célszerű. Ezért létrejött egy csökkentett adattartalmú vámáru-nyilatkozat ezen forgalom kezelésére (H7), és az EU két új áfa fizetési módot is kialakított a hagyományos importáfa-fizetési módozat mellé. Az egyik az IOSS (Import One Stop Shop), amely elsősorban azoknak a harmadik országos platformoknak nyújt megoldási lehetőséget, amelyek ezeket az e-kereskedelmi árukat forgalmazzák. Röviden úgy foglalható össze, hogy ezek a platformok bejelentkeznek valamelyik uniós adóhivatalhoz, IOSS-számot kérnek, a vásárlás pillanatában beszedik az áfát a vásárlóktól, és ezen uniós adóhivatal részére fizetik meg egy összegben az összes tagállamot megillető áfát. Majd a tagállamok között ez az uniós adóhivatal a beszedett áfát szétosztja. Nyilván ez a platform olyan adatokat szolgáltat az IOSS-regisztráció helye szerinti illetékes adóhivatalnak, amelyekből megállapítható, hogy mennyi áfát kell továbbutalnia az egyes célállomások szerinti adóhivatalokhoz. Másik ilyen módozat az SA (Special Arrangement), mely alapvetően a szállító, a postai szolgáltatók részére lett létrehozva. Nekik engedi meg azt, hogy az áfát önadózás keretében fizessék meg azok után a küldemények után, amelyek után az átvevő azt a postai szolgáltató részére megfizette.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalban nagyon komolyan kezeltük a felkészülést, egyrészt a Magyar Posta bevonásával egy munkacsoportot működtettünk, amely létrehozott egy olyan új számítástechnikai alkalmazást, amely képes a H7-es, csökkentett adattartalmú vámáru-nyilatkozatot kezelni. Másrészt létrehoztunk egy olyan webes felületet, amelyen az állampolgárok maguknak is elvégezhetik a vámkezeltetést. Célunk volt, hogy a magyar gazdálkodóknak megadjuk azt a lehetőséget, hogy hazánk regionális elosztó központja legyen ezen e-kereskedelmi küldeményeknek, és megteremtettük azt az ellenőrzési kapacitást, hogy a regionális elosztó központi szerepünk ne gyengítse Magyarország biztonságát. Elmondhatom, hogy 2021. második fél évben mintegy 14,5 millió ilyen vámáru-nyilatkozatot dolgoztunk fel, rendszereinkben több mint 250 millió rendszerüzenet-váltás történt és a legnagyobb terhelés során 24 óra alatt 500 ezer vám-árunyilatkozatot is fel tudtunk dolgozni. Ezt mindenképp sikerként könyvelhetjük el. Ez önmagában is jelentős eredmény, amellett, hogy a környező államok egy része nem készült el határidőre az informatikai fejlesztésekkel.
– A Nemzeti Adó- és Vámhivatal élen jár a hatósági eljárások digitalizálása terén. Milyen fejlesztések vannak folyamatban a vámszakterületen?
– Valóban, az elmúlt évben nemcsak az e-kereskedelmi küldemények kezelésére hivatott ún. eVÁM programot fejlesztettük, hanem más fejlesztéseken is elkezdtünk dolgozni. Az egyik a nemzeti importrendszerünk korszerűsítése, amellyel egy európai uniós kötelezettségünknek kell az idei év végéig eleget tennünk. A másik pedig a jövő év végéig elkészülő automatizált kiviteli rendszer fejlesztése, amely már abban az új informatikai környezetben valósul meg, amelyet a kis értékű küldemények szabad forgalomba bocsátása kapcsán teremtettünk meg. Egy érdekes szegmense a vámhatósági munkának a harmadik országos állampolgárok által a közösségen belül vásárolt és a közösség területéről kiszállított termékek áfamentessége. Ennek alapvetően két irányát láthatjuk Magyarországon. Az egyik a repülőtéren kilépő, jellemzően távol-keleti turisták által vásárolt különböző termékek. A másik pedig a szárazföldi külső vámhatárunkon mozgó ugyanilyen áruk. Ezekben az esetekben a kiléptetés digitalizálása a célunk, erre indítottunk egy nagyobb projektet. Kifejezetten szeretnénk, hogy az online számlaadatokból is táplálkozva papírmentessé tegyük a kilépő utasok áfanyilatkozatait, azaz digitalizáljuk a folyamatot.
– A kormányzat a pandémia alatt számos feladatot ruházott a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra, köztük a vámszakmai ágra is. Hogyan sikerült ezeknek a kihívásoknak megfelelni?
– A koronavírus-járvány jelentős kihívás elé állította az államigazgatás és a rendvédelem különböző szerveit. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak mint rendvédelmi feladatokat is ellátó központi hivatalnak ebben nyilvánvalóan jelentős szerep jutott. A rendőrséggel együttműködésben részt vettünk a karanténintézkedések betartásának ellenőrzésében és dolgoztunk az uniós belső határok ellenőrzésében is. 2021 nyarán a stratégiai jelentőségű építőipari anyagok kivitelének ellenőrzése, az év végén az üzemanyagok hatósági árának ellenőrzése jelentett rendészeti szempontból nagy kihívást a NAV-nak, amelyeknek úgy gondolom, maradéktalanul megfeleltünk. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy 2021. január 1-jén központosítottuk járőrszolgálati tevékenységünket. Ennek során összevontuk a megyei igazgatóságaink járőrállományát, és a NAV Bevetési Igazgatóságának bázisán egy országos hatáskörű, ezerfős, alapvetően rendészeti feladatokat ellátó igazgatóság jött létre. Az így kialakított szerv alkalmas a már említett, rugalmas reagálást igénylő feladatok gyors és szakszerű végrehajtására.
– Visszatérve a Covid–19-járványra, milyen módon érintette a pandémia a határforgalmat? Mi a helyzet a vámmentesen vámkezelt áruk ellenőrzésével?
– Szeretném ezt a két kérdést szétválasztani. Az első kérdést illetően megjegyezném, hogy a határforgalmat – a rendelkezésünkre álló adatok alapján – szinte kizárólag az utasforgalom tekintetében érintette a pandémia. Szárazföldi, vasúti, vízi és légi határainkon az áruforgalom visszaesését nem tapasztaltuk. Sőt, a déli határainkon és a repülőtéren jelentős növekedésről tudok beszámolni. Az áruforgalom gyakorlatilag folyamatos és zavartalan volt a pandémiás időszakban, annak kiszolgálására – megfelelő védelmi intézkedések mellett – a pénzügyőrállomány kész és képes volt.
Második kérdésére visszatérve, az Európai Bizottság 2020. április 3-án kiadott, 2020/491 számú határozata vám- és áfamentességet biztosított a védekezésben részt vevő szervek által behozott, a pandémia során védekezésre felhasznált vagy rendelkezésre bocsátott termékekre. A vámhatóság jelentős számú ilyen vámeljárást folytatott le, amelyeknél utólag minden esetben vizsgáljuk a vám- és áfamentesség feltételeinek teljesülését. Azaz, hogy arra jogosult gazdálkodó hozta-e be, majd a védekezés céljára szétosztotta vagy a védekezés céljára felhasználta-e az árukat. Szoros kapcsolatban vagyunk ezen állami szervekkel, párbeszédet folytatunk az ellenőrzések kapcsán, és azt tudom mondani, hogy az esetek döntő többségében semmilyen szabálytalanságot nem tártunk fel. Ahogyan a pandémia időben egyre jobban elhúzódik, úgy a vámmentességi rendelet hatálya és az elszámolásra, ellenőrzésre rendelkezésre álló határidő is folyamatosan kitolódik. A jelenleg hatályos határozat alapján 2022. június 30-ig van lehetőség ezen a jogcímen vámmentes árubehozatalra.
– Sajnálatos aktualitása van a következő kérdésemnek. Az orosz –ukrán háborús helyzet kapcsán a vámhatóság előtt milyen kihívások álltak? Mi a helyzet a keleti határokon?
– A háború volt a legrosszabb forgatókönyv, ennek ellenére a pénzügyőrök mindent megtesznek annak érdekében, hogy az államhatáron rend és nyugalom legyen. A vámhatóság feladatai ilyenkor szerteágazóak. A vámjogszabályok adta lehetőségeken belül, humanitárius okból az Ukrajnából érkező ideiglenes védelemre jogosult személyek belépésével kapcsolatban könnyített ellenőrzést rendeltem el. A segélyszállítmányok Ukrajna felé történő kiléptetését soron kívül végezzük, ezzel kapcsolatban fennakadásról nem tudok. Ugyanakkor meg kell óvnunk Magyarországot attól, hogy a menekülők esetleg fegyvereket, lőszereket, más veszélyes árukat hozzanak be az országba. Mindemellett az életbe léptetett uniós korlátozó intézkedéseknek is érvényt kell szereznünk. A kialakult helyzetet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kollégáim és a NAV Bevetési Igazgatóságának megerősítő erői megfelelően kezelik, a határforgalomban fennakadás nincs.
NÉVJEGY
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen végzett biztonság- és védelempolitikai szakértő, nemzetközi kapcsolatok terén képesítését a Kodolányi János Főiskolán szerezte, és jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folytat PhD-tanulmányokat
2006-tól különböző BM-szerveknél töltött be vezetői beosztásokat
2010 és 2018 között a NAV nemzetközi főosztályának vezetője
2018-tól a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszakmai szakfőigazgatója
Számos hazai és nemzetközi szakmai kitüntetésben és díjban részesült
A NAV Összefogás Alapítványának kuratóriumi tagja
Szabadidejében önkéntesen támogatja a katasztrófavédelem munkáját mint a Budapest Önkéntes Mentőszervezet Egyesület és a Közép-budai Önkéntes Polgári Védelmi Egyesület elnöke