„A tavaszi büdzsével tervezhe­tőbbek a gazdasági folyamatok” - INTERJÚ BANAI PÉTER BENŐVEL

• Kevesen lehetnek a minisztériumban, akik több költségvetés összeállításában vettek részt. Melyik volt az első?

Valóban viszonylag régi bútordarab va­gyok, 1998 novembere óta dolgozom a mi­nisztériumban. 2002 januárjától 2010 kö­zepéig az ország uniós költségvetési kap­csolataival foglalkoztam. 2010 őszétől helyettes államtitkárként jóval szélesebb területért lettem felelős, nekünk kellett el­készíteni a költségvetési törvényjavaslatot, így a 2011-est már egészében magaménak kellett hogy érezzem.

• Van hasonlóság az akkori és a múlt hónapban elfogadott 2018-as között?

Hosszú idő után a 2011-es költség­vetési törvényjavaslat volt az első, amely­ben az uniós módszertan szerint számol­va 3 százalék alatti hiánnyal kalkuláltunk. Az akkori szabályok szerint a végrehajtás is teljesítette ezt a követelményt, sőt több­letet mutatott. Igaz, ez meghatározó mó­don a magánnyugdíj-pénztári rendszerből visszalépők eszközeinek elszámolásához kapcsolódott. Utólag, az EU-s szabályvál­tozások miatt 3 százalék feletti lett a defi­cit, de 2012-től már mindenféle módszer­tan szerint ez alatt maradt a hiány. 2018-ra 2,4 százalék a terv. A közös pont tehát az elmúlt évek költségvetéseiben a stabilitás. A gazdasági környezet, a gazdaságpolitikai mozgástér viszont egészen más ma, mint 7 évvel ezelőtt volt. A kormány és az Or­szággyűlés 2011-től döntött a családi adó­kedvezmény bevezetéséről, amely akkor 150 milliárd forintnál több jövedelmet ha­gyott a családoknál. Úgy merte ezt meg­lépni, hogy még uniós túlzottdeficit-eljá­rás alatt állt az ország, ezért más eszkö­zökkel teremtette meg az államháztartás stabilitását. Ez egy hosszú távú befektetés első jelentős lépése volt, hiszen gazdaság­politikai érdek is, hogy a demográfiai hely­zeten pozitív irányban tudjunk változtatni. A családi kedvezmények összege 2018-ra már éves szinten bőven 300 milliárd felett jár, és közben a túlzott deficit eljárást és a nemzetközi szervezetek hiteleit is magunk mögött hagytuk.

• Az ideihez képest mit tart a legfonto­sabb változásnak a 2018-as büdzsében?

Igen jelentős, 4,3 százalékos gazdasá­gi növekedéssel számolhatunk, ami a ki­sebb kamatkiadásokkal és a gazdaságfe­hérítő intézkedéseknek köszönhető több­letbevételekkel együtt nagyobb mértékű pluszkiadásokat, illetve adócsökkentése­ket tesz lehetővé. Így komoly előrelépés várható az olyan kiemelt területeken, mint például a családok támogatása, a munká­ból élők megbecsülése és a biztonság. De érdemes megemlíteni az egészségügy 221 milliárd forintos többletforrását is.

• Az adóváltozások közül mit emel­ne ki?

Az adórendszer egyik funkciója, hogy alacsony hiányszint mellett biztosítsa a köz­kiadásokhoz szükséges bevételeket. Ma­gyarországon is megtapasztaltuk, milyen káros következményekkel jár, ha ettől el­tekintünk. A jövő évi költségvetés olyan adócsökkentéseket tartalmaz, amelyek a 4 százalékot némileg meghaladó növekedés mellett biztosítják a többletbevételeket. Így következik be a családi kedvezmények bő­vítése, az elsődlegesen szintén a családokat kedvezményező áfacsökkentések, a kisvál­lalati és a szociális hozzájárulási adó mér­séklése. Ez átvezet az adórendszer egy má­sik feladatára, a gazdasági növekedés segí­tésére. A vállalkozásoknál forrás szabadul fel a hatéves bérmegállapodásban rögzí­tett fizetésemelésekre. Ez önmagában is serkenti a növekedést, hiszen a lakosság nagyobb jövedelme bővülő fogyasztást és magánberuházásokat eredményezhet. Ezen túl a magasabb bér, az emelés kény­szere eltolja abba az irányba a vállalkozá­sokat, hogy nagyobb hozzáadott értékű ter­mékeket és szolgáltatásokat állítsanak elő. Az adórendszer további funkciója az egész­séges verseny segítése. A gazdaságfehérítő intézkedések, azon túl, hogy a közkiadá­sokhoz biztosítanak bevételt, a tisztessége­sen működő vállalkozások érdekét is szol­gálják az adócsaló cégek visszaszorításával. A korábbi intézkedésekkel együtt ezt segí­ti az e-számlázás jövő évi bevezetése is.

• Mekkora többletbevételt várnak jö­vőre a gazdaságfehérítő intézkedésektől?

Több tízmilliárd forintot, de nehéz pontosan meghatározni az ilyen intézke­dések hatását. Az áfánál például a bővülés mögöttes indoka lehet a fogyasztás bővü­lése és a fehéredés is. Az online pénztár­gépek bevezetésekor, 2014-ben azt láttuk, hogy a GDP 0,6 százaléka volt az a több­let, amelyet a lakossági reáljövedelem és a kiskereskedelmi forgalom bővülése ön­magában nem támasztott alá. Ez 2015-ben még 0,2-0,3 százalékkal növekedhetett. Ez együtt bőven 200 milliárd forint felet­ti többlet. Ezért is fontos, hogy tovább­menjünk ezen az úton. A költségvetésbe be nem folyt áfabevétel aránya a 2013-as 20-22 százalékos szintről egy év alatt 17- 18 százalékra csökkent, ami uniós szin­ten is kiemelkedő teljesítmény. De további százmilliárdokat hozna, ha elérnénk a leg­jobb tagországok 5-10 százalékos szintjét. A 2018-as költségvetés parlamenti vitájá­ban kritikaként elhangzott, hogy túl magas az adócentralizációs ráta. De ha a számok mögé nézünk, azt látjuk, hogy az adócsök­kentések ellenére az utóbbi években azért maradt szinten vagy nem csökkent jobban ez a mutató, mert visszaszorult a feketegaz­daság. Ennek pedig örülni kell.

• Ha már kritika: az Adótanácsadók Egyesülete azt vetette fel, hogy nem in­dokolt az online számlázás előírása, mi­vel a kézzel kiállított készpénzes számlá­kat továbbra sem látja majd a NAV, ezért ez a módszer nem alkalmas az adócsalá­sok visszaszorítására.

Az adószabályozás ugyan nem hoz­zám tartozik, de a költségvetés stabilitása miatt nap mint nap árgus szemmel figye­lem a beérkező adóbevételeket. A kormány mindig nyitott volt a különböző szerveze­tek véleményére, és vannak feladatok az adózás területén is, amiket az elmúlt évek­ben még nem tudtunk megoldani.

• A költségvetés első félévi elfogadását azért szokták bírálni, mert a céllal ellen­tétben nem növeli érdemben a kiszámít­hatóságot, hiszen az év második felében úgyis módosítani kell.

Szerintem a tervezhetőség csak akkor borul, ha ősszel az Országgyűlés úgy mó­dosítja a költségvetést és az adószabályo­kat, hogy a változásokkal a gazdasági sze­replők nem értenek egyet. Tavaly nem ez történt. A tavalyi évben a tavaszi költségve­tés és adócsomag ugyan valóban nem tar­talmazta a későbbi jelentős őszi változáso­kat, de ezekben (a szociális hozzájárulási adó csökkentése, a társasági adó mérséklé­se és egykulcsossá tétele, a minimálbér és szakmunkás-bérminimum jelentős emelé­se) a kormány megegyezett a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel.

Egy másik kritika pedig arra vonatkozott, hogy a tavaszi tervezéskor még túl távoliak és ezért nehezebben becsülhetőek a reál­gazdasági folyamatok. Amikor a tavaszi ter­vezésre átállt a kormány, ezen kockázato­kat kivédendő megnövelte a központi tar­talékok szintjét. A 2018-as költségvetésben több mint 200 milliárd forint puffer van, hogy váratlan események nyomán se kerül­jön veszélybe az államháztartás stabilitása.

• A kormányfő által korábban felvetett nullás büdzsé lekerült a napirendről?

Az elmúlt években alacsonyabb hiá­nyú költségvetéseket is össze lehetett vol­na állítani. Ugyanakkor a kisebb deficit törvényszerűen némileg alacsonyabb gaz­dasági növekedést, foglalkoztatást és bére­ket eredményezne, hiszen a hiány az ál­lam mint gazdasági szereplő által generált pluszkeresletet is jelent. Több forgatókönyv áttekintése alapján döntött úgy a kormány, hogy 2017-ben és 2018-ban 3 százalék­nál érdemben alacsonyabb, de nem nullás költségvetést készít. Ez is biztosítja a GDP-arányos államadósság érdemi csökkenté­sét, amit az Alaptörvény és az uniós szabá­lyok előirányoznak. Fontos szempont, hogy a növekedés hatásait minél szélesebb társa­dalmi rétegek érzékeljék. A nullás költség­vetés egyébként nem csak úgy értelmezhe­tő, hogy az állam összes kiadása és bevéte­le van egyensúlyban, hanem úgy is, hogy a széles értelemben vett működési kiadá­sainál biztosítjuk a nullás egyenleget. Ezt demonstrálja az idei költségvetésnél beve­zetett szerkezet. Hiány csak a beruházá­sokból fakadhat, amelyek szintemelkedést jelenthetnek, akár az életminőségben, akár a gazdasági bővülés mértékét tekintve.

• Módosulna a következő évek költség­vetési pályája, ha a kormány az euró be­vezetése mellett döntene?

A bevezetés feltételei közül teljesít­jük a hiánykövetelményt, az állampapí­rok hozamszintjével kapcsolatosat, az inf­láció alacsony és az államadósság is tartó­san csökken. Ahol kérdés merülhet fel, az az árfolyam-ingadozás, bár elég stabil volt a forint az elmúlt időszakban. A számszaki konvergenciakritériumok terén tehát jók a magyar mutatók. Figyelembe kell azonban venni azt is, hogy milyen állapotban van az eurózóna. Ez jelenleg nem teszi egyértelmű­vé a választ Magyarország számára a csatla­kozni vagy nem csatlakozni kérdésre.

NÉVJEGY

BANAI PÉTER BENŐ

1974-ben született Cegléden.

Végzettség: közgazdász (Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, 1998), jogi szakokleveles közgazdász (ELTE Jogi Továbbképző Intézet, 2001), doktori képzés abszolutóriuma (BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, 2010).

1998 és 2001 között a Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodáján fogalmazó.

2002–2010: a tárca költségvetési és pénzügy-politikai főosztályán osztályvezető, majd főosz­tályvezető-helyettes.

2010. június–szeptember: a Nemzetgazdasági Minisztérium EU Költségvetési Kapcsolatok Főosztályának megbízott vezetője.

2010 és 2014 között a tárca költségvetésért felelős helyettes államtitkára.

2014-től az NGM államháztartásért felelős államtitkára.