„A globális minimumadó bevezetése nem jár adóemeléssel és az adóterhek növekedésével Magyarországon” – interjú Dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel
– Megszületett a megállapodás a Magyarországnak járó uniós forrásokról. Mikor lesz ennek érzékelhető hatása a gazdaságra?
– Az Európai Bizottság december végén hagyta jóvá az operatív programokat, ennek köszönhetően írtuk alá a partnerségi megállapodást, és ugyancsak szinte ezzel egy időben fogadta el a brüsszeli testület a nemzeti helyreállítási programot is, amely a helyreállítási alap forrásainak magyarországi hasznosításáról rendelkezik. Ezek alapján már folyik a pályázatok kiírása, amelynek következtében az év közepe felé már várhatóan meglesznek az első nyertes pályázatok a fejlesztési programok többségében. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az elmúlt években az operatív programokból nagyon sok győztes pályázat finanszírozását megelőlegezte már a költségvetésből a magyar kormány. Ez érvényes a TOP Plusz és a GINOP Plusz már meghirdetett felhívásaira is. Mindemellett a most záruló időszak forrásainak lehívása folyamatos és akadálymentes, méghozzá az uniós átlagnál jelentősen jobb ütemben tudjuk azokat a magyar gazdaság szolgálatába állítani.
Azt mondhatjuk tehát, hogy már most hatása van az uniós forrásoknak a gazdaságra, hiszen míg más országok esetében a háború, az infláció és általában az egyre drágábbá váló életkörülmények és a romló gazdasági környezet nagyon nagy mértékben lassította a gazdasági növekedést – sőt bizonyos országok recesszióba is fordultak –, addig a magyar gazdaság, részben az uniós források által támogatott projektek segítségével, mind a mai napig meg tudta őrizni pozícióit.
– Vannak-e még feltételek, amelyeket teljesíteni kell az uniós források kiutalásához?
– A szeptember közepén kötött megállapodás egy olyan menetrend is egyben, amely szerint az ősszel tett vállalásainkat március végéig mindenképpen teljesíteni fogjuk. A mostani terveink szerint tavasszal fogja az országgyűlés tárgyalni azt a törvényhozási csomagot, amely az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályokat kezeli. Abban állapodtunk meg a Bizottsággal – és a jogállamisági feltételességi eljárással kapcsolatos döntés is ezt tartalmazza –, hogy mindaddig, amíg ez a március végi határidő le nem jár, és nem teljesítjük az ezzel kapcsolatos vállalásainkat, addig az uniós források felhasználása egyes operatív programok esetében – legalábbis részben – fel lesz függesztve. Abban bízunk azonban, hogy amikor áprilisban az Európai Bizottság értékeli a teljesítésünket, akkor egyértelműen az lesz a döntés, hogy meg lehet szüntetni a felfüggesztést és 100 százalékosan hozzáférhetővé válnak az uniós források.
– A megállapodás egyrészt a koronavírushoz kapcsolódó helyreállítási alaphoz, másrészt a 2021–2027-es költségvetési ciklus kohéziós forrásaihoz kapcsolódik. Ezeket a forrásokat mire lehet felhasználni? Mikor lehet legkorábban hozzáférni ezekhez a forrásokhoz?
– A helyreállítási alappal kapcsolatos pénzeknél erősebb a determináció. Itt az Európai Bizottság elvárása, hogy a források 37 százaléka a klímacélokhoz járuljon hozzá. Ezt a követelményt a magyar helyreállítási program jelentősen meghaladja, a mintegy 2300 milliárd forintnyi magyar forráskeret 48 százaléka olyan beruházásokat fog támogatni, amelyek a zöldátmenetet segítik.
Ebből az alapból nem pusztán a megújuló energiával kapcsolatos beruházásokat fogjuk támogatni, hanem az energetikai infrastruktúra fejlesztését, illetve az energiaellátás diverzifikációját célzó beruházásokat is.
További 30 százalék pedig a digitális átmenetet segíti, ami azért is fontos, mert itt szintén tágabb értelemben kell beszélnünk a digitalizációról, az infrastruktúra-fejlesztésről és a digitális készségek fejlesztéséről is. Ugyanakkor ehhez kötődik a kohéziós pénzekből egy körülbelül 800 milliárd forintos új program, a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz, amelynek szintén az a célja, hogy Magyarország digitális fordulatát előkészítse. A kohéziós pénzek esetében jobbára megőriztük azt a programstruktúrát, amely az előző pénzügyi kerettervben is jellemző volt. Így tehát az olvasók számára is ismerős, GINOP, TOP, IKOP, KEHOP, EFOP operatív programok ugyanúgy léteznek, azzal a különbséggel, hogy az előző ciklus külön Pest megyei operatív programja megszűnik, és beolvad tulajdonképpen a TOP-ba, illetve a többi operatív programba. A helyére viszont jön a már említett Digitális Megújulás Operatív Program, amely a helyreállítási alap pénzeivel együtt Magyarország digitális átállását fogja támogatni.
– Magyarország álláspontja az volt, hogy az Ukrajnának nyújtandó 18 milliárd eurós támogatás érdekében további közös hitelfelvételre ne kerüljön sor. A tagállamok olyan formát találtak, amely nem kényszeríti a tagállamokat közös hitelfelvételre. A döntés értelmében Magyarország szabadon dönthet abban, hogyan segíti Ukrajnát?
– Igen, tulajdonképpen erről van szó. Kezdettől fogva az volt az álláspontunk, részben éppen a helyreállítási alappal kapcsolatos negatív tapasztalatok miatt, hogy nem támogatunk olyan megoldást, amely az uniós adósságot tovább növeli. Nem akartunk hozzájárulni új hitelfelvételhez, de azt mondtuk, hogy természetesen helytállunk, szolidaritást vállalunk Ukrajnával, és a ránk eső összeget megadjuk, de ezt bilaterális alapon szeretnénk tenni. Az a megoldás, amely megszületett, teljes egészében megfelel a nemzeti érdekeinknek. Az Európai Bizottság ugyan vesz fel hitelt, de azt a költségvetési maradványra terhelik, mi pedig bilaterális módon oldhatjuk meg Ukrajna megsegítését, az ukrán kormánnyal tárgyalva tudjuk azonosítani a segítség módját és tárgyait.
– A globális minimumadó tekintetében milyen megoldást fogadtak el?
– Az Európai Bizottság, illetve a Tanács elfogadta azt a kérésünket, hogy a magyar adókat – elsősorban a társasági adót és az iparűzési adót – fogadják el mint a globális minimumadó szempontjából elismert adókat, ebből adódóan az a célunk teljesült, hogy a globális minimumadó bevezetése a legtöbb vállalkozás esetében nem jár adóemeléssel és az adóterhek növekedésével Magyarországon. Ugyanakkor a Bizottság is, illetve a tagállamok jelentős része is meg tudja valósítani azt az elképzelését, hogy a globális minimumadót bevezetik világszinten. Mivel azonban nálunk elismerték a meglévő adónemeket, Magyarország jól járt, a cégek többségének nem fog nőni az adóterhelése.
– A jogállami feltételességi eljárással kapcsolatos bizottsági javaslat kapcsán milyen megállapodás született?
– Abban állapodtunk meg, hogy miközben a szeptemberi kompromisszum eredményeként már ősszel is folyamatosan tettünk lépéseket – részben jogszabályokat módosítottunk, részben új intézményeket hívtunk életre, illetve meglévőknek módosítottuk a hatásköreit –, az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályokat is kezeljük. Mivel itt sarkalatos törvényekről is van szó, ezek már nem fértek bele az őszi törvényhozási menetrendbe, ezért ezek tavaszra húzódnak át, ennek következtében március vége a határidő a vállalásaink teljesítésére. Ekkor szavaz majd az Országgyűlés egy olyan törvényjavaslatról, amely az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályokat kezeli. Mivel az eddigi vállalásainkat pontosan és maradéktalanul teljesítettük, okkal bízhatunk abban, hogy március végén is eredményesek leszünk.
– Az egyes operatív programok kapcsán is megszületett a megállapodás?
– Igen, az Európai Bizottság december végén jóváhagyta az operatív programjainkat, így a legfőbb célkitűzésünk megvalósult, 2022 végéig minden lényeges finanszírozási kérdésben meg tudtunk állapodni az Európai Bizottsággal, ennek következtében nem veszítünk egyetlenegy eurót sem.
– Milyen hatásai lehetnek a mostani megállapodásnak gazdasági szempontból?
– Abban bízunk, hogy segít fenntartani a magyar gazdaság lendületét, ami különösen azért fontos most, hiszen a nemzetközi környezet nem túl támogató, a háború következtében a legtöbb európai uniós tagállamnál alacsonyabb gazdasági növekedési adatokat vagy éppen recessziót prognosztizálnak. Ugyanakkor Magyarország az uniós forrásokból megvalósuló beruházásokkal még tartja a gazdasági növekedést, és abban bízunk, hogy ez meg is marad. Ez a növekedés, bármilyen alacsony is, de még a legnehezebb időszakban is tud folytatódni, és ez nem kis mértékben az uniós forrásoknak, valamint azok hatékony felhasználásának köszönhető.
– A megállapodás hosszabb távon hogyan hathat a forint árfolyamára?
– Bízom benne, hogy stabilizálja. Azt láttuk, hogy ősszel a hírek – negatív és pozitív hírek egyaránt – meglehetősen erősen befolyásolták a forint árfolyamát. Remélem, hogy a megállapodások stabilizálják a forint árfolyamát, és nem lesz annyira sérülékeny, hiszen a külföldi befektetők is láthatják, hogy Magyarország nemcsak rendkívül hatékonyan, gyorsan és eredményesen tud tárgyalni, de egyébként az uniós források felhasználásánál is az egyik legeredményesebb tagállam vagyunk. Míg az uniós átlag 72-74 százalék körül mozog az uniós források hasznosítását illetően, nálunk ez jóval 80 százalék fölött van – már 2022-ben is 84 százalék körül alakult –, tehát az európai uniós átlagnál sokkal hatékonyabbak és eredményesebbek vagyunk az uniós források felhasználásában.
– Milyen feladatok állnak ön előtt az uniós forrásokról szóló viták lezárása után?
– A feladat megszabása alapján én alapvetően az európai uniós források elosztásáért vagyok felelős, nem a megszerzésükért, ebből adódóan értelemszerűen felügyelem azt az intézményrendszert – az irányító hatóságok hálózatát –, amely az európai uniós források pályáztatását, felhasználásának ellenőrzését végzi; emellett pedig a megbízásomból adódóan is a területfejlesztés kérdéseivel fogok foglalkozni. A célunk az, hogy most januártól egy olyan alapozómunkát kezdjünk meg, amelynek eredményeként 2026-ra, a ciklus végére a magyar területfejlesztési politika új feltételrendszere alakul ki, és ezek a szempontok már jelenjenek meg a 2028. január 1-jén hatályba lépő új európai uniós pénzügyi kerettervben.
NÉVJEGY
1966. június 13-án született Veszprémben
Nős, három lánya van
1990-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát
1992-ben jogászszakvizsgát tett az Igazságügyi Minisztérium Jogi Szakvizsga Bizottságánál
1995-ben politológusként diplomázott az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán
majd 2000-ben PhD-fokozatot szerzett politikatudományból az ELTE-n
1990-től 1992-ig bírósági fogalmazó a Veszprémi Városi Bíróságon
1992-től 1993-ig politikai elemző a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatalánál
1993-tól 1997-ig egyetemi tanársegéd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Politikatudományi Tanszékén, 2001-től egyetemi docens
2006-tól 2014-ig országgyűlési képviselő, frakcióvezetője a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának
2010-től 2014-ig miniszterelnök-helyettes, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium minisztere
2014-től 2019-ig a Külgazdasági és Külügyminisztérium minisztere
2019–2022 között az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplett fejlesztéséért felelős kormánybiztos
2019–2022 között Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programért felelős kormánybiztos
2019–2022 között intézetvezető a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetében
2022-től területfejlesztési miniszter a Miniszterelnökségen, országgyűlési képviselő