A MAGYAR GAZDASÁG A MAI NAPIG MEG TUDTA ŐRIZNI POZÍCIÓIT - Interjú Dr. Navracsics Tiborral

– Megszületett a megállapodás a Ma­gyarországnak járó uniós forrásokról. Mikor lesz ennek érzékelhető hatása a gazdaságra?

– Az Európai Bizottság december végén hagyta jóvá az operatív prog­ramokat, ennek köszönhetően írtuk alá a partnerségi megállapodást, és ugyancsak szinte ezzel egy időben fogadta el a brüsszeli testület a nem­zeti helyreállítási programot is, amely a helyreállítási alap forrásainak ma­gyarországi hasznosításáról rendelke­zik. Ezek alapján már folyik a pályá­zatok kiírása, amelynek következté­ben az év közepe felé már várhatóan meglesznek az első nyertes pályáza­tok a fejlesztési programok többségé­ben. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az elmúlt években az operatív programokból nagyon sok győztes pá­lyázat finanszírozását megelőlegezte már a költségvetésből a magyar kor­mány. Ez érvényes a TOP Plusz és a GINOP Plusz már meghirdetett felhí­vásaira is. Mindemellett a most záruló időszak forrásainak lehívása folyama­tos és akadálymentes, méghozzá az uniós átlagnál jelentősen jobb ütem­ben tudjuk azokat a magyar gazda­ság szolgálatába állítani.

Azt mondhatjuk tehát, hogy már most hatása van az uniós források­nak a gazdaságra, hiszen míg más or­szágok esetében a háború, az infláció és általában az egyre drágábbá váló életkörülmények és a romló gazda­sági környezet nagyon nagy mérték­ben lassította a gazdasági növekedést – sőt bizonyos országok recesszióba is fordultak –, addig a magyar gazdaság, részben az uniós források által támo­gatott projektek segítségével, mind a mai napig meg tudta őrizni pozícióit.

– Vannak-e még feltételek, amelyeket teljesíteni kell az uniós források kiuta­lásához?

– A szeptember közepén kötött meg­állapodás egy olyan menetrend is egy­ben, amely szerint az ősszel tett válla­lásainkat március végéig mindenkép­pen teljesíteni fogjuk. A mostani ter­veink szerint tavasszal fogja az országgyűlés tárgyalni azt a törvényhozási csomagot, amely az igazságszolgálta­tás függetlenségével kapcsolatos aggá­lyokat kezeli. Abban állapodtunk meg a Bizottsággal – és a jogállamisági fel­tételességi eljárással kapcsolatos dön­tés is ezt tartalmazza –, hogy mindad­dig, amíg ez a március végi határidő le nem jár, és nem teljesítjük az ezzel kap­csolatos vállalásainkat, addig az uniós források felhasználása egyes operatív programok esetében – legalábbis rész­ben – fel lesz függesztve. Abban bízunk azonban, hogy amikor áprilisban az Európai Bizottság értékeli a teljesíté­sünket, akkor egyértelműen az lesz a döntés, hogy meg lehet szüntetni a fel­függesztést és 100 százalékosan hoz­záférhetővé válnak az uniós források.

– A megállapodás egyrészt a koronaví­rushoz kapcsolódó helyreállítási alap­hoz, másrészt a 2021–2027-es költség­vetési ciklus kohéziós forrásaihoz kap­csolódik. Ezeket a forrásokat mire le­het felhasználni? Mikor lehet legkoráb­ban hozzáférni ezekhez a forrásokhoz?

– A helyreállítási alappal kapcso­latos pénzeknél erősebb a determi­náció. Itt az Európai Bizottság elvá­rása, hogy a források 37 százaléka a klímacélokhoz járuljon hozzá. Ezt a követelményt a magyar helyreállí­tási program jelentősen meghaladja, a mintegy 2300 milliárd forintnyi ma­gyar forráskeret 48 százaléka olyan beruházásokat fog támogatni, ame­lyek a zöldátmenetet segítik.

Ebből az alapból nem pusztán a megújuló energiával kapcsolatos be­ruházásokat fogjuk támogatni, hanem az energetikai infrastruktúra fejlesz­tését, illetve az energiaellátás diver­zifikációját célzó beruházásokat is.

További 30 százalék pedig a digitá­lis átmenetet segíti, ami azért is fon­tos, mert itt szintén tágabb értelem­ben kell beszélnünk a digitalizáció­ról, az infrastruktúra-fejlesztésről és a digitális készségek fejlesztéséről is. Ugyanakkor ehhez kötődik a kohéziós pénzekből egy körülbelül 800 milliárd forintos új program, a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz, amelynek szintén az a célja, hogy Ma­gyarország digitális fordulatát előké­szítse. A kohéziós pénzek esetében jobbára megőriztük azt a program­struktúrát, amely az előző pénzügyi kerettervben is jellemző volt. Így te­hát az olvasók számára is ismerős, GINOP, TOP, IKOP, KEHOP, EFOP operatív programok ugyanúgy létez­nek, azzal a különbséggel, hogy az előző ciklus külön Pest megyei ope­ratív programja megszűnik, és be­olvad tulajdonképpen a TOP-ba, il­letve a többi operatív programba. A helyére viszont jön a már említett Di­gitális Megújulás Operatív Program, amely a helyreállítási alap pénzeivel együtt Magyarország digitális átál­lását fogja támogatni.

– Magyarország álláspontja az volt, hogy az Ukrajnának nyújtandó 18 milliárd eurós támogatás érdekében további közös hitelfelvételre ne kerüljön sor. A tagálla­mok olyan formát találtak, amely nem kényszeríti a tagállamokat közös hitel­felvételre. A döntés értelmében Magyar­ország szabadon dönthet abban, hogyan segíti Ukrajnát?

– Igen, tulajdonképpen erről van szó. Kezdettől fogva az volt az ál­láspontunk, részben éppen a hely­reállítási alappal kapcsolatos nega­tív tapasztalatok miatt, hogy nem tá­mogatunk olyan megoldást, amely az uniós adósságot tovább növeli. Nem akartunk hozzájárulni új hitelfelvé­telhez, de azt mondtuk, hogy termé­szetesen helytállunk, szolidaritást vállalunk Ukrajnával, és a ránk eső összeget megadjuk, de ezt bilaterális alapon szeretnénk tenni. Az a megol­dás, amely megszületett, teljes egészé­ben megfelel a nemzeti érdekeinknek. Az Európai Bizottság ugyan vesz fel hitelt, de azt a költségvetési marad­ványra terhelik, mi pedig bilaterális módon oldhatjuk meg Ukrajna meg­segítését, az ukrán kormánnyal tár­gyalva tudjuk azonosítani a segítség módját és tárgyait.

– A globális minimumadó tekintetében milyen megoldást fogadtak el?

– Az Európai Bizottság, illetve a Ta­nács elfogadta azt a kérésünket, hogy a magyar adókat – elsősorban a tár­sasági adót és az iparűzési adót – fo­gadják el mint a globális minimumadó szempontjából elismert adókat, ebből adódóan az a célunk teljesült, hogy a globális minimumadó bevezetése a legtöbb vállalkozás esetében nem jár adóemeléssel és az adóterhek növeke­désével Magyarországon. Ugyanak­kor a Bizottság is, illetve a tagálla­mok jelentős része is meg tudja való­sítani azt az elképzelését, hogy a glo­bális minimumadót bevezetik világ­szinten. Mivel azonban nálunk elis­merték a meglévő adónemeket, Ma­gyarország jól járt, a cégek többsé­gének nem fog nőni az adóterhelése.

– A jogállami feltételességi eljárással kapcsolatos bizottsági javaslat kapcsán milyen megállapodás született?

– Abban állapodtunk meg, hogy mi­közben a szeptemberi kompromisszum eredményeként már ősszel is folya­matosan tettünk lépéseket – részben jogszabályokat módosítottunk, rész­ben új intézményeket hívtunk életre, illetve meglévőknek módosítottuk a hatásköreit –, az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggá­lyokat is kezeljük. Mivel itt sarkala­tos törvényekről is van szó, ezek már nem fértek bele az őszi törvényhozási menetrendbe, ezért ezek tavaszra hú­zódnak át, ennek következtében már­cius vége a határidő a vállalásaink tel­jesítésére. Ekkor szavaz majd az Or­szággyűlés egy olyan törvényjavas­latról, amely az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggá­lyokat kezeli. Mivel az eddigi vál­lalásainkat pontosan és maradékta­lanul teljesítettük, okkal bízhatunk abban, hogy március végén is ered­ményesek leszünk.

– Az egyes operatív programok kapcsán is megszületett a megállapodás?

– Igen, az Európai Bizottság de­cember végén jóváhagyta az opera­tív programjainkat, így a legfőbb cél­kitűzésünk megvalósult, 2022 vé­géig minden lényeges finanszírozási kérdésben meg tudtunk állapodni az Európai Bizottsággal, ennek követ­keztében nem veszítünk egyetlen­egy eurót sem.

– Milyen hatásai lehetnek a mostani megállapodásnak gazdasági szempont­ból?

– Abban bízunk, hogy segít fenn­tartani a magyar gazdaság lendületét, ami különösen azért fontos most, hi­szen a nemzetközi környezet nem túl támogató, a háború következtében a legtöbb európai uniós tagállamnál alacsonyabb gazdasági növekedési adatokat vagy éppen recessziót prog­nosztizálnak. Ugyanakkor Magyar­ország az uniós forrásokból megva­lósuló beruházásokkal még tartja a gazdasági növekedést, és abban bí­zunk, hogy ez meg is marad. Ez a növekedés, bármilyen alacsony is, de még a legnehezebb időszakban is tud folytatódni, és ez nem kis mér­tékben az uniós forrásoknak, vala­mint azok hatékony felhasználásá­nak köszönhető.

– A megállapodás hosszabb távon ho­gyan hathat a forint árfolyamára?

– Bízom benne, hogy stabilizálja. Azt láttuk, hogy ősszel a hírek – nega­tív és pozitív hírek egyaránt – megle­hetősen erősen befolyásolták a forint árfolyamát. Remélem, hogy a megál­lapodások stabilizálják a forint árfo­lyamát, és nem lesz annyira sérülé­keny, hiszen a külföldi befektetők is láthatják, hogy Magyarország nem­csak rendkívül hatékonyan, gyorsan és eredményesen tud tárgyalni, de egyébként az uniós források felhasz­nálásánál is az egyik legeredménye­sebb tagállam vagyunk. Míg az uniós átlag 72-74 százalék körül mozog az uniós források hasznosítását illetően, nálunk ez jóval 80 százalék fölött van – már 2022-ben is 84 százalék körül alakult –, tehát az európai uniós át­lagnál sokkal hatékonyabbak és ered­ményesebbek vagyunk az uniós for­rások felhasználásában.

– Milyen feladatok állnak ön előtt az uniós forrásokról szóló viták lezárása után?

– A feladat megszabása alapján én alapvetően az európai uniós forrá­sok elosztásáért vagyok felelős, nem a megszerzésükért, ebből adódóan értelemszerűen felügyelem azt az in­tézményrendszert – az irányító ható­ságok hálózatát –, amely az európai uniós források pályáztatását, felhasz­nálásának ellenőrzését végzi; emel­lett pedig a megbízásomból adódóan is a területfejlesztés kérdéseivel fogok foglalkozni. A célunk az, hogy most januártól egy olyan alapozómunkát kezdjünk meg, amelynek eredménye­ként 2026-ra, a ciklus végére a magyar területfejlesztési politika új feltétel­rendszere alakul ki, és ezek a szem­pontok már jelenjenek meg a 2028. január 1-jén hatályba lépő új euró­pai uniós pénzügyi kerettervben.

NÉVJEGY

1966. június 13-án született Veszprémben

Nős, három lánya van

1990-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát

1992-ben jogászszakvizsgát tett az Igazságügyi Minisztérium Jogi Szakvizsga Bizottságánál

1995-ben politológusként diplomázott az ELTE Állam- és Jogtudomá­nyi Karán

majd 2000-ben PhD-fokozatot szerzett politikatudományból az ELTE-n

1990-től 1992-ig bírósági fogalmazó a Veszprémi Városi Bíróságon

1992-től 1993-ig politikai elemző a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatalánál

1993-tól 1997-ig egyetemi tanársegéd a Budapesti Közgazdaságtudo­mányi Egyetem Politikatudományi Tanszékén, 2001-től egyetemi docens

2006-tól 2014-ig országgyűlési képviselő, frakcióvezetője a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának

2010-től 2014-ig miniszterelnök-helyettes, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium minisztere

2014-től 2019-ig a Külgazdasági és Külügyminisztérium minisztere

2019–2022 között az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplett fejlesztéséért felelős kormánybiztos

2019–2022 között Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programért felelős kormánybiztos

2019–2022 között intézetvezető a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetében

2022-től területfejlesztési miniszter a Miniszterelnökségen, országgyűlési képviselő