A KÖNYVELŐK, ADÓTANÁCSADÓK AZ ÉV HÁTRALÉVŐ RÉSZÉBEN SEM FOGNAK UNATKOZNI - Interjú Kocziha Andreával

/ 2022. szeptemberi lapszám
A KÖNYVELŐK, ADÓTANÁCSADÓK AZ ÉV HÁTRALÉVŐ RÉSZÉBEN SEM FOGNAK UNATKOZNI - Interjú Kocziha Andreával

A változások bejelentésének és hatálybalépésének időzítése, valamint a változásokra történő felkészülési idő rövidsége komoly fejtörést okozott a vállalkozók és a vállalkozók döntését segítő szakemberek számára” – interjú Kocziha Andreával, a Moore Hungary adópartnerével.

– A SZAKma szeptemberi lapszáma a kisadózók jövedelemadózására fókuszál. Mit gondol a változtatásokról?

– A kisadózó vállalkozások tételes adó­járól és a kisvállalati adóról szóló – im­máron hatályon kívül helyezett – 2012. évi CXLVII. törvény az elmúlt tíz évben igen kedvező adókötelezettséget biztosí­tott több százezer kisadózó részére. Az adónem népszerűsége nem csupán az adó alacsony és előre tervezhető, fix összegé­nek volt köszönhető, hanem annak is, hogy könnyen átlátható, egyszerű adminisztrá­ciót jelentett. A kötelezettségek teljesíté­séhez nem feltétlenül volt szükség köny­velőre, adótanácsadóra. Ennek köszönhe­tően a katát választó adózók száma az el­múlt tíz évben folyamatosan emelkedett. A kata adónem választása kézenfekvő volt a kezdő vállalkozók számára is.

Mindezek ellenére úgy gondolom, hogy a kata adónem átalakítása szükséges és időszerű volt, miután az adó mértéke saj­nálatos módon a bevételi határ emelése, az adóalanyi kör bővítése és a minimál­bér növekedése ellenére sem emelkedett. Így folyamatosan nyílt az olló az adókö­telezettségek és a befizetéssel elérhető nyugdíj és egészségbiztosítási szolgálta­tások között, mely a kataszabályok válto­zatlanul hagyása esetén megfelelő nyug­díj-előtakarékosság, illetve öngondosko­dás hiányában a nyugdíjkorhatár elérése­kor jelentős társadalmi problémákhoz ve­zetett volna.

Emellett a törvény sajnos lehetőséget engedett a visszaélésre is azáltal, hogy a munkaviszonytól történő elhatárolás fel­tételeit könnyű volt betartani, és a kap­csolt vállalkozásokra vonatkozó rendel­kezések megkerülése is gyakorlattá vált.

Ezen tényezők, valamint a színlelt vál­lalkozási jogviszonyban dolgozók számá­nak emelkedése következtében várható volt, hogy a kisadózók körében oly nép­szerű adónem korábbi szabályozása nem tartható fenn változtatások nélkül. Ugyan­akkor a változások bejelentésének és ha­tálybalépésének időzítése, valamint a vál­tozásokra történő felkészülési idő rövid­sége komoly fejtörést okozott a vállalko­zók és a vállalkozók döntését segítő szak­emberek számára.

Becslések szerint az érintett több mint 450 ezer kisadózó vállalkozó közül várha­tóan mindössze 100 ezerre szűkül azoknak a köre, akiknek érdemes továbbra is a ka­tát választaniuk anélkül, hogy az ügyfél­körük (vagy lehetséges ügyfélkörük) egy részéről le kellene mondaniuk. A legtöbb vállalkozó kiszorul ezen kedvező, kevés adminisztrációval járó adónem alkalma­zásának lehetősége alól. Ezeknek a vállal­kozásoknak az új kataszabályok évközbeni bevezetése miatt nagyon rövid idejük ma­radt, hogy a költség-és bevételstruktúrá­jukat, valamint a tevékenységük jellegét figyelembe véve kiválasszák, mely adó­zási módra történő áttérés lesz számukra a jövőben a legkedvezőbb.

Illetve a katatörvény megváltoztatása nemcsak magukra a katás vállalkozá­sokra, hanem a szolgáltatásokat igénybe vevő magánszemélyekre, illetve vállal­kozásokra is jelentős hatással lehet a jö­vőben. Amennyiben ugyanis a jelenlegi katás vállalkozók a jövőben csak kedve­zőtlenebb adózási forma választása mel­lett tudják majd a tevékenységüket el­látni, akkor ez áremelkedésekhez vagy bizonyos szektorokban (például egész­ségügy vagy oktatás) akár munkaerőhiányhoz is vezethet.

– A katatörvény mennyire lehet ha­tékony a burkolt foglalkoztatás felszá­molására?

– Azáltal, hogy az új kata szerinti adó­zást kizárólag azok az egyéni vállalkozók választhatják, akik közvetlenül a lakosság (természetes személyek) részére végeznek termékértékesítést, nyújtanak szolgálta­tást, a törvény erejénél fogva szinte kizárt, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszony jöjjön létre. Gyakorlatilag megállapítható, hogy a jogi személy foglalkoztatók köré­ben a jogalkotó felszámolta a kata szerint adózók burkolt foglalkoztatását.

Túl optimista lenne azonban az a meg­közelítés, hogy ezáltal a burkolt foglal­koztatás is teljes mértékben megszűnik. A kata előtti években is volt és valószínű­leg ezután is lesz, hogy a Tbj. törvény sze­rint foglalkoztató – bármely jogi és termé­szetes személy, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet, sőt még a költségvetés alapján gazdálkodó szerv vagy személyi egyesülés – Szja törvény szerint adózó egyéni vál­lalkozókat bíz meg, akik tevékenységü­ket munkaviszonyra jellemző körülmé­nyek között végzik.

Ma még kérdés számomra is, hogy a jö­vőben egy esetleges vizsgálat során mi­lyen szempontokat fog vizsgálni az adó­hatóság a munkaviszony, a megbízási jogviszony és a vállalkozási jogviszony elha­tárolása során. Nagy segítséget jelentene a gazdaság szereplőinek, ha a szakmai hatóság iránymutatással segítené, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás ellenőr­zésekor milyen szempontokat kell figye­lembe venni.

Mit jósol, mennyien fogják válasz­tani az átalányadót?

– Az adóév közben életbe lépő új szabá­lyoknak, figyelemmel itt arra, hogy 2022-ben tört évre (szeptembertől december vé­géig) is lehet választani az átalányadózást, valamint a vonzó adómentes jövedelem­megállapítási szabálynak köszönhetően úgy gondolom, hogy a vállalkozók több­sége él az átalányadózás jogintézményé­vel. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy lesz olyan vállalkozó is, aki 2022-ben vá­lasztja az átalányadózást, de 2023-ban a magas járulék és szociális hozzájárulási adó következtében már nem.

Minden bizonnyal nagyon sok nyugdí­jas – azaz kiegészítő tevékenységet foly­tató – személy ezt az adózási módot vá­lasztja, amennyiben olyan tevékenységet végez, melynél a tételes költségelszámolás alkalmazásával megállapított szja-adóalap magasabb adófizetést eredményezne. A 40 százalékos bizonylat nélküli költségelszá­molás és az alacsonyabb adminisztráció vonzóvá teszi az átalányadózás választá­sát. A nyugdíjasok körében pedig külön előnyként említhető, hogy a főállású vál­lalkozókkal azonos költséghányad mellett állapítják meg a jövedelmet, miközben nem keletkezik járulék-és szociálishoz­zájárulás-fizetési kötelezettség, sőt, ha az éves bevétel nem haladja meg a kétmillió forintot, akkor még személyijövedelem­adó-kötelezettség sem merül fel.

A nyugdíjas vállalkozók mellett a má­sodállású vállalkozók és a diákok köré­ben is valószínűsíthető az átalányadózás népszerűsége. Ez a kétmillió forintos be­vételt el nem érő vállalkozásoknál kvázi adó-és járulékmentességet jelent.

Magasabb bevételnél az adóteher ugyan magas (mind a főállású, mind a mellé­kállású vállalkozó részére), ez azonban szja-adóalap-kedvezményekkel csökkent­hető, valamint önkéntes pénztári befize­tésekkel, nyugdíj-megtakarításokkal ös­szefüggésben a magánszemély az össze­vonás alá eső jövedelme utáni adóról ren­delkezni jogosult. A kataadózással szem­ben az szja-adócsökkentés lehetőségével élhet a négy vagy több gyermeket nevelő anya, a 25 év alatti fiatal, az első házas, a személyi kedvezményre vagy családi adó-és járulékkedvezményekre jogosult egyéni vállalkozó.

A tanácsadók által készített különböző adókalkulátorok segítenek a döntésben, a kedvezőbb adózási mód kiválasztásában. Ugyanakkor, ha a kedvezményt nem ér­vényesítők körében összehasonlítjuk a té­teles adózás és az átalányadózás terheit, megállapítható, hogy minimális különb­ség mutatkozik a nettó jövedelmek tekin­tetében. Náluk azért lehet előnyös az áta­lányadózás választása, mivel az igen ma­gas járulékkötelezettség emeli a nyugdíj és az egészségügyi szolgáltatások pénz­beli összegét, így a nyugdíj előtt álló vál­lalkozók és a gyermekvállalás előtt álló fiatalok magasabb összegű ellátásra szá­míthatnak.

A meglévő katások 50 ezer forintos adófizetési kötelezettsége mennyire lesz képes rendezni a nyugdíjukat?

– A kisadózó egyéni vállalkozónak havi 50 ezer forint tételes adót kell a jö­vőben is fizetni. A kisadózó e jogállásá­nak időtartama alatt biztosítottnak mi­nősül, azaz valamennyi társadalombiz­tosítási és álláskeresési ellátásra jogosult­ságot szerez. Az ellátások számításának alapja – figyelemmel az idei minimál­bér 200 000 forintos összegére – azon­ban alacsony, mindössze havi 108 000 forint. Ezért a kataadóalanyok nyugdíj szempontjából továbbra is kifejezetten hátrányos helyzetben vannak. Így fon­tosnak tartom hangsúlyozni, hogy az ak­tív években megszerzett adóelőny egy ré­szét célszerű lenne nyugdíjcélú öngon­doskodás valamilyen formájába fektetni.

Az állami nyugdíj összegét alapvetően két tényező befolyásolja, a nyugdíj alap­jául szolgáló havi jövedelem összege, va­lamint a szolgálati idő. Míg munkavál­lalóknál a munkabér összege, szja sze­rinti vállalkozóknál többnyire a mini­málbér vagy az átalányadó alapja számít a nyugdíjalapba, addig egy katás vállal­kozónál a nyugdíj számításánál is az el­látás alapjául szolgáló összeg lesz figye­lembe véve. Emellett a szolgálati idő szá­mításakor is negatív hatással lehet szá­molni, tekintve, hogy teljes évnek azok az évek számítanak, amelyekben a jöve­delem elérte a mindenkori minimálbér összegét. Ennek következtében a kataa­dóalanyoknál minél több katás éve lesz a vállalkozónak, annál hátrányosabb hely­zetbe kerülhet, illetve nagyobb szerepet kap az öngondoskodás.

Mennyivel növeli meg a könyvelők/adótanácsadók feladatait az átállás?

– Az új jogszabályi környezet kivé­tel nélkül minden kisadózót érint, vagy azért, mert katás marad, vagy azért, mert nem. Így a kisadózókkal foglalkozó köny­velők, adótanácsadók körében 2022-ben a nyári szabadság sok esetben elmaradt vagy legalábbis jelentősen lerövidült. Ez köszönhető volt többek között az évközi törvénymódosításnak, a kisadózók köré­ben kialakult bizonytalanságnak és az el­járási szabályok újratanulásának. Gondol­janak csak az extra terhelésre, melyet a bejelentkezésekkel, záróbevallásokkal és a teljesített szolgáltatások kiszámlázásá­val kapcsolatos kérdésözön megválaszo­lása okozott, és amire ezután még hos­szú időn keresztül számítani lehet. Az in­terneten megjelent szakmai publikációk, valamint a Nemzeti Adó-és Vámhiva­tal oldalán megjelent tájékoztató anya­gok ugyan segítették a könyvelők, adóta­nácsadók és persze a bátrabb egyéni vál­lalkozók munkáját, ennek ellenére szá­mos kérdésre kerestük a válaszokat, me­lyek egy része a törvény megjelenésekor még nem volt egyértelmű.

A könyvelők, adótanácsadók az év hát­ralévő részében sem fognak unatkozni. Az adminisztráció lényegesen több időt igé­nyel, mely a könyvelési díjak emelkedé­séhez vezethet. A ki-és bejelentkezések, havi bevallások, havi és negyedéves adófi­zetési kötelezettségek kiszámítása mel­lett fel kell készülni arra is, hogy a meg­növekedett adóterhet nem minden vállal­kozó tudja majd kigazdálkodni, és várha­tóan lesznek vállalkozások, ahol a meg­szűnés szabályait kell majd alkalmazni.

Mit gondol, hogy fog ez a változás hatni a gazdaságfehérítésre?

– Bizonyos értelemben épp a kata be­vezetése hatott a gazdaság fehérítésére, hiszen ötvenezer forint mellett sokkal kevesebben kockáztattak. A jelenlegi változás hatását nehéz megjósolni. Bi­zonyára lesznek vállalkozók, akik vis­szatérnek a munkavállalók világába, de olyanok is lesznek, akik nem tudják ki­gazdálkodni a magas adó-és járulékter­het, így munkanélkülivé válnak, illetve nem tartom kizártnak a szürkezóna fel­éledését sem, főleg a kis-és középvállal­kozások körében.

Az idei nyár minden kisvállalkozó számára az újonnan választható adóne­mekről szól. A Moore számára ez mit je­lentett? Érezték-e a megnövekedett ér­deklődést? Hogyan és milyen tanácso­kat tudnak/tudtak adni az ügyfeleknek?

– Az új kataszabályok bevezetése min­den kisadózó vállalkozót érint, melynek köszönhetően mi is megnövekedett ér­deklődést tapasztaltunk az elmúlt idő­szakban az ügyfelek részéről. Az érin­tett ügyfelek a megváltozott szabályok kihirdetését követően elsősorban a le­hetséges adózási formákra vonatkozó összehasonlító számítások elkészítésé­ben kértek segítséget, illetve a vállalko­zási formában működő katás vállalko­zások részéről tipikus kérdés volt pél­dául, hogy a számviteli törvény hatálya alá kerülés esetén fennáll-e a nyitómér­legre vonatkozó könyvvizsgálati köte­lezettségük. Ez utóbbi kérdést azonban időközben megnyugtatóan rendezték az augusztus elején megjelent új szabályok, jelentős könnyebbséget eredményezve a társasági adóra vagy kivára áttérő katás bt.-k és kkt.-k számára.

A kataváltozásokon kívül főként mely változások, kérdések foglalkoztat­ják most az ügyfeleiket? Milyen adózási kérdéseket kapnak most leginkább?

– A magánszemélyek adózását érin­tően még mindig érezhető a pandémia hatása, mely megváltoztatta a távmun­kával kapcsolatos gyakorlatot. A munka­vállalók távmunkavégzése számos adó­zást és járulékfizetést érintő kérdést ho­zott felszínre. A digitális nomádok és az ún. remoteworking térhódításának kö­szönhetően a munkavégzés helye válto­zik, melynek következtében az adó-és járulékfizetési kötelezettség megállapí­tása rendhagyó.

A társaságokat érintő adóváltozások kö­zül kiemelendők a nyár elején bevezetett extraprofitadókkal kapcsolatos kérdések. Továbbá a nemzetközi ügyfelek részéről több megkeresés érkezett a magyar–ame­rikai kettős adóztatást kizáró egyezmény felmondását követően azzal kapcsolat­ban, hogy milyen hatással lehet a jövő­ben az adókötelezettségeik teljesítésére az egyezmény szabályainak megszűnése.

Nemzetközi viszonylatban milyen adópolitikai reakciókat látnak ebben a bizonytalan helyzetben, vannak-e ha­sonló intézkedések más európai ország­ban?

– Úgy látjuk, hogy a szomszédos or­szágok adópolitikai reakciói leginkább a pandémia, a háború és az energiavál­ság okozta kedvezőtlen gazdasági helyzet javítását célozták az elmúlt időszakban.

Egyrészt, az európai országok a la­kosságot és a válság által leginkább súj­tott vállalkozásokat adómérséklések­kel próbálják támogatni: adócsökken­téseket jelentettek be például idén ta­vasszal, illetve a nyár végén Horvátor­szágban, melynek keretében mérsékel­ték többek között a lakossági gáz áfá­ját, illetve csökkenteni tervezik a nap­elemek, illetve a tűzifa értékesítését, a távhőszolgáltatás nyújtását, illetve a szállítási díjakat terhelő áfát is.

Másrészt, a magyarországi intézkedé­sekhez hasonlóan a költségvetési hiány csökkentése érdekében más európai or­szágok (például Spanyolország) is szek­torális különadók bevezetését tervezik.

Érdekes lehet még az Egyesült Ki­rályságban az újonnan megválasztott miniszterelnök által tervezett esetleges adópolitikai irányváltás is, mely nem­csak adócsökkentések bevezetését jelent­heti, de megváltoztathatja az Egyesült Királyság által a globális minimumadó­val kapcsolatban a korábbiakban kinyil­vánított álláspontot is, mely nemzetközi szinten is további változásokat indíthat.

Egy biztos, szakmai szempontból is érdekes, kihívásokkal teli időszakban vagyunk, amikor az adótanácsadók sze­repe meg inkább fontos lehet a vállal­kozások számára.


NÉVJEGY

Házas, két gyermek édesanyja
A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem pénz­ügy szakán végzett közgazdászként 2002-ben
Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál 2004-ben lett adótanácsadó
A Penta Unió Oktatási Centrumnál 2019-ben nemzetközi adószakértői végzettséget szerzett, közvetett adók specializációval
2002–2007-ig a PwC Magyarország adótanácsadója, szenior adótanácsadó
2008–2009 között a PwC Belgium adómenedzsere
2009–2017-ig a PwC Magyarország adómenedzsere
2017-től 2021-ig a BDO Magyarország adóigazgatója
2021-től a Moore Hungary adópartnere
Rendszeresen publikál cikkeket szakmai fórumokon, illetve tart előadásokat ügyfélrendezvényeken