A változások bejelentésének és hatálybalépésének időzítése, valamint a változásokra történő felkészülési idő rövidsége komoly fejtörést okozott a vállalkozók és a vállalkozók döntését segítő szakemberek számára” – interjú Kocziha Andreával, a Moore Hungary adópartnerével.
– A SZAKma szeptemberi lapszáma a kisadózók jövedelemadózására fókuszál. Mit gondol a változtatásokról?
– A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló – immáron hatályon kívül helyezett – 2012. évi CXLVII. törvény az elmúlt tíz évben igen kedvező adókötelezettséget biztosított több százezer kisadózó részére. Az adónem népszerűsége nem csupán az adó alacsony és előre tervezhető, fix összegének volt köszönhető, hanem annak is, hogy könnyen átlátható, egyszerű adminisztrációt jelentett. A kötelezettségek teljesítéséhez nem feltétlenül volt szükség könyvelőre, adótanácsadóra. Ennek köszönhetően a katát választó adózók száma az elmúlt tíz évben folyamatosan emelkedett. A kata adónem választása kézenfekvő volt a kezdő vállalkozók számára is.
Mindezek ellenére úgy gondolom, hogy a kata adónem átalakítása szükséges és időszerű volt, miután az adó mértéke sajnálatos módon a bevételi határ emelése, az adóalanyi kör bővítése és a minimálbér növekedése ellenére sem emelkedett. Így folyamatosan nyílt az olló az adókötelezettségek és a befizetéssel elérhető nyugdíj és egészségbiztosítási szolgáltatások között, mely a kataszabályok változatlanul hagyása esetén megfelelő nyugdíj-előtakarékosság, illetve öngondoskodás hiányában a nyugdíjkorhatár elérésekor jelentős társadalmi problémákhoz vezetett volna.
Emellett a törvény sajnos lehetőséget engedett a visszaélésre is azáltal, hogy a munkaviszonytól történő elhatárolás feltételeit könnyű volt betartani, és a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó rendelkezések megkerülése is gyakorlattá vált.
Ezen tényezők, valamint a színlelt vállalkozási jogviszonyban dolgozók számának emelkedése következtében várható volt, hogy a kisadózók körében oly népszerű adónem korábbi szabályozása nem tartható fenn változtatások nélkül. Ugyanakkor a változások bejelentésének és hatálybalépésének időzítése, valamint a változásokra történő felkészülési idő rövidsége komoly fejtörést okozott a vállalkozók és a vállalkozók döntését segítő szakemberek számára.
Becslések szerint az érintett több mint 450 ezer kisadózó vállalkozó közül várhatóan mindössze 100 ezerre szűkül azoknak a köre, akiknek érdemes továbbra is a katát választaniuk anélkül, hogy az ügyfélkörük (vagy lehetséges ügyfélkörük) egy részéről le kellene mondaniuk. A legtöbb vállalkozó kiszorul ezen kedvező, kevés adminisztrációval járó adónem alkalmazásának lehetősége alól. Ezeknek a vállalkozásoknak az új kataszabályok évközbeni bevezetése miatt nagyon rövid idejük maradt, hogy a költség-és bevételstruktúrájukat, valamint a tevékenységük jellegét figyelembe véve kiválasszák, mely adózási módra történő áttérés lesz számukra a jövőben a legkedvezőbb.
Illetve a katatörvény megváltoztatása nemcsak magukra a katás vállalkozásokra, hanem a szolgáltatásokat igénybe vevő magánszemélyekre, illetve vállalkozásokra is jelentős hatással lehet a jövőben. Amennyiben ugyanis a jelenlegi katás vállalkozók a jövőben csak kedvezőtlenebb adózási forma választása mellett tudják majd a tevékenységüket ellátni, akkor ez áremelkedésekhez vagy bizonyos szektorokban (például egészségügy vagy oktatás) akár munkaerőhiányhoz is vezethet.
– A katatörvény mennyire lehet hatékony a burkolt foglalkoztatás felszámolására?
– Azáltal, hogy az új kata szerinti adózást kizárólag azok az egyéni vállalkozók választhatják, akik közvetlenül a lakosság (természetes személyek) részére végeznek termékértékesítést, nyújtanak szolgáltatást, a törvény erejénél fogva szinte kizárt, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszony jöjjön létre. Gyakorlatilag megállapítható, hogy a jogi személy foglalkoztatók körében a jogalkotó felszámolta a kata szerint adózók burkolt foglalkoztatását.
Túl optimista lenne azonban az a megközelítés, hogy ezáltal a burkolt foglalkoztatás is teljes mértékben megszűnik. A kata előtti években is volt és valószínűleg ezután is lesz, hogy a Tbj. törvény szerint foglalkoztató – bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet, sőt még a költségvetés alapján gazdálkodó szerv vagy személyi egyesülés – Szja törvény szerint adózó egyéni vállalkozókat bíz meg, akik tevékenységüket munkaviszonyra jellemző körülmények között végzik.
Ma még kérdés számomra is, hogy a jövőben egy esetleges vizsgálat során milyen szempontokat fog vizsgálni az adóhatóság a munkaviszony, a megbízási jogviszony és a vállalkozási jogviszony elhatárolása során. Nagy segítséget jelentene a gazdaság szereplőinek, ha a szakmai hatóság iránymutatással segítené, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás ellenőrzésekor milyen szempontokat kell figyelembe venni.
– Mit jósol, mennyien fogják választani az átalányadót?
– Az adóév közben életbe lépő új szabályoknak, figyelemmel itt arra, hogy 2022-ben tört évre (szeptembertől december végéig) is lehet választani az átalányadózást, valamint a vonzó adómentes jövedelemmegállapítási szabálynak köszönhetően úgy gondolom, hogy a vállalkozók többsége él az átalányadózás jogintézményével. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy lesz olyan vállalkozó is, aki 2022-ben választja az átalányadózást, de 2023-ban a magas járulék és szociális hozzájárulási adó következtében már nem.
Minden bizonnyal nagyon sok nyugdíjas – azaz kiegészítő tevékenységet folytató – személy ezt az adózási módot választja, amennyiben olyan tevékenységet végez, melynél a tételes költségelszámolás alkalmazásával megállapított szja-adóalap magasabb adófizetést eredményezne. A 40 százalékos bizonylat nélküli költségelszámolás és az alacsonyabb adminisztráció vonzóvá teszi az átalányadózás választását. A nyugdíjasok körében pedig külön előnyként említhető, hogy a főállású vállalkozókkal azonos költséghányad mellett állapítják meg a jövedelmet, miközben nem keletkezik járulék-és szociálishozzájárulás-fizetési kötelezettség, sőt, ha az éves bevétel nem haladja meg a kétmillió forintot, akkor még személyijövedelemadó-kötelezettség sem merül fel.
A nyugdíjas vállalkozók mellett a másodállású vállalkozók és a diákok körében is valószínűsíthető az átalányadózás népszerűsége. Ez a kétmillió forintos bevételt el nem érő vállalkozásoknál kvázi adó-és járulékmentességet jelent.
Magasabb bevételnél az adóteher ugyan magas (mind a főállású, mind a mellékállású vállalkozó részére), ez azonban szja-adóalap-kedvezményekkel csökkenthető, valamint önkéntes pénztári befizetésekkel, nyugdíj-megtakarításokkal összefüggésben a magánszemély az összevonás alá eső jövedelme utáni adóról rendelkezni jogosult. A kataadózással szemben az szja-adócsökkentés lehetőségével élhet a négy vagy több gyermeket nevelő anya, a 25 év alatti fiatal, az első házas, a személyi kedvezményre vagy családi adó-és járulékkedvezményekre jogosult egyéni vállalkozó.
A tanácsadók által készített különböző adókalkulátorok segítenek a döntésben, a kedvezőbb adózási mód kiválasztásában. Ugyanakkor, ha a kedvezményt nem érvényesítők körében összehasonlítjuk a tételes adózás és az átalányadózás terheit, megállapítható, hogy minimális különbség mutatkozik a nettó jövedelmek tekintetében. Náluk azért lehet előnyös az átalányadózás választása, mivel az igen magas járulékkötelezettség emeli a nyugdíj és az egészségügyi szolgáltatások pénzbeli összegét, így a nyugdíj előtt álló vállalkozók és a gyermekvállalás előtt álló fiatalok magasabb összegű ellátásra számíthatnak.
– A meglévő katások 50 ezer forintos adófizetési kötelezettsége mennyire lesz képes rendezni a nyugdíjukat?
– A kisadózó egyéni vállalkozónak havi 50 ezer forint tételes adót kell a jövőben is fizetni. A kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, azaz valamennyi társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra jogosultságot szerez. Az ellátások számításának alapja – figyelemmel az idei minimálbér 200 000 forintos összegére – azonban alacsony, mindössze havi 108 000 forint. Ezért a kataadóalanyok nyugdíj szempontjából továbbra is kifejezetten hátrányos helyzetben vannak. Így fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az aktív években megszerzett adóelőny egy részét célszerű lenne nyugdíjcélú öngondoskodás valamilyen formájába fektetni.
Az állami nyugdíj összegét alapvetően két tényező befolyásolja, a nyugdíj alapjául szolgáló havi jövedelem összege, valamint a szolgálati idő. Míg munkavállalóknál a munkabér összege, szja szerinti vállalkozóknál többnyire a minimálbér vagy az átalányadó alapja számít a nyugdíjalapba, addig egy katás vállalkozónál a nyugdíj számításánál is az ellátás alapjául szolgáló összeg lesz figyelembe véve. Emellett a szolgálati idő számításakor is negatív hatással lehet számolni, tekintve, hogy teljes évnek azok az évek számítanak, amelyekben a jövedelem elérte a mindenkori minimálbér összegét. Ennek következtében a kataadóalanyoknál minél több katás éve lesz a vállalkozónak, annál hátrányosabb helyzetbe kerülhet, illetve nagyobb szerepet kap az öngondoskodás.
– Mennyivel növeli meg a könyvelők/adótanácsadók feladatait az átállás?
– Az új jogszabályi környezet kivétel nélkül minden kisadózót érint, vagy azért, mert katás marad, vagy azért, mert nem. Így a kisadózókkal foglalkozó könyvelők, adótanácsadók körében 2022-ben a nyári szabadság sok esetben elmaradt vagy legalábbis jelentősen lerövidült. Ez köszönhető volt többek között az évközi törvénymódosításnak, a kisadózók körében kialakult bizonytalanságnak és az eljárási szabályok újratanulásának. Gondoljanak csak az extra terhelésre, melyet a bejelentkezésekkel, záróbevallásokkal és a teljesített szolgáltatások kiszámlázásával kapcsolatos kérdésözön megválaszolása okozott, és amire ezután még hosszú időn keresztül számítani lehet. Az interneten megjelent szakmai publikációk, valamint a Nemzeti Adó-és Vámhivatal oldalán megjelent tájékoztató anyagok ugyan segítették a könyvelők, adótanácsadók és persze a bátrabb egyéni vállalkozók munkáját, ennek ellenére számos kérdésre kerestük a válaszokat, melyek egy része a törvény megjelenésekor még nem volt egyértelmű.
A könyvelők, adótanácsadók az év hátralévő részében sem fognak unatkozni. Az adminisztráció lényegesen több időt igényel, mely a könyvelési díjak emelkedéséhez vezethet. A ki-és bejelentkezések, havi bevallások, havi és negyedéves adófizetési kötelezettségek kiszámítása mellett fel kell készülni arra is, hogy a megnövekedett adóterhet nem minden vállalkozó tudja majd kigazdálkodni, és várhatóan lesznek vállalkozások, ahol a megszűnés szabályait kell majd alkalmazni.
– Mit gondol, hogy fog ez a változás hatni a gazdaságfehérítésre?
– Bizonyos értelemben épp a kata bevezetése hatott a gazdaság fehérítésére, hiszen ötvenezer forint mellett sokkal kevesebben kockáztattak. A jelenlegi változás hatását nehéz megjósolni. Bizonyára lesznek vállalkozók, akik visszatérnek a munkavállalók világába, de olyanok is lesznek, akik nem tudják kigazdálkodni a magas adó-és járulékterhet, így munkanélkülivé válnak, illetve nem tartom kizártnak a szürkezóna feléledését sem, főleg a kis-és középvállalkozások körében.
– Az idei nyár minden kisvállalkozó számára az újonnan választható adónemekről szól. A Moore számára ez mit jelentett? Érezték-e a megnövekedett érdeklődést? Hogyan és milyen tanácsokat tudnak/tudtak adni az ügyfeleknek?
– Az új kataszabályok bevezetése minden kisadózó vállalkozót érint, melynek köszönhetően mi is megnövekedett érdeklődést tapasztaltunk az elmúlt időszakban az ügyfelek részéről. Az érintett ügyfelek a megváltozott szabályok kihirdetését követően elsősorban a lehetséges adózási formákra vonatkozó összehasonlító számítások elkészítésében kértek segítséget, illetve a vállalkozási formában működő katás vállalkozások részéről tipikus kérdés volt például, hogy a számviteli törvény hatálya alá kerülés esetén fennáll-e a nyitómérlegre vonatkozó könyvvizsgálati kötelezettségük. Ez utóbbi kérdést azonban időközben megnyugtatóan rendezték az augusztus elején megjelent új szabályok, jelentős könnyebbséget eredményezve a társasági adóra vagy kivára áttérő katás bt.-k és kkt.-k számára.
– A kataváltozásokon kívül főként mely változások, kérdések foglalkoztatják most az ügyfeleiket? Milyen adózási kérdéseket kapnak most leginkább?
– A magánszemélyek adózását érintően még mindig érezhető a pandémia hatása, mely megváltoztatta a távmunkával kapcsolatos gyakorlatot. A munkavállalók távmunkavégzése számos adózást és járulékfizetést érintő kérdést hozott felszínre. A digitális nomádok és az ún. remoteworking térhódításának köszönhetően a munkavégzés helye változik, melynek következtében az adó-és járulékfizetési kötelezettség megállapítása rendhagyó.
A társaságokat érintő adóváltozások közül kiemelendők a nyár elején bevezetett extraprofitadókkal kapcsolatos kérdések. Továbbá a nemzetközi ügyfelek részéről több megkeresés érkezett a magyar–amerikai kettős adóztatást kizáró egyezmény felmondását követően azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással lehet a jövőben az adókötelezettségeik teljesítésére az egyezmény szabályainak megszűnése.
– Nemzetközi viszonylatban milyen adópolitikai reakciókat látnak ebben a bizonytalan helyzetben, vannak-e hasonló intézkedések más európai országban?
– Úgy látjuk, hogy a szomszédos országok adópolitikai reakciói leginkább a pandémia, a háború és az energiaválság okozta kedvezőtlen gazdasági helyzet javítását célozták az elmúlt időszakban.
Egyrészt, az európai országok a lakosságot és a válság által leginkább sújtott vállalkozásokat adómérséklésekkel próbálják támogatni: adócsökkentéseket jelentettek be például idén tavasszal, illetve a nyár végén Horvátországban, melynek keretében mérsékelték többek között a lakossági gáz áfáját, illetve csökkenteni tervezik a napelemek, illetve a tűzifa értékesítését, a távhőszolgáltatás nyújtását, illetve a szállítási díjakat terhelő áfát is.
Másrészt, a magyarországi intézkedésekhez hasonlóan a költségvetési hiány csökkentése érdekében más európai országok (például Spanyolország) is szektorális különadók bevezetését tervezik.
Érdekes lehet még az Egyesült Királyságban az újonnan megválasztott miniszterelnök által tervezett esetleges adópolitikai irányváltás is, mely nemcsak adócsökkentések bevezetését jelentheti, de megváltoztathatja az Egyesült Királyság által a globális minimumadóval kapcsolatban a korábbiakban kinyilvánított álláspontot is, mely nemzetközi szinten is további változásokat indíthat.
Egy biztos, szakmai szempontból is érdekes, kihívásokkal teli időszakban vagyunk, amikor az adótanácsadók szerepe meg inkább fontos lehet a vállalkozások számára.
NÉVJEGY
Házas, két gyermek édesanyja
A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem pénzügy szakán végzett közgazdászként 2002-ben
Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál 2004-ben lett adótanácsadó
A Penta Unió Oktatási Centrumnál 2019-ben nemzetközi adószakértői végzettséget szerzett, közvetett adók specializációval
2002–2007-ig a PwC Magyarország adótanácsadója, szenior adótanácsadó
2008–2009 között a PwC Belgium adómenedzsere
2009–2017-ig a PwC Magyarország adómenedzsere
2017-től 2021-ig a BDO Magyarország adóigazgatója
2021-től a Moore Hungary adópartnere
Rendszeresen publikál cikkeket szakmai fórumokon, illetve tart előadásokat ügyfélrendezvényeken